Németalföldi politikusok előtt vezet Orbán Viktor a leghosszabb ideje hivatalban lévő uniós miniszterelnökök rangsorában, és még nagyon sokáig maradni akar, úgyhogy nem könnyen veheti fel vele a versenyt „Teflon” Mark Rutte vagy Xavier Bettel.
Orbán Viktor idén a 17. évét kezdi meg Magyarország miniszterelnökeként, ebből az elmúlt 12 évet egyhuzamban és kétharmados többséggel a háta mögött töltötte a legnagyobb hatalmat jelentő magyarországi pozícióban.
Ezt a posztot pedig nem is tervezi feladni egyhamar, most ugyanis úgy áll, hogy még szinte beláthatatlan ideig maradna. A miniszterelnök 2018-ban jelentette be, hogy tizenkét évig, azaz 2030-ig szeretne miniszterelnök lenni, de tavaly már arról beszélt, hogy 2030-ra gyúr, akkortájt szeretné összegyűjteni a legtöbb erőt, akkor kellene csúcsformában lennie neki és kormányának.
Tavalyi kötcsei beszédében már azt vázolta fel, hogy durván negyven évig, pontosabban 2060-ig folyamatos Fidesz-kormányzást szeretne. Azt nem tette hozzá, hogy ebből mennyi ideig tervezi saját csúcshatalmát, de fizikailag nem kizárható, hogy addig maradjon miniszterelnökként is. 2060-ban a 97. évét töltené be – ennyi ideig lehetséges elélni.
Számos országban a demokrácia védelmében korlátozzák, hogy legfeljebb mennyi időt tölthet el egy ember a végrehajtó hatalom élén, de Magyarországon nincs így. Egyébként is inkább az elnöki rendszerekre jellemző ez, ahol a különböző parlamentek és más független intézmények kevésbé tudják korlátozni a legfőbb vezetőt.
A csúcson
Mindez egyébként azt is jelenti, hogy Orbán a leghosszabb ideje hatalomban lévő miniszterelnök az EU-ban. Valójában egész Európában, ha a belarusz Lukasenka legutóbbi, elcsalt választási eredményeit nem tekintjük legitimnek.
A második helyezett csak kicsivel elmaradva Mark Rutte holland jobboldali liberális miniszterelnök. A Leideni Egyetemen végzett történész-politikus 2010 őszétől miniszterelnök, de kirívóan hosszú miniszterelnöksége miatt kiérdemelte a „Teflon” Mark Rutte becenevet, amely arra utal, hogy számos különböző kormányzati botrány, szakpolitikai baki ellenére is hivatalban tudott maradni, ezek lepattantak róla.
A magyar kormány és az EU aktuális viszonyáról szóló összefoglalónk: A (20)22-es csapdája, avagy a birodalom visszavág
A harmadik helyen a luxemburgi Xavier Bettel van – jócskán lemaradva, ő csak 2013 decembere óta vezeti miniszterelnökként az országot. Bettel is jobbközép-liberális politikus, viszont ő Orbán Viktorhoz hasonlóan jogász, tanulmányait a franciaországi Nancyban végezte. Mindkét németalföldi vezető különbözik viszont abban Orbántól, hogy volt piaci munkatapasztalata, mielőtt állami-politikai pályára váltott volna.
Az országok versenyképessége nem függ attól, hogy milyen régóta van hatalomban ugyanaz az ember. Nyilván nem jó, ha extrém rövid ideig dolgozhatnak csak a vezetők, hiszen döntésképtelenné válik egy olyan kormány, ahol kéthetente cserélgetik a miniszterelnököt.
Jelenlegi közgazdasági tudásunk alapján inkább az gyanítható, hogy a kormánytól stabilan független szakintézmények és tartós szabályok adnak stabilitást és extra versenyképességet egy országnak, nem a leválthatatlan vezetők.
A magyarhoz hasonló vezetési struktúrákról szólt a minap egy előadás a CEU-n: A populizmus és az autokrata rezsimek elhozták a diktátorok új fajtáját
