Nem segítette a Fidesz, a magasabb polcon lévő politikusokat csak később értesítette arról, hogy lecsukatta az Országos Roma Önkormányzat elnökét – mondta a Szabad Európának Farkas László, aki az ügyészség segítségével egy héttel ezelőtt átadott 18 millió forintot az ORÖ elnökének azért, hogy átvegye tőle az elnöki székét és lízingelt képviselőit. Varga Zoltán, az ORÖ elnökhelyettese szerint a Fidesz állhat a kreált bűncselekmény mögött, amelybe szerinte belehúzták Agócs Jánost.
Az ügyészség szerint lemondásra készült, miután átvett 18 millió forint kenőpénzt a székéért cserébe Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke. Agócsot a helyszínen őrizte vette a rendőrség, és kezdeményezték egy hónapra az előzetes letartóztatását. Azóta kiderült: Agócs Jánost egyik politikai ellenfele, Farkas László húzta csőbe, akit azóta sokan vamzernek, árulónak kiáltottak ki azért, mert „becsapdázta” az elnököt. Az 1995-től működő Országos Cigány Önkormányzatnak – amelyet később Országos Roma Önkormányzatra kereszteltek – eddig hat elnöke volt. Hatból hármat valamilyen bűncselekményért elítéltek, kettő közülük börtönbe is ment. Azonban akinek a regnálása alatt milliárdok tűntek el, a mai napig szabadlábon van, ráadásul már nyolc éve nyomoznak az ügyben, amelyben Farkas Flóriánt eddig még tanúként sem hallgatták ki.
Becsapdázva
„Nyár közepén felhívott az egyik képviselőtársam, és azt mondta: Figyelj már, ez a hülye Agócs Jani el akarja nekem adni az elnöki pozícióját! Hát én meg röhögve mondtam neki, hogy miért nem mondtad neki, hogy engem érdekel. Néhány nap múlva hívott is Agócs, hogy hallotta, hogy engem ez érdekelne… Én meg hüledeztem magamban, hogy úristen, ez komolyan vette! Hát mondtam neki, hogy gyere le, beszéljük meg”
– mesélte a Szabad Európának Farkas László, Tiszabura polgármestere, egyben az Országos Roma Önkormányzat képviselője, hogyan húzta csőbe Agócs Jánost, a szervezet elnökét. A két – egyébként hónapok óta rosszban lévő – politikus meg is beszélte a találkozó időpontját. Farkas László előkészítette polgármesteri hivatalában az egyik szobát a találkozóra, és tárt karokkal várta augusztus 11-én politikai ellenfelét és reménybeli üzlettársát. Agócs János el is ment a találkozóra, és elmondta: összesen harmincmillió forintot kér azért, hogy lemondjon az Országos Roma Önkormányzat elnöki székéről, és átadja Farkas Lászlónak.
„Agócs János 18 milliót akart első részletben tőlem magának, kiszámolta, hogy a ciklusa végéig ő még ennyi juttatást kapna elnökként. Még 12 millió forintot pedig azért kért, mert neki is voltak úgymond befektetései, a szószólói szavazás sokba került neki. Név szerint ki is mondta, hogy kiket fizetett le, és azt is, hogy szeretné, ha ez a befektetése megtérülne 12 millió forint formájában”
– magyarázta a tiszaburai politikus lapunknak, aki azt is elmondta: az ORÖ elnöke biztosan nem tudta, hogy a megállapodásról hangfelvételt készített. Farkas László néhány napig még gondolkozott, mit tegyen, végül besétált a hangfelvétellel az ügyészségre.
A nemzetiségi szószóló jogintézményét az Alaptörvény deklarálja, amely kimondja azt is, hogy a nemzeti kisebbségek a magyar politikai közösség részei, és államalkotó tényezők. 2012-től törvény garantálja, hogy a romák is nemzetiségi szószólót küldhessenek az Országgyűlésbe, akinek elsődleges feladata az, hogy az adott nemzetiséget képviselje a parlamentben. Jogilag mind a tizenhárom hazai nemzetiségnek van lehetősége nemzetiségi szószólót küldeni a parlamenti patkóba. A nemzetiségi választók ily módon szószólókat, illetve – kellő számú választó és érvényes szavazat esetén – kedvezményes mandátumú nemzetiségi képviselőt küldhetnek a parlamentbe. Csakhogy a nemzetiségek többségének valójában nincs lehetősége erre, mivel kevesen vannak. A hazai cigányságnak volt esélye rá, de tavaly novemberben a belviszályok miatt ez a lehetőség is elúszott. A szószólói választáson Agócs János és Farkas Félix indult, végül három szavazattal a most lecsukott ORÖ-elnök nyert. A vesztes Farkas Félix pártja, a Lungo Drom megtorpedózta az eredményt, amelyet az Alkotmánybíróság év végén semmissé nyilvánított, mondván: Alaptörvényt sértő volt Agócs János szószólóvá választása. 2022-ben kellett volna új választást tartaniuk, de akkora balhé volt, hogy a küldöttek nem tudtak dönteni, végül lecsúsztak a nemzetiségilista-állítás lehetőségéről is.
A vesztegetéshez a pénzt az ügyészség adta kölcsön Farkas Lászlónak, aki egy héttel ezelőtt végül egy csárdában adta át a kenőpénzt. Agócs Jánost akkor kapcsolták le a rendőrök, amikor el akart sétálni a pénzzel. A bíróság egy hónapra elrendelte a politikus előzetes letartóztatását.
Az áruló
Az Országos Roma Önkormányzat elnökének lebuktatása és letartóztatása nagy port kavart a romák körében is. Sokan vamzernek, vagyis árulónak tartják Farkas Lászlót, akinek nem is esett nehezére börtönbe küldenie politikus társát.
„Hétfőn megjelent az ORÖ-ben Farkas Laci, aki kezet akart velem fogni. Mondtam neki, hogy te mocskos szemétláda, én veled nem fogok kezet. Erre azt mondta, hogy jó, majd a bíróságon találkozunk”
– mesélte a Szabad Európának Varga Zoltán, az ORÖ elnökhelyettese, aki szerint a börtön helyett lett volna más módja is annak, hogy a tiszaburai politikus félreállítsa az ORÖ elnökét.
„A vajdarendszerben sem volt ilyen, hogy bárki, aki fel volt hatalmazva abban az időszakban, és döntési joggal bírt, hogy a másikat elárulja, netán börtönbe tegye. Ha már a Farkas Laci megcsinálta ezeket a hangfelvételeket, akkor is lett volna módja, hogy a testület elé hozza, vagy pedig arra is lett volna lehetőség, hogy négyszemközt lerendezzék, hogy Jani, hallgasd meg, milyen felvételeim vannak rólad, vagy félreállsz, és én leszek az elnök, vagy ezt az egészet a közgyűlés elé tárom. Nem helyeslem, nem pártolom a Janit, de azt, ahogy a Farkas Laci elintézte, az finoman szólva is gusztustalan” – mondta Varga Zoltán.
Ezen a véleményen van Lakatos Oszkár is, aki a hét elején lépett helyettesítő elnökként Agócs helyébe. Úgy tudjuk, a letartóztatott ORÖ-elnök még tavaly novemberben írt egy elnöki határozatot, hogy ha bármi történne vele, Lakatos Oszkár vehesse át elnöki jogkörben eljáró helyetteseként az ORÖ-t.
„Ezt a fajta kápómegoldást a cigányság nagyon nagy része elítéli. Kreáltak egy bűncselekményt, amibe bele lehetett húzni az ORÖ elnökét. Rábírták, rávezették arra, hogy ez a cselekmény bekövetkezzen. Ezt el is mondtam Farkas Lacinak hétfőn, de nem szólt rá semmit. Ráadásul a Laci rendőri védelem alatt áll, mert vádalkuzott. Hétfőn az önkormányzathoz bejött, és ott nekünk elmondta, hogy volt 14 büntetőügye, és nem volt más választása. Vagy ő, vagy az Agócs János, valakinek börtönbe kell mennie. Ő meg nyilván a saját bőrét mentette” – fejtette ki Lakatos Oszkár.
Az tény, hogy az utóbbi hónapokban elmérgesedett a viszony az ORÖ-elnök Agócs László és politikus társa, Farkas László között. A pletykák szerint összesen 14 feljelentést tettek az ORÖ köreiből a tiszaburai politikus ellen, de Farkas László csak kettőről tud. Ebből egyet már le is zárt a rendőrség bűncselekmény hiányában. Farkas László azt mondta a Szabad Európának: nem vádalkuzott.
„Mindenki azt mondja, hogy én azért kötöttem vádalkut az ügyészséggel, hogy ezeket az ügyeket húzzák le rólam. Szó nincs erről. Én mint jogkövető állampolgár mentem be az ügyészségre egy héttel azután, hogy Agócs János harmincmillió forintért felajánlotta nekem az ORÖ elnöki tisztségét és a lízingelt képviselői szavazóbázisát. Megtettem a bejelentésemet, majd egy nappal később a feljelentést is, miután az ügyészség megvizsgálta az általam benyújtott bizonyítékokat és a vallomást, amit előadtam. Ha akartam volna, és kicsit sírtam volna az ügyészségen, kaphattam volna állandó személyi védelmet, de nem akartam. Annyi van, hogy engem mindennap felhívnak, és megkérdezik, hogy minden rendben van-e. Ennyi történik. Jelezhetem, ha fenyegetve érzem magam” – mondta Farkas László.
Fidesz vagy sem?
„Nem gondolom, hogy ez a Fidesz akarata lett volna. Szerintem minden jóérzésű ember tiltakozik ilyesfajta kápós megoldások ellen, hisz a történelmi múltunkból tudjuk, milyen volt az a rendszer, amikor barátok, családtagok feljelentették egymást”
– fejtette ki véleményét Lakatos Oszkár a Szabad Európának arról, hogy szerinte a Fidesz akarata érvényesült-e, hogy rács mögé dugják az ORÖ elnökét.
Varga Zoltán, az ORÖ elnökhelyettese máshogy gondolja. Szerinte Farkas László nem tudta volna egyedül csőbe húzni Agócs Jánost, úgy gondolja, magasabb politikai szinten akadhattak segítői a tiszaburai polgármesternek, és előre kitervelten csalták csapdába.
„Laci erkölcsi és politikai értelemben is megbukott a cigányok előtt, a Fidesz szemében nőtt egy nagyot. Ő a Fideszt választotta a cigányok helyett, egyértelműen vamzer lett” – sommázta véleményét Varga Zoltán.
A vamzernek kikiáltott Farkas László szerint azonban ő nem a Fidesz szekerét tolja. Bár, mint ahogy a Szabad Európának fogalmazott, nyilván nem sírnak amiatt, hogy ez megtörtént, de a pártnak semmi köze hozzá.
„Nem nőttem semennyit a Fidesz szemében. Nem is tudott róla a Fidesz. Ez abszolút egyéni akció volt. Az egészről csak utólag tájékoztattam az illetékeseket, amikor már Agócs Jánost letartóztatták. Szerdán is találkoztam Sztojka Attilával (a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, fideszes ogy. képviselő – B. R.). Mind a két kezét felemelte, és azt mondta: fiúk, én nem szólok bele az ORÖ dolgába, egyszer már megégettem magam emiatt, innentől kezdve ha tudtok egy normális többséget csinálni, akkor együtt fogok működni az ORÖ-vel, bárki is vezesse. Ezt mondta nekem Attila” – magyarázta Farkas László.
Mint ismeretes: januárban robbant a botrány egy hangfelvétel miatt, amelyen Sztojka Attila kormánybiztos még tavaly decemberben egy budapesti szállodában az ORÖ Fideszhez hű tagjainak többek között azt mondta:
„Azt azért nem kell ecsetelnem, hogy mivel a BM-ben vagyok, mindenkiről tudunk mindent. Amit még nem is gondolnátok: ki mikor mennyit, hogyan, mire. Mindent. Hozhattam volna ide nektek egy térképet, és megmutathattam volna, és a ti neveitek is rajta lettek volna. Mindenkiről mindent tudunk, a legapróbb részletekig.”
A hangfelvételt először a Népszava hozta le. A Fidesz politikusa pénzt és lehetőséget is ígért azoknak, a Fideszhez húzó roma politikusoknak, akik a támogatásért cserébe jó politikai teljesítményt nyújtanak.
Ezzel szemben alig telt el néhány hónap, és az Agócs János vezette ORÖ felső vezetése az áprilisi választások előtt egy héttel arra buzdította a hazai cigányságot, hogy az ellenzékre szavazzanak.
„2022. április 3-a legyen Magyarországnak, így a magyarországi cigányságnak is a választás szabadsága és a szabadsága választása!” – állt a felhívásban, amelyet a Népszavának küldtek el. Akkor Agócs János még nem gondolhatta, hogy a Fidesz újra kétharmadot kap, ő meg bilincset a kezére.
Sorminta
Nem túl jó ómen az Országos Roma Önkormányzat elnökének lenni, ugyanis 1995-ös megalakulása óta összesen hat elnöke volt, közülük eddig két embert ítéltek el, de csak egynek kellett börtönbe vonulnia, ám várhatóan Agócs János letartóztatásával nőni fog a számuk.
Kolompár Orbán 2003–2011-ig volt az önkormányzat elnöke. 2013-ban jogerősen elítélték egy év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre. Kolompár Orbán társadalmi pozíciójával visszaélve, csalárd módon szerzett meg különféle uniós támogatásokat. Ebben az időszakban az Országos Cigány Önkormányzat elnöke volt, és társaival együtt összesen 145,5 millió forintot szerzett meg jogosulatlanul.
2020 elején jogerősen is felfüggesztett két év börtönbüntetésre ítélték Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat volt elnökét vesztegetés miatt. A vádirat szerint az ORÖ elnökeként egy rendezvényszervező cég munkatársától kért számlát rendezvényszervezésről. Később kiderült, hogy a rendezvényt esze ágában sincs megtartani, a számla azért kell neki, hogy elszámolja a 2018-as országgyűlési választások előtt kapott 81 millió forintos állami támogatást.
A legnagyobb pénz eltűnése Farkas Flórián nevéhez kötődik, csak éppen az ügyészség nyolc éve nem találja, hogy hova, sem azt, hogy ki vagy kik tüntették el.
A Híd a munka világába ügyében 2015-ben indult nyomozás. Hadházy Ákos feljelentése nyomán költségvetési csalás gyanújával kezdett nyomozni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is. Az Emmi már 2016-ban elismerte, hogy visszaélések történtek a programban, amely hatalmas uniós pénzeket is felemésztett. Ennek ellenére a Országos Roma Önkormányzatnak csak háromszázmillió forintot kellett visszafizetnie a minisztériumnak. A programot felügyelő Farkas Flóriánról azóta kiderült, hogy a 2015 óta tartó nyomozásban eddig még tanúként sem hallgatták ki.
Az eszme halála
Az Országos Roma Önkormányzatot két év fél évtizede követő balhésorozat sokszor elfeledteti, hogy valójában miért is alakult meg 1995-ben, és mi lenne az intézmény alapvető feladata.
„Azt látni, hogy összemossák a politikusok ezt az egész történetet, és egyéni érdekek mentén vagy az egyéni érdekektől vezérelve elfelejtik, hogy az ORÖ-nek pártsemleges szervezetként kellene működnie, amelynek elsősorban az lenne a feladata, hogy a roma közösség érdekeit képviselje. És innentől kezdve bukik az egész rendszer”
– magyarázta Rácz Béla, az 1Magyarország Kezdeményezés alapító tagja, aki szerint 1995 óta gyakorlatilag a nagypolitika kis játszóterévé vált a romákat segítő intézmény.
„Alapvetően azt látjuk, hogy az egész kisebbségi önkormányzati rendszer már az elejétől kezdve, de mostanság még inkább tele van a két nagy, szemben álló politikai tömb leágazásaival, gyakorlatilag pártpolitikai manifesztum, ami az ORÖ-ben történik. Az Országos Roma Önkormányzat áldozatává vált a nagypolitikai csatározásoknak” – mondta a Szabad Európának Rácz Béla.
Lakatos Oszkár is ezt a véleményt osztja, azonban a regnáló elnök úgy látja, meg kell reformálni az intézményt.
„Ahhoz, hogy értelme legyen az Országos Roma Önkormányzatnak, teljes átalakításon kellene átesnie, én ezt tervezem. Akik a fejlődés útjában állnak, azoknak takarodniuk kell. Meg kell reformálni az önkormányzatot strukturálisan is, de amikor az jár az eszükbe az embereknek, hogy mit lehetne ellopni, kit lehetne zsarolni, mert ő elnök akar lenni, mert ő gizda, akkor ezt így nagyon nehéz lesz keresztülvinni és normálisan dolgozni. Nem azért kell elnöknek lenni, hogy az egómat fényezzem, hanem azért, hogy a cigányságnak tudjak segíteni. Nem fogom égetni magam, és nem fogom engedni, hogy zsaroljanak. Sok képviselő még most sem érti, hogy olyan intézményeket kellene létrehoznunk, ahol tudjuk képezni a cigányokat, és foglalkoztatni”
– mondta az ORÖ vezetője, aki úgy véli, egy törvénymódosításnak is itt lenne az ideje.
A politikus szerint olyan szabályt kellene hozni, hogy aki az elmúlt tíz évben börtönben volt, az ne jelöltethesse magát képviselőnek, mert most is ül négy-öt olyan képviselő az ORÖ-ben, akit korábban letöltendőre ítéltek. Az 1Magyarország Kezdeményezés még az áprilisi választások során szakmai alaptételeket dolgozott ki arra, hogy mik az elvárásai a politikusokkal szemben. Ezeket nemrég adaptálták az ORÖ-botrányra is.
„Meghatároztunk a politikusokkal szemben irányelveket, ezek között szerepel a szakmaiság, a hitelesség és konkrétan az is, hogy gyakorlatilag feddhetetlennek és büntetlen előéletűnek kellene lennie a politikusainknak. Hiszen ezek az emberek bizalomból vannak ott, ahol vannak, meg kell testesíteniük egy olyan társadalmi pozíciót, ami irányt mutat számunkra. Ha azt látjuk, hogy a politikusaink korruptak, és nem képviselnek minket, akkor mégis milyen társadalom fog teremtődni? De ez fordítva is igaz: ha a társadalom nem igényli, hogy a politikusok viselkedjenek, és a társadalomban nincs meg erre az igény, akkor a politikai elit diktálja a normát. És hogy mit ért el 1995 óta az Országos Roma Önkormányzat? Hát, több a mínusz ebben a sztoriban, mint a plusz” – fejtette ki Rácz Béla.
