Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Legalább 125 ezer katonát veszthetett Oroszország az invázió kezdete óta


Elesett orosz katona a visszafoglalt Blahodatne falu egykori könyvtárában 2023. június 17-én
Elesett orosz katona a visszafoglalt Blahodatne falu egykori könyvtárában 2023. június 17-én

Nagyjából 47 ezer halott és 78 ezer olyan sérült, aki már nem fog ukránokra lőni – az eddigi legpontosabbnak tűnő becslés alapján az invázió kezdetétől idén május végéig óriási lehet az orosz hadsereg veszteséglistája. Az ötlet az volt, hogy bár az áldozatok száma szigorúan titkos Oroszországban, a hagyatéki nyilvántartási eljárásoké nem.

Oroszországban egy elnöki rendeletnek köszönhetően békeidőben államtitoknak számít a katonai halálozások száma, így a mostani inváziós kísérlet során sem lehetett pontosat tudni az orosz veszteségekről, hiszen hivatalosan náluk nincs háború, és bűncselekmény annak hívni.

Egyebek mellett viszont a háború intenzitásának megítéléséhez vagy az agresszor erőforrásainak felméréséhez

fontos minél pontosabban tudni az emberiveszteség-adatokat.

Az orosz Meduza és a Mediazona újságírói, illetve Dmitrij Kobak tübingeni statisztikus úgy próbálta megbecsülni a tényleges orosz veszteségeket, ahogy a szintén sok bizonytalansággal övezett Covid-halálozásokat: az orosz túlhalálozásokból.

Ez alapján nagyjából 47 ezer orosz katona eshetett el az invázió tavalyi kezdete óta, és 78 ezer sérülhetett meg olyan súlyosan, hogy már nem fog tudni részt venni az ukránok elleni hadműveletekben, azaz

eddig összesen legalább 125 ezer orosz válhatott harcképtelenné

15 hónap alatt. Az adatok ugyanis csak idén május végéig voltak meg.

Ehhez kapcsolódóan: Nincsenek normák, nincsen jog – mire kellenek a zsoldosok, milíciák?

Ebben ráadásul nincsenek benne az eltűntek, a hadifoglyok, a donyecki-luhanszki szabadcsapatok veszteségei vagy a többféle orosz zsoldoscég által alkalmazott, de elesett külföldi állampolgárok sem.

Alsó becslés lehet a 47 ezer orosz halott

Az áldozatok minimumát eddig is lehetett tudni. A Mediazona és a BBC ugyanis csaknem 27 ezer elesett oroszt már eddig is név és rang szerint azonosított a rokonaik közösségi médiában és máshol megjelent gyászhírei, illetve a hivatalos bejelentések alapján.

Ez alapján lehet sejteni például, hogy az invázió kezdetén különösen az orosz deszantosok szenvedhettek aránytalanul nagy veszteségeket, majd a gépesített lövészek. Később a jellemzően kevésbé kiképzett önkéntesek és a börtönökből verbuvált bűnözők estek el különösen nagy számban.

Ennél biztosan pontosabb becslés az 50 év alatti orosz férfiak túlhalálozási adataiból megbecsülni a háborúban elesettek számát.

Általában ugyanis elég pontosan meg lehet becsülni, hányan fognak meghalni egy fejlett országban egy adott évben, ha pedig hirtelen beüt egy járvány, éhínség, természeti katasztrófa vagy háború, okkal lehet feltenni, hogy a többlethalálozás leginkább az új körülménynek köszönhető.

A többlethalálozásokat az újságírók az orosz állami nyilvántartások és különösen a hagyatéki eljárások adatai alapján tudták ellenőrizni.

Korábban volt még egy értékes becslési próbálkozás: a Novaya Gazeta Europa ugyanis a háborúban elhunyt katonák hozzátartozóinak fizetett állami kártérítésből becsülte meg a nyilvántartott orosz elhunytak számát.

Az orosz államkincstár a cikk után titkosította ezeket az adatokat is, de annyit meg lehetett tudni a 2022. március–augusztus közötti adatokból, hogy egy orosz halottra átlagosan 1,7 súlyos sérült jutott, ezért ezt az arányszámot használták a legújabb felmérésnél is.

Nem kizárt azonban, hogy a sebesülteket is komolyan alulbecsülték ezzel. Tavaly májusban ugyanis az ukrán erők megszerezték az orosz első páncélos gárdahadsereg jelentését, és az abban szereplő adatok eddig mind igaznak bizonyultak.

A főkent Harkiv környékéről visszavert több tízezres orosz hadtest az invázió kezdete utáni néhány hétben 409 fős veszteséget jelentett, közülük 61 elesettet és 209 sérültet, 44-en eltűntek, 96-an pedig megadták magukat.

Az eltűntek közül egy főről bizonyosodott be azóta, hogy hadifogságba esett, néhányról pedig Oroszországban azóta kiállították a halotti bizonyítványt. Az elsöprő többség valószínűleg szintén elesett, csak nem azonosították még a holttestüket. A ténylegesen elhunytak száma tehát ennél a becslésnél is érdemben magasabb lehet.

Nagyjából ennyi amerikai katona halt meg Vietnámban

A 47 ezer orosz halott és 78 ezer súlyos sérült ugyan becslés, de nem kizárt, hogy pontosabb, mint az orosz védelmi minisztérium saját nyilvántartása.

Dmitrij Trescsanin, a Mediazona újságírója szerint ugyanis olyan sokféle csapatból állnak össze a harcoló orosz fegyveres erők – a hivatalos hadsereg, a Roszgvargyija (Munkásőrség-szerű nemzeti gárda), a csecsenek és a zsoldoscégek embereiből –, hogy nyilvántartásuk sokféle hibára és manipulációra adhat alkalmat. Ezért a statisztikai alapú becslés pontosabb lehet az állami nyilvántartásnál is.

Az általuk kiszámolt 125 ezres orosz veszteséglista eggyel bővebb intervallumban 40–55 ezer halottat jelenthet. Ez összehasonlításképp nagyjából

háromszor annyi halott lehet 15 hónap alatt, mint ahányat a Szovjetunió vesztett a kudarcos afganisztáni háború tíz éve alatt,

vagy nagyjából annyi, mint ahány embert az amerikai hadsereg vesztett a vietnámi háború durván nyolc éve alatt.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG