Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Nyolc újabb áldozat Gázában, összehívhatják az ENSZ Biztonsági Tanácsát


Az izraeli rakétavédelmi rendszer működés közben, Askelonban, május 18-án

Szerdán hajnalban is folytatódott Gáza bombázása. Az izraeli hadsereg elmondása szerint terroristák által használt alagutakat vették célba, míg a gázai egészségügyi szervek civil áldozatokról jelentettek.

Bár több ország is fegyverszünetre szólította fel Izraelt és a gázai palesztin fegyvereseket, a harcok kitörése után több mint egy héttel sem csitul az erőszak a Közel-Keleten. Május 19-én az izraeli fegyveres erők ismét légicsapásokkal és rakétákkal támadtak célpontokat a Gázai-övezetben, ahonnan újra rakétákat lőttek ki izraeli városokra.

Alagútháború

Benjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök szerdán azt mondta, a gázai bombázások „sok évvel” visszavetették a Hamász radikális iszlamista szervezet tevékenységét. Az izraeli hadsereg állítása szerint katonai célpontokat támad Gázában, köztük olyan földalatti alagutakat, amelyeket a Hamász fegyveresei használnak fegyverraktárnak, fegyverek csempészésére, vagy azért, hogy izraeli területekre juthassanak át.

A Gázai-övezetet Izrael 2005-ben átadta a palesztin hatóságnak, azonban az övezetben a palesztin polgárháborút követően a Hamász radikálisai vették át a hatalmat, míg a palesztinok többsége által lakott Ciszjordániában a mérsékeltebb Fatah alakított kormányt. Gázát Izrael 2006 óta blokád alatt tartja, a Hamász azonban illegális csatornákon keresztül így is hozzájut fegyverekhez és rakéták építéséhez használt alapanyagokhoz.

Május 19-én reggel 52 izraeli katonai repülő összesen 40 földalatti célpontot támadott Kan Jounisz és Rafa városok körül. Arról, hogy ez milyen kárt okozott a Hamásznak, nem lehet tudni. A gázai egészségügyi minisztérium csak annyit közölt, hogy a támadásokban meghalt nyolc ember, köztük egy nő.

Több ország is összehívná az ENSZ BT-t

A májusban kitört újabb gázai konfliktusban eddig több mint 200 palesztin halt meg, köztük 63 gyerek, 1400-an pedig megsérültek (legutóbb, a 2008–2009-es gázai háborúnak ennél is több áldozata volt, mintegy 1400 ember vesztette életét az övezetben). Izraeli oldalon szerdáig 12-re nőtt az áldozatok száma, a halottak mind civilek, akik a rakétatámadásoknak estek áldozatul.

A napokban több külföldi ország is tűzszünet megkötésére szólította fel a feleket, mindeddig eredmény nélkül. Május 18-án Franciaország, Egyiptom és Jordánia közösen kezdeményezték, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendelje el a tűzszünetet. A francia elnök, Emmanuel Macron nyilatkozata szerint „a három ország három egyszerű lépésben egyetért: a lövöldözést be kell fejezni, meg kell állapodni a tűzszünetről, és mindezért az ENSZ BT-nek kell fellépnie”.

Az öttagú (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Egyesült Királyság, Franciaország) Biztonsági Tanács azonban eddig nem tudott határozatot elfogadni a palesztinai konfliktusról. Bár a kínai küldöttség, Norvégiával és Tunéziával közösen háromszor is benyújtott egy, az erőszakot elítélő állásfoglalást, ezt az Egyesült Államok, Izrael fő szövetségese elutasította. Franciaország egyelőre nem nyújtott be állásfoglalást, de a kínai ENSZ-nagykövet, Zsang Dzsun a sajtónak előre jelezte, támogatna egy ilyen nyilatkozatot.

Az újabb palesztin–izraeli konfliktus május 10-én eszkalálódott, miután a Hamász újabb intifádát hirdetett, és rakétákat lőtt ki Izrael felé. Ennek előzménye, hogy Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában zavargásokhoz vezettek egyes, az izraeli hatóságok és nacionalista csoportok által elkövetett, palesztinok elleni jogsértések.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG