Hosszúra nyúlik azoknak a panaszoknak, kéréseknek és követeléseknek a listája, amelyek szombaton ezreket vittek ki a Kossuth térre Budapesten – orvosokat és betegeket egyaránt. A Közös kiállás az egészségügyért szervezői kiemelték, hogy nem pártpolitikai rendezvényről van szó, és kérték a pártpolitikai jelvények és megnyilvánulások mellőzését.
Álljon ki velünk egy működőképes egészségügyért! Mert minden magyar ember egészsége többet érdemel – állt a Magyar Orvosi Kamara és az Orvosok Szakszervezete felhívásában, hozzátéve, hogy az esemény minden magyar ember érdekét szolgálja, függetlenül politikai nézeteitől.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar Orvosok Szakszervezete: Az utcai demonstráció csak az első lépés, keményebb eszközök is vannak
Takács Péter egészségügyi államtitkár ugyanakkor arról beszélt, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) beállt az ellenzéknek kampányolni, amikor február elején meghirdette a március 8-i demonstrációt. A tüntetés reggelén arról posztolt a Facebookon, hogy a kormány az elmúlt években mennyit költött egészségügyi, illetve bérfejlesztésekre, az orvosok átlagbére például meghaladja a bruttó 2,2 millió forintot. Majd közölte, hogy a MOK ekkora béremelés mellett is „politikai akciókat szervez és plakátolgat. Ez pedig csak egyet jelenthet: a MOK egyszerűen beállt az ellenzéknek kampányolni.”
A Magyar Orvosi Kamara Kossuth téren ismertetett üzenetében kiemelte, hogy az EU többi országához képest milyen kevés pénzt költ az állam az egészségügyre: az uniós átlag évente 3319 euró személyenként, Magyarországon ez 1352 euró. A kormány a szervezők szerint a problémák dacára és minden erőfeszítésük ellenére nem hallgatja meg a szakmát, nem megfelelően biztosítja a forrásokat, a rendszert az egészségügyi dolgozók tartják fenn, egyre nehezebben.
A MOK főtitkára, Svéd Tamás arról beszélt, hogy az egészség össztársadalmi, nemzeti érték – mindenkié kellene hogy legyen. Három évtizede nincs érdemi reform az egészségügyben. Egy ilyen reform tizenöt-húsz évig is eltart, ezért jó volna felülemelkedni az ideológiai küzdelmeken. „Nincs jobb- és baloldali egészségügy” – fogalmazott, és sürgette, hogy jusson elegendő pénz és akarat az elkövetkezendő években az egészségügyre.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azokat a gondokat sorolta, amelyekkel nap mint nap néz szembe a szakma, köztük a dolgozók hiányát, a túlterheltséget, a túlmunkát, az adminisztrációt, az olyan alapvető dolgok hiányát, mint a kötszer vagy a klíma. Mint mondta, a béremelések ellenére is csak nettó 350 ezer forint körül keresnek átlagban az egészségügyben dolgozók, súlyos pénzhiánytól szenvednek az intézmények, ami hozzájárul az ellátási problémákhoz. „Nem akarjuk, hogy évente egy városnyi embert veszítsünk el, akik menthetők lennének megfelelő ellátás esetén – tette hozzá. – Drága az életünk, szeretnénk, ha tovább tartana.”
Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke egyebek mellett azt emelte ki, hogy „az egészségre fordított kiadás nem luxusköltés, hanem befektetés. Befektetés abba, hogy egészségben neveljük fel a gyermekeinket. Befektetés abba, hogy az unoka mellett legyen nagyszülő. Az egészségügy befektetés a jövőbe.”
A rendezvényen fiatal orvosok, művészek és betegek is felszólaltak. Előbbiek egyebek mellett a körülmények javítását, a túlterheltség és az adminisztrációs terhek csökkentését sürgették, míg utóbbiak saját tapasztalataikat felidézve hangsúlyozták, hogy a betegeknek sem szabad beletörődniük az ágazat mostani, rossz helyzetébe, mert azzal önmagukon túl a gyermekeiket is veszélyeztetik.
Ehhez kapcsolódóan: Szabadságok az egészségügyben: kiadni nem tudják, továbbvinni nem lehet
„Ha egy zárt rendszer rosszul működik, és mindenáron titkolni akarja a veszteségeit, annak járulékos veszteségei lesznek. Az egészségügy esetében a járulékos veszteség mi vagyunk, az áldozatok pedig a gyerekek – mondta egy másik felszólaló, Tapasztó Orsolya mentálhigiénés szakember. Egyebek mellett a szakemberek és a megfelelő egészségnevelés hiányára hívta fel a figyelmet. A fiatalok körében az öngyilkosság a második vezető halálok, a felnőttkori pszichiátriai betegségek 75 százaléka pedig a 25. életév előtt kezdődik. Ezek nagy részét, mint mondta, észre lehetne venni, ha lennének megfelelő szakemberek és ellátás. – Ez a rendszer sem ránk, sem a gyerekeinkre nem vigyáz” – tette hozzá.
A felszólalók sorát Álmos Péter, a MOK elnöke zárta. Azt mondta: nem szabad hagyni, hogy az állam magára hagyja az embereket, kivonuljon az egészségügyből, és a profitérdek felülírja az emberséget. A politikának viszont ki kellene vonulnia erről a területről, a szakmai kérdéseket szakmai alapon kellene eldönteni. Kitért arra is, hogy meg kell menteni a háziorvosi rendszert és azonnal forrásokat kell rendelni az ügyeleti rendszerhez, a döntéshozókon pedig számon kell kérni a kialakult helyzetet és azt, hogy biztosítsák a megfelelő feltételeket a gyógyuláshoz. „Ha ez a mai nap nem egy gőzkiengedés, hanem a fokozott törődés kezdete lesz, akkor meg fog változni a magyar egészségügy” – adott hangot reményének.
A rendezvény résztvevői igyekeztek betartani a pártpolitikai jelképek mellőzésére vonatkozó kérést, de ellenzéki politikusokat is lehetett látni a Kossuth téren, köztük Magyar Pétert, aki Facebook-oldalán azt írta: „Kiállunk az egészségügyi dolgozóink és a minőségi egészségügyi ellátás mellett. El a kezekkel a kórházainktól! Nincs jobb- és baloldali egészségügy. Az állami egészségügy a legjobb befektetés a gyermekeink oktatása mellett.”
A résztvevők egyperces néma csenddel emlékeztek a koronavírus-járvány áldozataira és gyászoló családtagjaikra.
A budapestivel egy időben hasonló megmozdulás volt Szeged belvárosában. Az ottani rendező, az aHang helyi szervezete szerint ez nem tüntetés volt, hanem „közös kiállás egy jobb egészségügyért” – értesült a Telex.
