Az izraeli fegyveres erők nőnek és egészségügyi dolgozónak álcázott tagjai rohamoztak meg kedden egy kórházat a megszállt Ciszjordániában. A drámai rajtaütésben – amely jól mutatja, hogyan terjed tovább a gázai háború nyomán az erőszak – három palesztin fegyverest megöltek.
A palesztin egészségügyi minisztérium közölte, hogy izraeli erők tüzet nyitottak a Dzsenín városában található Ibn Szina kórházban. A tárca elítélte a rajtaütést, egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nyomást az izraeli hadseregre az ilyen műveletek leállítása érdekében a kórházakban. A kórház szóvivője azt mondta: csak az izraeliek lőttek, ami szerinte arra utal, hogy célzott gyilkosságról van szó.
A hadsereg szerint a fegyveresek búvóhelynek használták a kórházat, és a rajtaütés célpontjai közül az egyik fegyvert és lőszert adott át másoknak egy tervezett támadáshoz, amelyet állítólag a Hamász október 7-i dél-izraeli támadása inspirált. A hadsereg bizonyítékkal nem szolgált állítása alátámasztására.
A biztonsági kamerák közösségi médiában elterjedt felvételein mintegy tucatnyi, nőnek vagy kórházi alkalmazottnak álcázott ember látszik fejkendőben, fehér orvosi köpenyben vagy műtősruhában, a többségüknél fegyver van. Az egyik sebészmaszkos alak egyik karjában puskát, a másikban összecsukott tolószéket tart. Látni, amint átkutatnak egy férfit, aki felemelt karral térdel a falnál.
Izraelt heves bírálatok érték a gázai kórházakban végrehajtott rajtaütései miatt, a kórházak ugyanis menedékként szolgálnak a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereknek, és létfontosságú, bár nehézségekkel küzdő mentőövként a háborúban megsebesült palesztinok tízezrei számára. Gáza egészségügyi ellátórendszere, amely már a háború előtt is gyenge volt, az összeomlás szélén áll a rengeteg beteg, az erőforrások – így az üzemanyag és az izraeli korlátozások miatt elérhetetlen egészségügyi eszközök – hiánya, valamint a kórházakban és körülöttük folyó harcok miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Döntött a Nemzetközi Bíróság: Izraelnek biztosítania kell, hogy ne legyen népirtás Gázában
Izrael szerint a fegyveresek a kórházakat rejtekhelyként vagy harci műveletek indításához használják, különösen Gázában. A hadsereg alagutakra bukkant kórházak közelében, és azt állítja, hogy az október 7-i támadásban használt fegyvereket és járműveket is kórházi területen találta meg.
A háborút a Hamász támadása váltotta ki: fegyveresek százai keltek át rohammal a határon, és megöltek mintegy 1200 embert, főként civileket, körülbelül 250 embert pedig magukkal hurcoltak.
A támadásra válaszul viharos légi, tengeri és szárazföldi offenzíva indult, amelyben több mint 26.000 ember halt meg Gázában a Hamász által irányított ottani egészségügyi minisztérium szerint, 65.000 pedig megsebesült. A tárca adatai nem tesznek különbséget fegyveresek és civilek között, de azt állítják, hogy a meggyilkoltak kétharmada nő vagy kiskorú.
Az ENSZ szerint a harcok humanitárius katasztrófába torkolltak, az apró tengerparti enklávé lakosságának 85 százaléka elhagyni kényszerült otthonát, hatalmas területek váltak a földdel egyenlővé, a gázaiak negyede éhezik. Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy a válság hamarosan még súlyosabb lehet, a gázaiakat segítő legfontosabb segélyszervezetének finanszírozását ugyanis befagyasztották, miután izraeli állítások szerint dolgozói közül tucatnyian részt vettek az október 7-i terrortámadásban.
Célzott gyilkosság vs. újabb október 7-re készülő terroristák
A palesztin egészségügyi minisztérium szerint október 7. óta az erőszak felerősödött Ciszjordániában is, Izrael lecsapott a feltételezett fegyveresekre, és több mint 380 palesztint ölt meg, legtöbbjüket összecsapásokban a razziák vagy az erőszakos tüntetések során.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy az elmúlt négy hónapban csaknem háromezer palesztint tartóztatott le Ciszjordániában.
A hadsereg kedden arról számolt be, hogy katonái a 27 éves Mohammed Dzsalamnét ölték meg, aki állításuk szerint támadásra készült a napokban. A másik két meggyilkolt férfi, Baszel Gazavi és fivére, Mohammed a kórházban bujkált, és több támadásban is részt vett – állítja a katonaság.
A hadsereg részleteket nem közölt arról, hogyan végeztek velük. A közlemény szerint Dzsalamnénél pisztoly volt, de arról, hogy lőtt volna, nem esik említés.
A kórház szóvivője, Tafik el-Sobaki azt mondta, hogy nem volt kölcsönös a lövöldözés, a három férfival célzott gyilkosság végzett. Hozzátette, hogy az izraeliek a rajtaütésben orvosokat, nővéreket és biztonsági őröket támadtak meg.
„Ami történt, az precedensjellegű – mondta. – Soha nem követtek még el gyilkosságot kórházban. Letartóztatások és támadások voltak már, de gyilkos merénylet nem.”
Közlése szerint Baszel Gazavit október óta féloldali bénulás miatt kezelték a kórházban.
A Hamász megerősítette, hogy mindhárom férfi a tagja volt, és „gyáva merényletnek” nevezte az izraeli műveletet.
A rajtaütésre Dzsenínben került sor, amely hosszú ideje az Izrael elleni fegyveres harc bástyája, és ahol a nemzetközileg támogatott Palesztin Hatóságnak és biztonsági erőinek alig van támaszuk. A város már a háború kezdete előtt is gyakori célpontja volt az izraeli razziáknak. Az izraeli hadműveletek hatalmas pusztítást végeztek ott és a szomszédban kiépített menekülttáborban.
Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet. Jelenleg több mint félmillió izraeli él ciszjordániai településeken.
Izrael 2005-ben kivonta csapatait és telepeseit Gázából, de a Hamász 2007-es erőszakos hatalomátvételét követően szoros blokád alá vonta az Egyiptommal határos területet.
A palesztinok leendő független államuk részének tekintik ezeket a területeket, ám reményeik a háború kezdete óta egyre halványulnak.
Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok új megállapodást próbál tető alá hozni Izrael és a Hamász között, amely a harcok szüneteléséhez vezethet, és a több tucat, még Gázában fogva tartott túsz szabadon bocsátását eredményezheti.
A megállapodásra továbbra sem látszik esély.
Sajtófotók alapján készült el az izraeli Guernica
