Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Nagyon erősen meg fognak jelenni a tanulási zavarok”


Gimnáziumi osztálytársak köszöntik egymást a jelenléti oktatás első napján a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Általános Iskola osztálytermében Nyíregyházán, 2021. május 10-én

A járvány nem elsősorban új problémákat generál, hanem felnagyítva mutatja meg azokat, amelyek már korábban is megvoltak az élet minden területén, így az oktatásban is – mondja Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus. „Nem mondhatjuk, hogy visszamegyünk a normalitásba, mert nem volt normális az, amit csináltunk.”

A szakembert azután kereste meg a Szabad Európa, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a gyermekek koronavírus-járvánnyal összefüggő mentálhigiénés helyzetével kapcsolatban született javaslatokról egyeztetett szakmai szervezetek bevonásával, majd konkrét javaslatcsomagot tett a kormány asztalára.

A javaslatcsomag része egyebek között:

  • minden tanuló mentálhigiénés állapotának felmérése még 2021 szeptemberében, különös hangsúlyt fektetve a Coviddal összefüggésben lévő tünetekre;
  • biztosítson forrást a kormányzat egy általános, az érintett szakmai és civil szervezetek összefogásában készülő közérdekű tájékoztatókampányhoz (Lélekvakcina), amely tudatosítja a mentális egészség fontosságát;
  • lehetőség szerint még a szeptemberi iskolakezdés előtt módszertani képzéseket kell biztosítani és szervezni a pedagógusok számára a Covid-járvánnyal összefüggő mentálhigiénés problémák felismerése, kezelése, az érintettek esetleges továbbirányítása érdekében;
  • növelni kell az iskolapszichológusok számát az intézményekben. A jelenlegi ötszázzal szemben legalább kétszázötven tanulóra jusson minimum egy elérhető szakember.

A Covid felnagyítja a már meglévő problémákat, ahol valóban hiányok voltak, ott még nagyobb hiányok keletkeztek, és ennek csak részben a járvány az oka – mondja Gyarmathy Éva, emlékeztetve arra, hogy már a pandémia előtt is évről évre nőtt a tanulási, magatartási, önértékelési zavarokkal küzdő gyermekek száma. Miközben az alulfinanszírozott és folyamatosan leépülő iskolapszichológusi hálózattól várták, hogy vigye el a hátán az oktatás gyengeségeit.

Az iskolapszichológus azonban ezt nem tudja megtenni, nem is ez a dolga – hangsúlyozza a szakember. Mint mondja, olyan oktatás kell, amely nem ártalomként éri a gyermeket.

„Ha nem volt pénz, az első, akitől megszabadultak, az iskolapszichológus volt”

„Nem látták, nem tudták és nem értették, hogy mit csinál az iskolapszichológus” – mondja a szakember, amikor arról kérdezzük, miért nincs elég iskolapszichológus Magyarországon, és aki egyébként maga is iskolapszichológusként kezdte a pályáját.

Szerinte a helyzet folyamatosan romlott. A nyolcvanas évek végétől induló iskolapszichológusi hálózat már jó ideje háttérbe szorult. A gyógypedagógiára került a fókusz, miközben a megelőzésben nagy szerepet játszó fejlesztőpedagógusi képzés leépült, és bár van iskolapszichológus-képzés, a képzettek közül csak kevesen tudnak közoktatási intézményben dolgozni.

Az iskolákban egyre inkább perifériára szorultak, „ahogy nem volt pénz, az első, akitől megszabadultak, az iskolapszichológus volt”.

Inkább mediátor, mint terapeuta

Gyarmathy Éva szerint az iskolapszichológusnak nagyon kevés terápiás szerepe van. Inkább az lenne a feladata, hogy a gyerek, a család és az iskola között egyfajta mediátorként közvetítsen. Nem is feltétlenül a gyerekkel foglalkozik, hanem egy probléma felismerésében, megoldásában van szerepe. Segítheti a pedagógust megismerni a diákjait. Segíthet egy osztályközösségen belül jelentkező probléma felismerésében vagy abban, hogy egy diáknak szakemberre van szüksége, de nem ő az, aki a terápiát végzi.

„A vírus idegrendszeri hatásai következtében és a rosszul sikerült távoktatás miatt nagyon erősen meg fognak jelenni a tanulási zavarok, és ha azt akarjuk, hogy az iskolapszichológus üljön le minden gyerekkel, akinek panasza van, elvesztünk” – fogalmaz Gyarmathy Éva, aki több publikációban is foglalkozott a koronavírus-járvány hosszabb távú, gyermekekre gyakorolt pszichológiai hatásaival.

Szorongás, gyász, betegségtől való félelem

Lelki és idegrendszeri problémákkal egyszerre kell megbirkózniuk a gyerekeknek, és ehhez egy biztonságos hátteret nyújtó iskolára, oktatási módszerekre, szakemberekre van szükség Gyarmathy Éva szerint.

A járványhelyzet a felnőttekben és a gyerekekben is szorongást okoz. Sokak közvetlen környezetében követelt halálos áldozatokat a Covid, és fel kell dolgozniuk a veszteséget. Felerősödött bennük a betegségtől való félelem. Ehhez társul a Covid pszichológiai hatása, gyengeség, fáradtság, a poszttraumás állapotok száma megnőtt.

A koronavírus más vírusokhoz hasonlóan az idegrendszerre is hatással van. Gyarmathy Éva szerint már most bizonyosra vehető, hogy ugrásszerűen növekszik majd a tanulási és figyelemzavar, a hiperaktivitás, az autizmus.

A tizenéveseket és az iskolát kezdő kicsiket különösen rosszkor kapta el a járvány

A tizenéves korosztálynál a társakkal való kapcsolat rendkívül fontos az identitásfejlődés szempontjából. Éppen ettől fosztotta meg őket a digitális oktatás. Ha erre a tényre most nem figyelnek oda, akkor Gyarmathy Éva szerint a serdülőknél később megnőhet a pszichiátriai zavarok száma – figyelmeztet a szakember.

A megoldás a helyzetre szerinte nem elsősorban az iskolapszichológus, hanem a tanárok mentálhigiénés felkészítése. A problémaalapú, társas tanulás megszervezésében a pedagógusoknak van kulcsszerepük. A művészetterápia, a drámapedagógia módszerével, önsegítő csoportok szervezésével fel tudják dolgozni a serdülők a történteket, erősíti az identitásukat, mert a virtuális kapcsolattartás helyett ez valódi közösségi élményt jelent.

A kicsiknél, az óvodából iskolába kerülőknél a járványügyi korlátozások miatt éppen az egyik legmeghatározóbb fejlesztés, az óvoda utolsó félévében zajló iskolai felkészítés maradt el. Tovább árnyalja a képet, hogy miután kikerült az óvodák hatásköréből az iskolaérettséggel kapcsolatos döntés, és a szülőknek külön kellett kérniük az iskolakezdés elhalasztását, sok éretlen idegrendszerű kisgyermek került túl korán az iskolapadba.

Ugyanilyen nagy elmaradást jelent a második osztályt kezdőknél, hogy az előző tanév utolsó féléve kaotikus volt, sokak számára gyakorlatilag kiesett.

Gyarmathy Éva hangsúlyozza, hogy nincs általános megoldás, hiszen egyéni tanulási, pszichés, neurológiai problémákat kell kezelni, és még nem beszéltünk a sajátos nevelési igényű gyerekekről, akiknek a lemaradását a távoktatás tovább növelte. Ezeknek a problémáknak a megoldására az iskolapszichológusi rendszer önmagában nem képes, akkor sem, ha megduplázzák a szakemberek számát. És ez nem is megy egyik pillanatról a másikra, évekig tart.

Gyengeség kérni?

Gyarmathy Éva arról is beszélt, hogy változnia kell annak a szemléletnek, amely azt sulykolja, hogy segítséget kérni gyengeség. „Egy büszke ember soha nem fog pszichológushoz fordulni” – fogalmaz a szakember, márpedig a kormányzati narratíva most arról szól, hogy nekünk nem kell segítség. Mindenki bánt minket, de mi erősek vagyunk, nekünk nem kell segítség.

„Egy népnek fontos, hogy önmagába nézzen. Mindig másoknál akarunk többek lenni, pedig elég lenne, ha magunkhoz képest akarnánk többek lenni. Nem feltétlenül csináltunk mindent jól, de nem is csináltunk mindent rosszul. A szakember szerint ezért is tűnik hamisnak és hat disszonánsnak az augusztus 20-i hatalmas tűzijáték – úgy teszünk, mintha minden rendben lenne. Olyan, mintha el akarnánk fedni mindazt, ami történt, pedig közösségi szinten is fontos lenne a járvány okozta veszteségek feldolgozása, megélése.

Gyarmathy Éva szerint lényeges lenne arra az életre felkészülni, amelyet a járvány hozott, hiszen ezek a helyzetek megismétlődhetnek, a vírus velünk marad, és egyéb különleges helyzetek is adódnak egy gyorsan változó világban. „Nem mondhatjuk, hogy visszamegyünk a normalitásba, mert nem volt normális, amit csináltunk” – figyelmeztet szakember.

XS
SM
MD
LG