Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

További központosítás az egészségügyben, egy sor labor megszűnhet


Szijjártó Péter a SYNLAB Hungary Kft. budapesti telephelyén 2021. január 6-án. A kft. 140 millió forintos támogatást nyert el az államtól. A magáncégek most kiszorulnak a közfinanszírozásból

A kormány november végén fogadott el egy rendeletet, amely szerint 2023 márciusától központosítják a kórházi laborvizsgálatokat. Létrejön a nemzeti laborhálózat, amelyet egy, az OKFŐ alá tartozó cég felügyel. Több mint kétszáz labor szűnhet meg, a több tízmilliárdos közbeszerzéseket is központosítják. A kormány ettől hatékonyabb működést, magasabb színvonalat vár. Noha sok részlet még nem tisztázott, a szivárgó hírek alapján a szakma inkább aggódik.

Ősszel derült ki, hogy a kormány belevágott az egészségügyi rendszer teljes átalakításába. Tovább növelik a központosítást, államosítanák a szakrendelőket, megyénként csak egy kórház maradna, egyebek mellett átalakul a háziorvosi rendszer, praxisok szűnhetnek meg, a tartós ellátásra szorulók pedig kikerülnek az egészségügyi rendszerből; ennek részleteiről itt írtunk.

A kormány központosítaná a teljes kórházi laboratóriumi rendszert is. A Belügyminisztériumból származó előterjesztés szerint ugyanis jelenleg a laborok egymástól függetlenül, szigetszerűen működnek, ezért gazdálkodásuk pazarló, és ez jelentősen hozzájárul a kórházak eladósodásához is. A mostani rendszerben ráadásul – mivel különböző eszközöket használnak – az egyes laborok bizonyos vizsgálati eredményei nem hasonlíthatók össze, és visszakövetésük sem lehetséges. Ez pedig tovább növeli az indokolatlan vizsgálatokat és felesleges költségeket – érvel az előterjesztés.

A laboratóriumok központosítása 2017 óta tervben van, kisebb megyei szintű próbálkozások már voltak is – vegyes tapasztalatokkal –, de most valami egészen nagyszabásút tervez a kormány.

A tervek szerint az országot öt régióra osztják fel, és a mostani 395 közfinanszírozott laborból csak 81 működne tovább – de a vérvételi lehetőség mindenhol megmaradna, azaz nem a betegeknek kellene többet utazniuk, hanem a levett mintáknak. Azt hallottuk, az öt régiós központ Győr, Kaposvár, Kecskemét, a Dél-pesti Centrumkórház, valamint Miskolc vagy Eger lehet, ezek lennének felelősek a régiós laborhálózat működtetésért.

A laborok számának csökkentése válasz az ezen a területen is jelen lévő munkaerőhiányra. Az előterjesztés mintegy 3600 főre teszi a laborokban dolgozó szakemberek számát, ami kevés a mostani 395 laborhoz a kormány szerint. Ráadásul a következő években tovább fog csökkenni a szakemberek száma, mert sokan elérik a nyugdíjkorhatárt, megfelelő számú utánpótlás pedig nincs – ismeri el a minisztérium. Az egyházi és az egyetemi fenntartású intézmények egyelőre kimaradnak a központosításból. Mivel azonban a szakrendelőket is államosítani tervezi a kormány, forrásaink arra számítanak, az ottani laborokat is be fogják vonni a központosításba.

Az egységes laborhálózatnak számos előnye van a minisztériumi előterjesztés szerint. Egységesítenék a közbeszerzéseket, amitől önmagában költségcsökkenést várnak. A műszereket öt évre bérelnék ki, és mivel ez is egységes lesz, a vizsgálati eredmények is összehasonlíthatók lesznek. A közbeszerzésen nyertes céggel szembeni elvárás, hogy legyen az országban olyan raktárbázisa, amely öt hónapon keresztül akkor is tud szállítani, ha amúgy ellátási problémák merülnek fel a gyártó részéről. Az előterjesztés azt is leszögezi, hogy az orvosok nem rendelhetnének meg „indokolatlan” vizsgálatokat, de ennek részletei nem ismertek. A szakemberek szerint a felesleges vizsgálatok csökkentésének érdekében egységes protokollokat kellene bevezetni, és csak az azokban leírt vizsgálatokat térítené meg a biztosító. Erre eddig is szükség lett volna, és bármiféle további központosítás nélkül is megoldható lenne – mondták forrásaink. Azt is hozzátették, hogy a központosítás valóban járhat költségcsökkenéssel, de a kórházi labordiagnosztika elsősorban az alulfinanszírozottság miatt veszteséges, nem a központosítás hiánya miatt.

Ha létrejön a központosítás, az államnak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Az előterjesztésben 2019-es – a Covid előtti utolsó teljes év – adatok szerepelnek. Akkor mintegy hatvanmilliárd forint volt a laborkassza, ami csak az elvégzett vizsgálatok költségeire terjed ki, ennek nagyjából felét teszik ki a mostani központosításba bevont kórházi laborok. Erre jönne rá a gépek beszerzésének, bérlésének költsége, a megnövekvő logisztikai költségek (hiszen ha kevesebb lesz a labor, többet kell szállítani a mintákat), valamint a mindezt kiszolgáló informatikai rendszer létrehozásának költsége. Ezek is bőven a tízmilliárdos kategóriába tartozó közbeszerzések lehetnek forrásaink becslései szerint, pontos számokat azonban senki nem látott.

Kérdéseinkkel kerestük a Belügyminisztériumot, de választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.

Törvény helyett rendelet szabályozza

A novemberben elfogadott rendelet szerint a létrejövő laborhálózatot az állami tulajdonú Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD) felügyeli. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozó társaság vezetője Boér Gábor, aki jelenleg más pozíciót is betölt: az egészségügy finanszírozásáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár a Belügyminisztériumban. Boér Gábor mérnök, jogász és közgazdász, életrajza szerint korábban főleg mérnökdiplomáját használta. 2020-ban, Kásler Miklós minisztersége alatt lett az egészségügyi fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, most már a Belügyiminisztériumban felelős ugyanezért a területért. Így azonban kettős szerepben találta a laborpiaci reform Boért. Az általa vezetett laborcéget a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozza, amelynek a felügyeletét is ő látja el helyettes államtitkárként – hívta fel rá a figyelmet a Népszava. Boér emellett üzletember is: van egy kávézója, és szeptember végén alapított egy vegyiáru-nagykereskedéssel foglalkozó céget is.

Nincs bizalom a központosító törekvésekben

Az általunk megkérdezett szakértők jó iránynak tartják a központosítást. A tendencia a világban az, hogy a kisebb laborokat bezárják, mert a labordiagnosztikában van egy jelentős méretelőny. Azokat a vizsgálatokat, amelyeket nem kell helyben elvégezni, olcsóbb nagyobb és jobban felszerelt laborokban összegyűjteni, és amennyire csak lehet, automatizáltan elvégezni a vizsgálatokat. Az átalakítás sikere persze a megvalósításon múlik, ezzel kapcsolatban viszont forrásaink inkább aggodalmukat fejezték ki.

Az utóbbi években a forrás- és szakemberhiányra reagálva már megindult egy központosítás néhány megyében, de ezek csak névleges központosítások voltak. A régiós laborok szakmai felügyelete került egy központba, de a tényleges munkavégzés nem változott. A Szabad Európának nyilatkozó szakértők egy része arra számít, hogy jövőre még csak a szervezeti centralizáció jön létre, azaz az NOLD NKft. átveszi a laborokat, aminek következményeként a szakdolgozók már nem a kórház, hanem az állami cég alkalmazottai lesznek. A nagy beszerzések pedig 2024-ben indulhatnak el.

De amint a NOLD alkalmazottai lesznek a laborokban dolgozók, onnantól már könnyen át lehet őket rendelni egyik laborból a másikba (amire szükség is lesz, ha valóban megszűnik 314 laborhely), kérdés, mekkora lemorzsolódással járna az átvezénylés. Egyelőre az sem világos, hogy a NOLD alkalmazásába kerülő szakemberek megtarthatják-e egészségügyi jogviszonyukat – ennek például a későbbi béremeléseknél lehet jelentősége.

Több tízmilliárdos közbeszerzések

„A logikus az lenne, ha ezt a szervezeti centralizációt követően felmérnék a klinikai laborigényeket, és ezek alapján alakítanák ki az új laborstruktúrát” – mondta Schuman Ádám, a Budalabor ügyvezetője, hozzátéve, hogy nagyon kevés egyelőre a hivatalos információ a tervezett központosításról. Egy másik, a területre rálátó forrásunk szerint még egyáltalán nem indult el az egyeztetés a kormány és a szakmai szervezetek között: „Senki nem látott még egy részletesebb tervet.”

Kérdés, milyen szintre jut el a központosítás. „Ha nulláról tervezik felépíteni a laborhálózatot, az nagyon komoly beruházást tesz szükségessé. Mivel egységesíteni szeretnék a közbeszerzéseket és a műszerparkot, az több tízmilliárdos beruházást jelent rögtön az elején, vagy hosszú távú elköteleződést vállal a NOLD a gyártók felé, de akkor a gyártók mindent beépítenek a fogyóanyag árába. Elnézve a költségvetés mostani helyzetét és az uniós pénzek körüli bizonytalanságot, ekkora beruházásra szerintem most nincs pénze az államnak. Ha végig is akarják vinni a központosítást, az lassú folyamat lesz” – mondta egy névtelenséget kérő laborpiaci forrásunk.

Kérdés az is, hogyan rakják össze gépparkot. Négy-hat világcég van a piacon, amelynek termékei szóba jöhetnek. Egy gyártótól függeni komoly kockázatot jelentene minden forrásunk szerint – még úgy is, ha rendelkeznek magyarországi raktárbázissal. „Egyik gyártó sincs felkészülve egy ekkora projektre, ráadásul az utóbbi években akadoznak az ellátási láncok. Minőségbiztosítási probléma is bármikor előfordulhat” – sorolta a kockázatokat laborpiaci forrásunk. Ennek kivédésére diverzifikálni kellene a gépparkot, mindegyik gyártótól azt megvenni, amiben ő a legjobb – de a magyarországi közbeszerzések gyakorlatát elnézve forrásaink kétségeiket fejezték ki a szakmaisággal kapcsolatban.

Az előterjesztés szerint az állam úgy próbálná meg csökkenteni a kockázatot, hogy olyan gépeket telepítene, „amelyekkel két napon belül át lehet állítani a már letelepített készülékeken történő vizsgálatvégzést más szolgáltató reagensére”, ez azonban nem biztos, hogy megvalósítható.

Az előterjesztés szerint ugyanis az állam öt évre venné bérbe műszereket, ami a forrásunk által említett második forgatókönyv megvalósulását jelenti. Mivel azonban a biztosító eddig sem fizette a kórházaknak, hogy laborgépeket vásároljanak, csak a fogyóeszközökre volt pénz, egy sajátos megoldás alakult ki. A gyártók olyan gépeket kezdtek gyártani, amelyek csak a saját reagensükkel működnek, így azok árába építették be a gépek árát is. Olyan ez, mint a nyomtatóknál: maga a nyomtató olcsó, de csak egyféle festékpatronnal működik, és a gyártó ez utóbbin keresi meg a gép árát is. A különbség annyi, hogy a laborgépekhez nem lehet utángyártott reagenseket vásárolni. Ha tehát az állami laborhálózat csak bérelni tervezi a gépeket, nehéz lesz összeállítani olyan eszközparkot, amelynek gépei átállíthatók más gyártó reagensére – márpedig az előterjesztés ezzel számol.

Kiszorulnak a piaci szereplők, de ezzel jól járhatnak

A különösen speciális laborvizsgálatokat az egyetemeknek kell majd elvégezniük, ezeket az állami szférában ma sem tudják megoldani. Márciustól azonban közfinanszírozott laboratóriumi ellátásra a Nemzeti Laborhálózat mellett csak az egyetemek lesznek jogosultak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magánlaborok teljesen kiszorulnak a kórházi piacról. Ezt csak fokozatosan lehet megtenni, mert országszerte számos intézmény már kiszervezte a laborszolgáltatásokat magáncégeknek, amelyeknek hosszú távú szerződései vannak az egészségügyi intézményekkel. Egy laborpiacra rálátó forrásunk szerint viszont a magáncégek valószínűleg örülnek majd a változásnak. A magánpiac ugyanis az utóbbi években annyira megerősödött, hogy a cégeknek már nincs szükségük az állami megrendelésekre, ráadásul a közfinanszírozott rendszerben olcsóbban kénytelenek dolgozni, mint a piacon.

Egy másik forrásunk úgy vélte, a reform után tovább fog erősödni a magánszektor:

a szakember- és forráshiányos helyzetben az állam tovább szűkítheti a laborkapacitásokat, ami a várólisták további növekedéséhez vezethet, ez pedig még inkább a magánlaborok felé tereli a betegeket.

Valakire várhat egy informatikai projekt is

Az egységes laborhálózathoz egységes informatikai rendszer is tartozna. Hiába készült el az EESZT, a laborvizsgálatokat nem kezeli megfelelően. A vizsgálatok egy része nincs megfelelően dokumentálva, de ami adatot feltöltenek, többnyire nem strukturált, és nem kereshető formában érhető el. Ezt a problémát oldaná meg az Ágazati Labor Információs Rendszer, ahol minden adat egységes formában elérhető lenne: melyik orvos kinek milyen laborvizsgálatot rendelt el, a minták nyomon követhetők lennének, ahogy a vizsgálati eredmények is egységes formátumban. Nyomon lehetne követni a készleteket, a gazdálkodási adatokat, és elő lehetne állítani mindenféle statisztikai jelentést is. Ezen túl monitoroznák a betegadatokat (anonimizálva), és lehetőség lenne egy nemzeti biobank létrehozására is az új informatikai rendszerben.

Egy ilyen informatikai rendszer kiépítését tízmilliárdos nagyságrendűre becsülték piaci forrásaink. Kérdés, ki viheti majd végig ezt a nagy projektet, mert a területért felelős Szabó Bálintot szeptember végén Orbán Viktor felmentette.

Szabó irányította azt az egészségügyi informatikai csapatot, amelyik 2014-től elkezdte a EESZT fejlesztését. Különböző pozíciókban azóta is az EESZT bevezetéséért, fejlesztéséért felelt, 2020 végétől az OKFŐ Informatikai főigazgató-helyetteseként dolgozott. Innen mentették fel az egészégügyi rendszer átalakításának bejelentésével nagyjából egy időben. Azt még nem tudni, ki lesz az utódja.

Szintén az átalakítási terv része egy egységes minőségbiztosítási rendszer bevezetése, valamint a centralizált laborhálózat akkreditálása. Schuman Ádám szerint szükséges lenne a minőségbiztosítási rendszer bevezetése, mert jelenleg ilyen nincs Magyarországon. Ez ugyanakkor önmagában is költséges folyamat, mert nemcsak az új rendszert kell felállítani, de utána újra kell engedélyeztetni minden labortechnikai rendszert. „A Covid első időszakában nem nagyon foglalkoztak az előírásokkal, elfogadták, hogy egy gyártó azt mondta, a gépe megfelel az európai uniós előírásoknak. Ezt a helyzetet sok, újonnan a piacra belépő laborcég ki is használta, jó lenne, ha lenne egy szerv Magyarországon, ami ellenőrzi és betartatja a szigorú előírásokat.”

Külön kihívás a logisztika

Ha a várható magas költségek ellenére végigmegy a központosítás, még mindig számos kérdés marad nyitva. Azt, hogy pontosan melyik laborok zárnának be, még nem tudni. Kórházak ugyanakkor nem maradhatnak saját labor nélkül, mert vannak olyan sürgős laborvizsgálatok, amelyek eredményére legfeljebb egy órán belül szükség van. Ha viszont a többi, nem olyan sürgős vizsgálatot a központosított laborokban végzik el, akkor a csak sürgősségi vizsgálatokra megtartott laborokat nem lehet hatékonyan működtetni, mert túl kevés lesz az elvégzendő vizsgálat, de a gépekre, szakembergárdára viszont szükség van.

Vannak olyan laborvizsgálatok is, amelyek eredményére pár órát lehet várni, ezeket a mintákat már el lehet szállítani másik helyszínre. Ehhez viszont nagyon jól szervezett logisztika kell – hívták fel a figyelmet forrásaink: minden mintavételi hely előtt folyamatosan kellene állnia egy autónak sofőrrel – amelyben a minták hűtése is megoldott –, hogy szükség esetén azonnal el tudjon indulni a laborba. Ezért aztán az sem mindegy, hogy az összevonások után földrajzilag hol helyezkednek majd el a laborok. Az előterjesztés erről a problémáról mindössze annyit ír, hogy az öt régióra öt önálló közbeszerzést írnának ki, és a pályázati feltételekben biztosítanák a folyamatos ellátást.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

XS
SM
MD
LG