Varga Júlia közgazdász, oktatáskutató szerint a 2022-es kompetenciamérés rossz eredményeinek egyik oka a Covid miatti iskolabezárások alatt elszenvedett tanulási veszteség, amit a kormány nem ismert fel. A szakember szerint a miniszter roma tanulókat felhozó magyarázata azért sem stimmel, mert egy hirtelen változást nem lehet olyan dologgal igazolni, ami nem változik hirtelen.
2020-ban nem volt országos kompetenciamérés, 2021-ben az eredmények nem mutattak nagy eltérést a 2019-es, Covid előtti évhez képest, azonban a 2022-es felmérés szerint nagyon megnőtt azoknak a gyerekeknek az aránya, akik rosszul teljesítenek. Ilyen hirtelen változás nem valószínű, hogy bekövetkezett volna a roma gyerekek arányában, tehát Gulyás Gergely kijelentése az elemi logikának sem felel meg, olyasmivel magyarázott egy hirtelen változást, ami nem változik hirtelen – mondta a Szabad Európának Varga Júlia oktatáskutató.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta a múlt heti Kormányinfón a kompetenciamérés rossz eredményeivel kapcsolatban, hogy „ott, ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas, ezek a problémák sokkal erősebben jelentkeznek”.
Korábbi cikkünk a témában: Számokban: A Fidesz-kormányzás drámaian lerontotta a közoktatás teljesítményét
A 2022-es felmérés szerint a nyolcadikosok negyven százaléka az alapszint alatt teljesített szövegértésben és digitáliseszköz-használatban.
„Ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy Magyarországon negyven százalék a roma tanulók aránya?” – kérdezte Varga Júlia.
Szerinte az iskolai szegregáció valóban erősödik, felmérések mutatják, hogy évről évre növekszik, nemcsak az általános iskolákban, hanem a középfokú oktatásban is. A szegregált iskolákban valóban túlreprezentáltak a roma tanulók, például a Híd programban, ahol azok tanulhatnak tovább, akiket nem vettek fel középiskolába.
Az ő eredményeiket azonban nem számítják bele az országos kompetenciamérésbe, tehát a felmérésben kedvezőbb képet látunk, mint a valóság, mert a legrosszabbul teljesítő gyerekek eredményei nincsenek benne – hangsúlyozta az oktatáskutató.
Mint mondta, Gulyás Gergely kijelentése teljesen félrevezető, azt próbálja megmagyarázni a nem hátrányos helyzetben lévő gyerekek szüleinek, hogy az oktatással egyébként minden rendben van, csak a roma tanulók lehúzzák az eredményt.
„A miniszter ostoba kijelentése érzelmeket próbál felkorbácsolni, ezen kívül semmilyen relevanciája nincs” – fogalmazott.
Szerinte a 2022-es országos kompetenciamérés rossz eredményeinek egyik oka a Covid alatti iskolabezárások, amelyek jelentős tanulási veszteséget okoztak a gyerekeknek, különösen a közepesen vagy rosszul teljesítőknek. Az külön vizsgálatot igényelne, hogy ez miért nem jelent meg a 2021-es mérési eredményekben – tette hozzá. Úgy érzi, a kormány ezt az elszenvedett veszteséget nem ismerte fel, és nem dolgozott ki programokat, amely az érintett gyerekek felzárkóztatásáról szólna.
„Ezt a veszteséget ezek a gyerekek évekig magukkal viszik, hogy alsó tagozatban nem tanultak meg rendesen írni-olvasni, mert otthon ültek telefonnal a kezükben. Minden felmérés azt mutatta, hogy nagyon komoly tanulási lemaradás történt, különösen a rosszul teljesítő gyerekeknél. Erről csak részben tehet a kormányzat, de azt mindenképpen fel kellett volna ismernie, hogy ez a probléma létezik, és erre ki kellett volna dolgozni programokat” – fogalmazott.
Szerinte a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy máshol felismerték a Covid alatt elszenvedett tanulási veszteséget, és különböző programokat indítottak, itthon azonban nem jutottak el a felismerésig sem, vagy ha el is jutottak, nem éreztek késztetést arra, hogy valamit kezdeni kellene a problémával.
A hátrányos helyzetű gyerekeket ez a veszteség még súlyosabban érintette, mert ott nem voltak meg a tárgyi feltételei sem annak, hogy ne maradjanak le a digitális oktatás miatt – mondta Varga Júlia. A készségeik sem voltak meg a digitális oktatáshoz, és a családjukban sem, ezért esetükben különösen szükség lett volna valamilyen célzott programra – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Évtizedes lehetőséget nem használt ki a magyar kormány
A Pisa-felmérések azt mutatták, hogy már a Covid előtt is évről évre romlottak az eredmények, tehát eleve volt egy tendenciaszerű romlás – magyarázta. A kompetenciafelmérés rossz eredményeihez biztosan hozzájárult még az utóbbi években egyre érezhetőbb pedagógushiány is, ami különösen rosszul érinti a hátrányos helyzetű gyerekeket tanító intézményeket – mondta az oktatáskutató.
Egy ózdi református nyári táborban Gulyás Gergely legutóbb azt mondta, hogy az oktatás nagyon jó állapotban van, nagyon sokat fejlődött az elmúlt tíz évben.
„Azt gondolom, hogy így nehéz kommunikálni, amikor a legegyszerűbb elemi tényeket is tagadják” – fogalmazott Varga Júlia.
Zolnay János: Pontosan tudják, hogy hazudnak
Az általános iskolába járó diákok között a cigány gyerekek aránya legfeljebb 14-15 százalék, a kompetenciamérés szerint azonban az összes diák negyven százalékának nem kielégítő a szövegértési készsége – írta Zolnay János szociológus Gulyás Gergely nyilatkozatára reagálva Facebookon. Szerinte a roma és a hasonló társadalmi hátterű nem roma diákok kompetenciaeredményei között nincs érdemi eltérés.
Az általános iskolába járó roma diákok 33 százaléka járt szegregált iskolába 2008-ban, tíz év múlva, 2018-ban már 46 százaléka, és alappal lehet feltételezni, hogy ez az arány ma még rosszabb – írta. A szegregáció töredékére csökkenti azok esélyét, akik csak ilyen iskolába tudnak bejutni.
Ehhez kapcsolódóan: „Nagyon erősen meg fognak jelenni a tanulási zavarok”
Civilek és a szakszervezetek is bírálták a kijelentést
Ahogy arról korábban beszámoltunk, civilek nyílt levelet írtak Gulyás Gergelynek, amelyben az áll: egyetértenek azzal, hogy gond van a roma gyerekek oktatási integrációjával, és ez ma a legsúlyosabb társadalmi kérdések közé tartozik. A roma tanulók oktatási sikertelenségében összpontosul a magyar közoktatás szinte minden problémája, a roma diákok nagyrészt olyan kistelepüléseken élnek, ahol eleve nem tudnak hozzáférni minőségi oktatáshoz, e települések iskoláiban szaktanárhiánnyal küzdenek, felszereltségük is elmarad az elvárt szinttől. Vajon ez kinek a felelőssége? – tették fel a kérdést.
A nyílt levelet jegyző civilek megállapítják, hogy Magyarországon az iskola a világon szinte egyedülálló módon még növeli is a társadalmi különbségeket. „Tizenkét év kormányzás után kire lehet mutogatni emiatt?” – kérdezik levelükben.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményében szintén azt hangsúlyozta: évek óta több pénzt kellett volna fordítani a roma gyermekek felzárkóztatására, és megbecsülni azokat az oktatásban dolgozókat, akik a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgoznak.
„A kormány szerint Brüsszel tartozik a tanároknak. Mivel tartozik a magyar kormány azoknak a diákoknak, akik a legutóbbi kompetenciamérés rossz eredményei alapján csak betanított munkára lesznek alkalmasak? Származásuktól függetlenül…” – közölte a PSZ.
A Miniszterelnökség szerint számos programot indítottak
A Miniszterelnökség közleményben reagált a PSZ tiltakozására. A kancellária szerint a baloldali pártok kampányát támogató és azokkal „ma is egy követ fújó” szakszervezettől hiteltelen a tanárok megbecsüléséért való aggódás.
Azt írták, hogy Magyarországon minden tankerületnek van esélyegyenlőségi intézkedési terve, amelynek végrehajtását a kormány az EFOP program keretében több mint tízmilliárd forinttal támogatta.
- 2015-től kötelezővé tették az óvodáztatást, amelynek keretében a cigány gyerekek is teljes körű iskolai felkészítésben részesülnek.
- A tehetséges diákok felzárkózását elősegítendő országos hálózatként működtetik az Arany János programot, kollégiumi elhelyezést, ösztöndíjat biztosítanak.
- Tanodákat hoztak létre, amelyek az adott településeken délutáni foglalkozásokat, tanulási lehetőséget biztosítanak a rászorulóknak.
- Programot indítottak a halmozott hátrányokkal küzdő cigány lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának csökkentése érdekében.
- A cigány fiatalok felsőoktatási részvételének erősítése érdekében létrehozták a roma szakkollégiumi rendszert.
A közlemény szerint a pedagógusok béremelési programjának éppen az az egyik célja, hogy a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása javuljon, mert ott, ahol a hátrányos helyzetű diákok aránya meghaladja a tíz százalékot, és felzárkóztató programot folytatnak, húsz százalékkal magasabb fizetést kapnak a pedagógusok.
