Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Orbán Brüsszelben támogat, itthon ellenez, és ázsiai munkásokat hozat a magyar gyárakba


Orbán Viktor Berlinben 2022. október 11-én

Nyolc szankciós csomagot támogatott Orbán Viktor Brüsszelben, miközben itthon nemzeti konzultációt hirdetett ellenük. Elfogyott a hadra fogható munkaerő Magyarországon, a kormány könnyített az ázsiai dolgozók hazai alkalmazási szabályain. Az egész világnak fel kell készülnie arra, hogyan lehet együtt élni az észak-koreai nukleáris fenyegetéssel. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Miközben a magyar kormány nemzeti konzultációt kezdett szankcióellenes politikájának alátámasztására, Brüsszelben már az újabb, kilencedik szankciós csomagot készítik elő. Kérdés, hogy ehhez adja-e szavazatát Orbán Viktor, ahogy tette eddig mind a nyolc csomag esetében.

Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint ebben a játékban az nyer, aki kevesebbet veszít. „Tehát ez nem egy olyan játék, hogy a szankció nem fáj annak, aki kitalálja. Nyilvánvalóan fog fájni. Az a kérdés, hogy a másik oldalon mennyire üt” – tette hozzá.

Deák András Oroszország-szakértő szerint a földgáz árának emelkedése az oroszok által bevezetett intézkedések következménye. „Amiatt magas, mert az oroszok nem szállítanak földgázt, nem volt olyan szankciós intézkedés az Európai Unió részéről, ami miatt ne vehetnénk földgázt” – mondta.

Tényfeltáró videósorozatunk, a Szabadon második adásában terítéken a szankciók valós hatása.

Ázsiai munkások

A hiányzó munkaerő pótlása érdekében a kormány előbb 2017-től engedélyezte az ukrán és szerb állampolgárok egyszerűsített munkavállalását, de mára ott tartunk, hogy a régióban is egyre kevesebb a szabad munkaerő. Ezért fordult a kormányzat Ázsia felé, több lépcsőben összesen tizenöt, Európai Unión kívüli ország esetében könnyített az adminisztratív terheken.

„Jelenleg nyolcvan-százezer ember hiányzik a magyar munkaerőpiacról, és ez még akkor is igaz, ha már látjuk a recesszió jeleit” – közölte a Szabad Európával Juhász Csongor, a Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, aki szerint vendégmunkások nélkül ezt a hiányt nem lehetett volna áthidalni, és sok szektor működése került volna veszélybe.

Nyáron tizenöt, Európai Unión kívüli ország esetében lazított a munkavállalás feltételein a kormány. Idén júniusban egy kormányrendelet bevezette a minősített munkaerő-kölcsönzés intézményét. Ez azt jelenti, hogy azoknak a közvetítőknek, akik megfelelnek a feltételeknek, és regisztrálnak, az állam megengedi, hogy a hiányszakmák esetében az EU-n kívüli országokból toborozzanak munkavállalókat, és engedélymentes eljárásban foglalkoztassák őket Magyarországon.

A hatóságok által minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek nem kell különböző engedélyekkel bíbelődniük, ha a listán szereplő állampolgárokat akarják Magyarországon dolgoztatni. Egyre több gyárban tűnnek fel fülöp-szigeteki, indonéz, vietnámi és mongol vendégmunkások.

Jáhny Ákos a Get Work Trend Kft. stratégiai igazgatója szerint a külföldiek alkalmazásának egyik nagy előnye, hogy munkavállalási szándékkal érkeznek. Ez azt jelenti, hogy nem érdekük, hogy a magyar alapellátás részesei legyenek, nem akarnak táppénzre menni, hiszen dolgozni jönnek, túlórázni akarnak, minél több pénzt szeretnének hazaküldeni a családnak.

Észak-koreai rakéták

A világ egyik legszegényebb országa évente nagyjából a GDP-je negyedét költheti közvetlenül az ország méretéhez képest óriási hadseregére. Észak-Korea sokáig csak egzotikus diktatúrának tűnhetett a távolból, mára viszont érdemesebb valóban fenyegető atomhatalomként tekinteni az országra.

Konkrétan az észak-koreai atomfegyverkezést eleinte szovjet tanácsadók segítették, majd a hetvenes években már inkább a kínaiak. Később pedig maga „a pakisztáni atomprogram atyja”, a Líbiát vagy Iránt is hasonló céllal felkaroló Abdul Kvadír Hán támogatta az észak-koreai atombomba elkészítését.

A kétezres évek közepére már feltehetően képessé váltak valamilyen komolyabb radioaktív szennyezést okozó piszkos bomba kifejlesztésére. 2011 után viszont Kim Dzsongun új szintre emelte az atomprogramot, mára kevesen kételkednek abban, hogy több tucat kisebb nukleáris töltetük lehet.

A világ egyik legbrutálisabban elnyomó országában tényleg csak pár ember szeszélyén múlhat egy óriási konfliktus. Az elrettentés eddig többé-kevésbé kordában tartotta az országot, de az egész világnak fel kell készülnie arra, hogyan lehet együtt élni az észak-koreai nukleáris fenyegetéssel.

Vukovár

„Én ’92-ben mentem keresztül autós konvojjal a városon, ahol akkor már nemzetközi békefenntartók voltak – meséli Jeszenszky Géza akkori magyar külügyminiszter. – Megdöbbentő volt a végtelen romváros II. világháborúra emlékeztető képe.”

Vukovár kitüntetett helyen van a horvát emlékezetpolitikában, és ott van az európaiban is. Nemsokára talán az ukrajnai Mariupol veszi át a helyét. A város brutális letámadása és szinte teljes lerombolása, majd a szerb bevonulás után a védők és civilek lemészárlása a háború utáni európai béke törékenységét mutatta meg – még a boszniai srebrenicai mészárlás, Szarajevó többéves ostroma és Putyin mostani háborúja előtt.

Vukovár hősies védelmével a horvátok hatalmas nemzetközi szimpátiát szereztek, ami Horvátország függetlenségének elismeréséhez vezetett. 1991. november 18-án foglalta el a Jugoszláv Néphadsereg és a szerb paramilitáris csapatok a három hónapos ostrommal porig rombolt horvátországi várost, Vukovárt, majd végeztek ki több száz foglyot és civilt.

„A szerb mitológia viszont elfelejtette Vukovárt” – mondja Szerbhorváth György szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa. Annak dacára, hogy Boris Tadić, Szerbia első, Vukovárba látogató elnöke 2010 novemberében az ovčarai mészárlás helyszínén bocsánatot kért, sokan hősnek tartják azokat a szerb vezetőket, akiket vukovári háborús bűneik miatt később börtönbüntetésre ítéltek Hágában.

A mostani szerb elnök, Aleksandar Vučić pedig inkább a horvát háborús bűnökre emlékeztet, így az emlékezetpolitikában folytatódik a szembenállás. Egy akkori kiskatona és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter visszaemlékezése.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG