Feladta oroszországi tevékenységét az Európa Tanács (ET) Politikai Tanulmányok Iskoláinak Szövetsége (ASPS). Az orosz hatóságok ugyanis nemkívánatosnak, egészen pontosan külföldi ügynöknek nyilvánították a szervezetet és betiltották a működését. Az ET ugyan panasszal fordult az illetékes orosz bírósághoz, de nem várják meg azt a döntést. Az ügy azért is furcsa, mert Oroszország is tagja az Európa Tanácsnak.
Az Európa Tanácsnak 47 tagja van, a szervezet legfőbb tevékenysége, hogy az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének szellemében járjon el, ennek jegyében működik az ET keretein belül az Emberi Jogok Európai Bírósága is. A szervezetnek 1996 óta tagja Oroszország. Európából csak Fehéroroszország nem lépett be, ahol a halálbüntetés még mindig elfogadott és alkalmazott büntetési forma, ezért nem is lehetnének az ET tagjai. Bár Oroszországban elvileg szintén létezik a legsúlyosabb büntetés, alkalmazására moratóriumot hirdettek.
Törvényen kívül
A moszkvai politikai iskola 1992 óta működik, két évtizedig nem is volt különösebb gond közöttük és az orosz hatóságok között. 2012-ben és 2015-ben azonban már voltak konfliktusok, s ez mostanra jutott el addig a pontig, hogy ellehetetlenítették tevékenységüket.
“Ez a döntés teljesen önkényes, mert az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot előmozdító szövetség soha nem jelenthet veszélyt az orosz nemzetbiztonságra. Ezzel Oroszország akadályozza Oroszország állampolgárainak együttműködését az Európa Tanáccsal, amelynek Oroszország is része” – így kommentálta az orosz főügyészség döntését Nils Muižnieks, a hálózat elnöke.
Az ET az ügyben illetékes orosz kerületi bírósághoz fordult panasszal, ettől függetlenül azonban már most blokkolták Twitter-fiókjukat és weboldalukat. Az ügyészség egy olyan törvény alapján minősítette őket nemkívánatossá, amelynek célja az eltérő vélemények, a civil szervezetek és az emberi jogok védelmezőinek elhallgattatása. A jogszabály a “Civil szervezetek külföldi ügynökként történő szabályozása” címet viseli, vagyis az iskolát is külföldi ügynöknek tartják. A döntés értelmében mostantól kezdve azt is büntethetővé válik, aki fel akarja velük venni a kapcsolatot Oroszországban. Nils Muižnieks hozzáfűzte azt is, hogy ezzel Oroszország megsérti azokat a jogszabályokat, amelyeket magára nézve kötelezővé tett a szervezethez való csatlakozással, például a szólásszabadsághoz, illetve a gyülekezés és egyesülés szabadságához fűződő alapvető emberi jogokat.
Ellenséges viszonyok
A Szabad Európa kérdésre Jack Hanning, az ASPS főtitkára azt mondta, hogy a szövetségük ellen irányuló orosz döntés teljesen váratlan volt, annál is inkább, mert úgy képzelték, hogy ők és Oroszország azonos értékekért állnak ki. A főtitkár hozzátette, hogy a döntés nagyon általános megfogalmazásokat tartalmaz, de nincs kétsége afelől, hogy az ASPS weboldalának és Twitter-fiókjának tartalma “ihlette” a hatóságokat. Emiatt már nem is végeznek további tevékenységet Oroszország területén, online folytatják a munkájukat. A hálózathoz egyébként összesen húsz iskola tartozik, ezek közül 19 (mostmár csak 18) Európában, egy pedig Marokkóban működik.
Az Európa Tanács és Oroszország az elmúlt években már többször került összetűzésbe egymással. Mindez akkor kezdődött, amikor 2014-ben az oroszok bekebelezték Krímet, illetve Ukrajna keleti része ellen is támadásokat indítottak. Miután a nemzetközi közvéleménnyel egyetemben az Európa Tanács is kiállt Ukrajna területi integritása mellett, az orosz parlamenti képviselők bojkottálták a szervezet Parlamenti Közgyűlését. Ez öt évig tartott, közben pedig évekig nem fizették be a költségvetési hozzájárulásukat.
Hogy mindez egy folyamat része, azt jelzi, hogy nemrégiben elfogadtak egy olyan orosz jogszabályt, amely lehetővé teszi az orosz Alkotmánybíróság számára, hogy semmisnek tekintsék, vagy egyszerűen hagyják figyelmen kívül az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit. Amelyek minden tagállamra, így Oroszországra is kötelezőek – a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségek alapján.
Brezsnyev lánya asztalon táncol - orosz hétköznapok anno, ahogyan még nem láttuk
