Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Nem volt szó arról, hogy legyünk kiegyensúlyozottak” – így képzi a NER a jövő újságíróit


Az NTGN honlapja

Állami milliárdokból indult újságíróoktatás 2019-ben, ám a képzés körül nagy a titkolózás. A Szabad Európa az elmúlt hónapokban több olyan diákkal is beszélt, akik részt vesznek vagy részt vettek az oktatásban, ezen beszélgetések alapján született meg ez a cikk. Természetesen próbáltuk elérni a tanulmányi igazgatót is, hogy válaszoljon kérdéseinkre, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amennyiben kapunk, írásunkat természetesen frissítjük.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója 2019 nyarán jelentette be, hogy intézménye átvette a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t (NTGN). A főigazgató akkor arról beszélt, hogy az irodalmon túl más területeken is szükség van továbbképzésre.

Még mindig 2019-ben, de már szeptemberben Toót-Holló Tamás a program egyik vezető oktatójaként osztott meg részleteket az akkor induló képzésről. (Toót-Holló Tamás 2013-tól négy évig volt az MTI főszerkesztője, ezzel az időszakkal is foglalkoztunk a hírügynökségnél zajló munkát bemutató cikkeinkben. 2017-ben a Mediaworks központi online szerkesztőségének alapító főszerkesztője lett, jelenleg a Magyar Nemzet főszerkesztője, és a „nemzeti érdekeket” képviselő újságírókat tömörítő Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke.)

Toót-Holló Tamás akkor már arról beszélt, hogy a piaci igények szülték meg a kezdeményezést, mert nincsenek szerkesztőségi munkára érett fiatalok. A Magyar Nemzet főszerkesztője azt ígérte, hogy a poroszos szemlélettel szemben angol típusú „tehetséggondozást” szeretnének megvalósítani, egyénre szabott fejlesztési tervvel, sőt még az időbeosztást is a csoport összetételéhez fogják igazítani.

A képzés második évére már mindenkinek gyakornoki helyet ígért valamelyik „nagy médiumnál”, a képzéshez pedig olyan mértékű ösztöndíjat, ami a bérminimumhoz mérhető.

A kezdeti hírverés ellenére azóta is nagy a csönd az NTGN médiaképzése körül. A Szabad Európának azonban sikerült beszélnie több olyan diákkal, aki részt vesz vagy vett korábban az NTGN valamelyik képzésén.

Ebből az derül ki, hogy a „piaci igény” a kormánypárti sajtót és a közmédiát jelenti, az egyénre szabott tehetséggondozás helyett a diákok szerint a káosz, a poroszos tanári hozzáállás érvényesül, ugyanakkor az ösztöndíj valóban tisztességes.

Az NTNG első csoportjai el is indultak 2019 őszén, ezért megpróbáltunk utánajárni, milyen valójában a képzés. Az elmúlt hónapok során több tucat diákot kerestünk meg, a többség elutasított, vagy egyáltalán nem reagált a megkeresésünkre. Volt, aki csak annyit mondott, a képzés jó, de a kérdéseinkre már nem volt hajlandó válaszolni.

Miután elkezdtünk érdeklődni a diákoknál, Gáspár Kinga tanulmányi igazgató e-mailben figyelmeztette az összes diákot, hogy ne nyilatkozzanak senkinek a képzésről, a közösségi médiában se osszanak meg semmit az NTGN-ről, mert azzal szerződést szegnek.

Mindezek ellenére mintegy féltucat volt vagy jelenlegi diákkal tudtunk hosszabban beszélgetni, ezek alapján készült ez a cikk. Többször is kerestük Gáspár Kingát, hogy feltegyük neki kérdéseinket, de megkeresésünkre semmilyen formában nem reagált.

Kétmilliárd forintos állami támogatásból

Az NTGN 2018 és 2021 eleje között majdnem 2 milliárd forint állami támogatásban részesült, amiből felépítettek több multimédiás tantermet, tévé- és rádióstúdiót is, ezeket azonban a járvány miatt csak pár hónapig tudták használni a diákok.

Az NTGN költéseinek legnagyobb része a személyi kifizetésekre megy el, ami alatt az alkalmazottak és a tanárok fizetését, valamint a programban részt vevő diákok ösztöndíját kell érteni.

Ez utóbbi havi nettó 200 ezer forintot jelent, ami már elég ösztönző sokaknak, hogy akkor is bent maradjanak a programban, ha kevéssé érzik jól magukat benne, vagy egyáltalán nem is érzik szakmailag hasznosnak. A Szabad Európának nyilatkozó diákok ugyanis kevésbé voltak lelkesek, mint az NTGN honlapján megszólaló társaik.

A médiaképzésre forrásaink Facebook-hirdetésben bukkantak, de akadt olyan is, akinek ismerőse ajánlotta a lehetőséget. A felvételi során nem volt elvárás, hogy a jelentkezők kormánypártiak legyenek.

Kimondva nincs, de mindenki tudja, hogy honnan van a pénz, kik a vezetők, és a nevében is benne van, hogy nemzeti. Innentől kezdve mindenki tudja, hogy ez mit jelent

– hangzik egy jellemző hozzáállás, így aki be akart kerülni a képzésbe, az már a felvételi során is kerülte a kormánykritikát.

Amit minden beszélgetőpartnerünk kiemelt, az az oktatás feltűnő szervezetlensége. A tanárok dolgát nem könnyítette meg, hogy a járvány miatt távoktatásra kellett átállni, de a gond nem is ebből származott, hiszen a tanárok idővel „belejöttek” a Skype-on való tanításba.

Nagyobb probléma volt a képzésekben résztvevők egybehangzó állítása szerint, hogy amikor elindult az oktatás, még nem tudták, meddig tart a képzés. Ennek megfelelően pár havonta új szerződést kötöttek az NTGN-nel, és csak majd’ egy évvel a képzés elindulása után derült ki, hogy 1,5 éves az oktatás.

Mivel nem lehetett tudni, hány félévig tart a képzés, a diákok nem kaptak sem tantervet, sem felvilágosítást az elvárásokról. Annak sem találtuk nyomát, hogy milyen szinten van akkreditálva a képzés, és hogy a végzősök milyen bizonyítványt vagy oklevelet kapnak.

A képzés során szó sem volt az előzőleg megígért – és az NTGN által szerződésben is vállalt – egyéni tanrendről. Erre már csak azért is szükség lett volna forrásaink szerint, mert több csoportban is vegyesen vannak teljesen kezdők és sokéves tapasztalattal rendelkező újságírók. Mivel a program célja a határon túli magyarok támogatása, a legtöbb csoportban több határon túli fiatal is lehetőséget kapott.

Havonta, kéthavonta kapunk új órarendet. A felvételikor még azt mondták, munka mellett is el lehet végezni a képzést, de a gyakorlatban erre már nem voltak tekintettel. Mindig arra hivatkoztak, hogy ez egy ösztöndíjas program, így nem tudják figyelembe venni, ha valakinek munkája van

– fogalmazott az egyik diák.

Kirúgások
Forrásaink szerint nem ritka, hogy egy vagy több tanulót kitesznek a csoportból, és ennek oka nem mindig egyértelmű. „Nem lehet tudni, miért tették ki, nekünk nem mondtak a tanárok semmit. Az egész a közös csetből derült ki, hogy ő még nem kapott szerződést a következő hónapokra, miközben mi már igen. A többi tanár is tőle tudta meg, hogy a következő hónapban már nem folytatja, senkinek nem mondtak semmit hivatalosan” - mondta az egyik diák. Volt, aki úgy fogalmazott, nem lehet tudni, miért kerültek ki páran a képzésből, „valami olyasmit mondtak nekik, hogy nem látták rajta a fejlődést, az elköteleződést. De ezt bármelyikünkre rá lehetne fogni. Szerintem csak azt akarták megmutatni, hogy tényleg ki lehet kerülni a programból, és így a többiek majd jobban összeszedik magukat.”

„Nem kötelező részt venni a képzésen”

Az elvárásokkal kapcsolatban a diákokkal csak annyit közöltek, hogy a házi feladatokat meg kell csinálni – de sokszor még az sem volt egyértelmű, mi a házi feladat. Hivatalosan ugyanis nem az számít megoldandó házinak, amiben óra végén a tanárral megállapodtak, hanem az, amit Gáspár Kinga programigazgató küld ki központilag, e-mailben.

Az így kiküldött feladat pedig nem mindig egyezik azzal, amit a tanár mond, ráadásul néha napok is eltelnek az óra és a házi feladatok kiküldése között, ami azt jelenti, hogy nagyon kevés idő marad a beadásra, számoltak be a diákok.

A poroszos oktatási felfogást többen is kifogásolták a diákok közül. „Nagyon kemények, időnként már-már abuzívak a tanáraink. Olyan elvárások vannak, hogy kezdőként arra legyek képes, amire ő több évtized után.

Más pedig azt emelte ki, hogy rossz a kommunikáció az NTNG-felől, és ha valamiben félreértés alakult ki a diákok és a tanárok között, fel sem merült, hogy a tanárok hibázhattak: „Éreztették az alá-fölé rendeltségi viszonyt. Ha jeleztük, hogy sok a feladat, vagy olyat kérnek, ami túl nehéz, akkor azt mondták, hogy ez az elvárás, és nem kötelező részt venni a képzésen.”

Ők tanítanak
Az NTGN honlapján csak a „szakvezetőket” sorolják fel. A magazin újságírás szakért felelős Dzselik Magdolna a Mediaworksnél dolgozik, a televíziós képzést vezető Gulyás István a közszolgálati M5-nél műsorvezető, a sportos Gulyás László pedig a mai napig a közmédia (M4, Kossuth Rádió) munkatársa. A rádiós képzést vezető Németh Miklós Attila a Kossuthnál töltött hosszú évek után került az ECHO Tv-hez, az utóbbi években pedig a közmédia híradóit felügyelte. Az alapozó újságírást Takács Zoltán, a Mediaworkshöz tartozó 24 Óra főszerkesztője viszi. Úgy tudjuk, rajtuk kívül is csupa közmédiás és Mediaworksnél dolgozó ember oktat, például Horváth Ágnes (Kossuth Rádió), Pósa Árpád (Mediaworks, ő lehet a főszerkesztője annak a hamarosan induló ingyenes lapcsaládnak, amit az ellenzéki vezetésű városokban tervez indítani a kormányközeli kiadó), Nagy Zoltán (Magyar Nemzet newsroom rovatvezető), Rácz Ria (MTI rovatvezető) vagy Mayer Erika (a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke, a szervezet az ő ügyvédi irodájába van bejegyezve).

Az egyik csoport tanulói mind arról számoltak be, hogy semmilyen elméleti alapoktatásban nem részesültek. „Nem mondták el, mi az a riport vagy az oknyomozás. Újságíróetikáról egyáltalán nem volt szó, a közszolgálatiságról is csak annyi, hogy mi a különbség a kereskedelmi és a közszolgálati média között. De azt egyáltalán nem hangsúlyozták, hogy kiegyensúlyozottnak kellene lenni, vagy minden oldalt bemutatni.

Volt, aki úgy fogalmazott, hogy „gondolkodásra nem nagyon késztetnek minket, kész tények elé vagyunk állítva. Megadják, miből hogyan, mit kell összerakni, nem hagynak szabadon dolgozni. De ez jellemző a mai magyar közmédiára is.

Nemcsak az elméleti, de a gyakorlati oktatásban is jelentkeztek hiányosságok forrásaink szerint: „Sok mindent nem tanítottak meg, elvárták, hogy megcsináljuk az anyagokat olyan minőségben, ahogy ők tudják több évtizedes tapasztalattal. Kevés segítséget kaptunk a házik megoldásához.

A diákoknak elvileg minden hónapban kellene értékelést kapni a teljesítményükről, de ilyet senki nem kapott azok közül, akikkel sikerült beszélnünk. Az elmondások alapján csak a tanártól függ, hogy kapnak-e egyáltalán bármiféle visszajelzést.

Van, aki korrektül értékel, és van, aki csak a rosszat emeli ki egy-egy feladat értékelésekor. De az is előfordult, hogy a nagy, több órás munkával elvégzett feladatról hónapokkal a leadás után sem érkezett semmi hír.

Amikor interjút kell csinálni esetleg egy híres emberrel, rendre megkérdezik, hogy hol fog megjelenni? Nagyon kellemetlen, hogy erre mi nem tudunk mit mondani, mert a legtöbb amit ezzel kapcsolatban nekünk ígérnek, hogy majd »kikerül az NTGN által nyújtott nyilvánosság terébe«, ezt pedig még mi sem tudjuk értelmezni” – fogalmazott egyik interjúalanyunk.

Az NTNG megújult honlapja szerint most már strukturáltabban indulnak a képzések. Egy féléves alapozó újságírás képzés után lehet „szakirányt” választani. Az online, rádiós, televíziós és magazin újságírás képzés további 1,5 évig tart. Külön képzik a sportújságírókat (2 év), az operatőröket (2 év), valamint a vágókat (1 év)

A politika is közbeszól

Ami a politikai nyomást illeti, csoportonként vagy szakonként eltérő lehet, hogy mennyire konkrétak az elvárások. A tanári névsor, illetve az állami finanszírozás fényében teljes függetlenségre nem is számítottak a diákok: „Van olyan tanár, aki nem nagyon titkolja, hogy a »nemzeti« oldalhoz tartozik, de velünk szemben nincs ilyen elvárás. Biztatnak, hogy mondjuk el a saját véleményünket, de azért felmerül, hogy tényleg lehetek-e őszinte. Próbálunk elővigyázatosak lenni.”

Volt, aki azt mondta, a hírszerkesztésnél tapasztalta, hogy „puhán” ugyan, de megjelenik a propaganda. „Nem volt szó arról, hogy legyünk kiegyensúlyozottak, kérdezzük meg a másik oldalt is. Eleve MTI-s hírekből kel kiindulnunk, arról pedig tudjuk, hogy ritkán szólaltatnak meg ellenzéki politikusokat, kormánykritikus anyagokat pedig szinte soha nem jelentetnek meg. Az is igaz, hogy finoman be lehet tenni kritikus hangokat az anyagainkba, az ilyet még soha nem tették szóvá.

Egy másik csoportba járó diák már határozottabb elvárásokról számolt be: „Eleinte nem kértek annyira durvákat, pénz is jól jött, meg nem is voltak nyilvánosak az anyagaink. De aztán már elég egyértelművé tették, mik az elvárások, dicsérő cikket kellett írni például Szijjártó Péterről, hogy milyen jól tárgyalt a BMW-vel. Az is feladat volt, hogy Fekete-Győr Andrásról, a Momentum elnökéről írjunk minél durvább dolgokat. Azt is elmondták, nem baj, ha nem igaz, amit írunk. Ez pont akkor volt, amikor Fekete-Győr egy hosszú élő bejelentkezést tartott a Facebookon, és az egész kormánysajtó rávetette magát, hogy mibe lehet belekötni.

Nem mondták ki konkrétan, mi az elvárás, de azért a kezdetektől tudni, mi a felállás. Eleve nem is írunk olyat, ami esetleg visszás lehetne. Ilyen értelemben igen, van öncenzúra. De ezt legalább mi, diákok egymás között meg tudjuk beszélni. A többségnek ez nem tetszik, de szeretnének bent maradni. Lehet hasznos dolgokat is tanulni, meg a pénz is jól jön. De ha nagyon durván propaganda dolgokat kell írni, ahhoz már nem szívesen adjuk a nevünket.

Hamar világos lett tehát mindenkinek, mi az elvárás a csoportban. „Amikor kirobbant a Szájer-botrány, a következő órán az volt az első kérdés, hogy milyen fontos hírek történtek az előző napokban. Na, akkor volt pár perc mély hallgatás, aztán kiderült, hogy a Fradi BL-meccse a Barcelona ellen volt a legfontosabb hír.”

Később már határozottabbak lettek az elvárások. „Az volt a mondás, hogy nincsen független újságírás, minden ideológiának van alárendelve, és ezzel semmilyen gond nincsen. Amikor valaki azon retteg a cikkélesítésnél, hogy akkor vajon ideológiailag mindent megfelelően írt-e, nem lesz ebből gondja, az nem újságírás.

Ők képzik az írókat is
Az NTGN nemcsak annyiban kötődik a Kárpát-medencei Tehetséggondozó (KMTG) irodalmi tehetséggondozóhoz, hogy a Demeter Szilárd vezette PIM alá tartozik a két cég vezetése, de még a logójuk is azonos. Mindkét cégben Timár Alpár László az ügyvezető (ő korábban a Vegyépszer romániai részlegét vezette, Demeter Szilárdhoz és Orbán János Déneshez hasonlóan a kolozsvári irodalmi élet ismert alakja). Petróné Varga Edit korábban szintén a Vegyépszerben dolgozott, és az NTGN mellett az íróakadémia ügyeit is viszi annak honlapja szerint. Hasonlóan mindkét helyen felbukkan Harmos Beáta Ildikó neve is, aki a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft. tulajdonosa és vezetője. Ezt a céget a határon túli, a magyar kormánnyal jó kapcsolatban lévő magyar nyelvű sajtótermékek támogatójaként jellemezte az Átlátszó Erdély.
A KMTG eddigi egyetlen projektje az Előretolt Helyőrség nevű íróakadémia, melyet Orbán János Dénes (a Magyar Idők - Magyar nemzet volt rovatvezetője. Demeter jóbarátja) vezet. Az íróakadémia 2017-es felbukkanása óta milliárdos állami támogatásban részesült, és hatalmas erőforrásaival nem csak felkavarta a kortárs irodalom állóvizét, de jelentős térfoglalást is végrehajtott a többi, nagyobb múlttal rendelkező írószervezet kárára.

Utánpótlás a kormánymédiának

Sokan csalódtak a képzésben, a szervezetlenség és egyes tanárok hozzáállása miatt pedig demotiválónak érzik a hangulatot. Az oktatók nagy része valóban tapasztalt szakember, de sokaknak elavult a tudása, van, aki a tanításhoz nem ért, de olyan is van, akinek politikai elvárásai vannak, derült ki a képzésben részt vevők elmondásából.

„Volt több olyan óra is, ahol tényleg sokat tanultunk, de mindent összevetve 30 százalékát tanultam meg annak, mint amennyit ennyi idő alatt meg lehetett volna tanulni”, amihez azért az is hozzájárulhatott, hogy a járvány miatt az amúgy tényleg modern és jól felszerelt stúdiót egyáltalán nem vagy korlátozottan lehet csak használni tavaly óta.

A képzésben résztvevők mind arról számoltak be, az volt a benyomásuk, hogy a közmédiába illetve a Mediaworks kiadványaiba keresnek utánpótlást. Ezt nem csupán az oktatói névsor miatt gondolták így, de az oktatás jellegéből és a tanárok elejtett megjegyzéseiből is. „Kicsit olyan, mintha valakit csak erre a fajta nézőpontra meg játéktérre akarsz nevelni, hogy a Kossuthba, közszolgálatiba el tudj menni jó katonának.

Volt, aki sarkosabban fogalmazva azt mondta a Szabad Európának, „ez nem újságíró-képzés, ez propagandista képzés”. Ezen túl oktatók többször is tettek rá utalást, hogy aki jól teljesít, az kaphat szerződést az MTVA-nál vagy a Kossuth Rádiónál, mondták forrásaink.

Ezek után egyetlen cikket találtunk, amit az NTGN diákjai írtak, egy focista pályaképét bemutató origós cikk alatt összesen nyolc diák neve található. Az NTGN honlapján nevüket nem vállalva csak monogrammal szereplő diákok dicsérik a képzést, és számolnak be arról (sok helyesírási hibával), milyen munkalehetőségek nyíltak meg előttük a képzésnek köszönhetően.

Legtöbben a közmédiát jelölik meg új munkahelyként, de van, aki a Tv2-nél, a Mediaworks valamelyik megyei lapjánál, a Magyar Nemzetnél vagy épp az MTA-tól elvett kutatóintézeteket összefogó Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat titkárságán kapott lehetőséget.

Volt olyan diák, aki úgy fogalmazott, hogy láthatóan nem újságírókat akarnak képezni, hanem hírolvasókat, hírszerkesztőket, akik olyan anyagokat csinálnak, ami a mostani rezsimnek megfelel. „De hogy milyennek kellene lennie egy képzésnek, azt már nem tudják, nekem inkább csak egy pénztemetőnek tűnik. De nyilván kellenek a friss arcok a közmédiába, és a választások előtt a többi kormánymédiában is több lesz a munka, és szükség van olyan emberekre, akik hajlandók ezt csinálni.

Maga az elképzelés nem rossz, jó lenne, ha lenne egy jó ilyen képzés. Sok hasznos dolgot tanultam, de azért az itt összeszedett tudással nem venném fel magam. Ez a képzés már nem motivál, ha nem lenne az ösztöndíj, már nem lennék benne” – mondta egy másikuk. „Sokan úgy vagyunk a képzésen, hogy már csak a pénzért csináljuk, nekem személy szerint nem tesz hozzá túl sokat az életemhez.”

Rejtőzködnek
Kerestük e-mailben és telefonon is az NTGN tanulmányi igazgatóját, ám Gáspár Kinga nem reagált megkeresésünkre. Üzenetet is hagytunk neki egy kollégájánál, és próbáltunk vele kapcsolatba lépni a fenntartón keresztül is. E-mailünkre a PIM azt írta, hogy ők nem illetékesek, de továbbítják megkeresésünket. Kérdéseink egy részét ezért közérdekű adatigénylés formájában is elküldtük az NTGN vezetőjének, várjuk a reakciót. Az NTGN honlapján ezt írja a képzéseiről:
A színvonalas média szakmai munkára való alkalmasság és tudás megszerzésének leghatékonyabb módja az egyéni tehetséggondozásra épülő felkészítés. Erre a módszertani alapra épül a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. minden programja, így az alapozó újságíró tehetséggondozási program is.
Programjaink alappillére a gyakorlat: a szakmai ismeretek átadása gyakorlati foglalkozások keretében zajlik, és a tehetséggondozási folyamatban az egyéni teljesítmények alapján mérjük a fejlődést.
Ez pedig egy válogatás az NTGN honlapján szereplő beszámolókból, amiben diákok írják le tapasztalataikat. (A nevüket nem vállaló leendő újságírók írásait betűhíven, de rövidítve közöljük, minden bejegyzést itt lehet elolvasni.)
T. G. I. – Online újságírás szakirány
Ezelőtt úgymond magazinos újságíró volt, havilapokba írtam, online kritikai portálokra, nem ismertem egy napilap szerkesztősének pörgését. A képzésnek köszönhetően nem csak, hogy sok olyan műfajjal megbarátkoztam, amit addig csak elméletben ismertem, hanem hála az órai és a házi feladatoknak, megtanultam gyorsan, lényegretörően aktualitásokról írni.
D. G. – Online újságírás szakirány
A képzés felülmúlta az elvárásaimat. Sajnos megszokott, hogy a képzések általában csak a promóciós anyagokban tartalmazzák az ígért „gyakorlatközpontú oktatást”, miközben a valóságban pusztán elméleti ismereteket adnak át. Erre sikeresen rácáfolt az NTGN képzése, ahol az elméleti háttértudás mellett a legnagyobb hangsúlyt a gyakorlati oktatás kapta. A gyakorlati tapasztalatokat ráadásul a szakma jelenleg is aktív krémjétől kapjuk. Az elméleti órák nem magáról az újságírásról szóltak, inkább olyan háttértudással vérteztek fel, ami révén magasabb minőségű munkák kerülhetnek ki a kezeink közül.
Jelenleg a Magyar Nemzet külpolitikai rovatában kezdem gyakorlatomat. Itt várhatóan a szerkesztőségi munka és a naprakész újságírás mikéntjét tapasztalom majd meg. A külpolitikai rovat nagy kihívást fog számomra jelenteni, ugyanis nagy háttértudást igényel.
Sz. G. – Alapozó újságírás tehetséggondozási program
A gyakornoki programban a Mediaworks Hungary központi szerkesztőségéhez kerültem, Czirják Imréhez. Az NTGN programja alatt megszerzett ismeretek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy el tudjam végezni a kiadott feladatokat.
Megtanulhattam továbbá az írás azon eszközeit, melyekkel érdekesebbé és figyelemfelkeltővé tehető az adott cikk. Nagyon hasznomra válik, hogy különbséget tudok tenni a tény és a vélemény műfajok között. Ezen felül vélhetően jóval lassabban tudnám csak megírni a kért cikkeket, hiszen a képzés ahhoz is hozzájárult, hogy egyre magabiztosabban és gördülékenyebben tudjam kifejezni magam.
G. J. – Alapozó újságírás tehetséggondozási program
A Magyar Nemzet belpolitika rovatában kaptam helyet mint gyakornok. A program néhány hónapig fog tartani, mely során betekintést fogok kapni a szerkesztés folyamatába, valamint tartalmat fogok előállítani.
A gyakorlat még éppen hogy csak elkezdődött, ezért a munkám hatékonyságáról egyelőre nem tudok sokat elmondani. Az első feladatok – hírügynökségi hírek készítése, véleménycikk megírása – jól sikerültek, és bátran mondhatom, hogy ezekkel valószínűleg nem boldogultam volna, ha az NTGN képzésének keretében nem tanulom meg az ilyesfajta írások elkészítésének szabályait.
Nagy hasznát vettem annak a képzés során kapott instrukciónak is, hogy törekedjek a figyelemfelkeltésre, válasszak ki a címkészítés során olyan lényegi üzenetet, tartalmat, amik megragadják az olvasó figyelmét. Illetve az egész írást is úgy készítsem el, hogy az olvasó érdeklődését a cikk végéig folyamatosan fenntartsam. Az az észrevételem, hogy a lapnál, ahol vagyok, ez szintén kulcsfontosságú.


Bár a Szabad Európa megkeresésére a Demeter Szilárd vezette PIM-től azt a választ kaptuk, hogy ők nem illetékesek, cikkünk megjelenése után a Mandineren megjelent rövid írásában Demeter mégis számonkérte a cikkünket átvevő médiumokat, hogy ők miért nem keresték meg a PIM-et, és emiatt propagandának nevezte őket.

XS
SM
MD
LG