Az orosz űrügynökség vezetője kedden közölte, hogy Oroszország 2024 után kiszáll a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fenntartásából, és addigra saját bázis építésébe kezdenek.
Jurij Boriszov, a Roszkoszmosz nemrégiben kinevezett igazgatója a Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott tárgyalásán leszögezte: Oroszország teljesíteni fogja minden kötelezettségét partnerei felé, mielőtt kiszáll a projektből.
„Megszületett a döntés az állomás 2024 utáni elhagyásáról. Azt gondolom, hogy addigra megkezdjük egy Föld körül keringő orosz állomás építését” – mondta.
Az illetékes nyilatkozata összhangban van a korábbi moszkvai tájékoztatással, amely szerint a jelenleg érvényes megállapodások lejártával, 2024-et követően az ország elhagyja a Nemzetközi Űrállomást.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és több más nemzetközi partner is abban reménykedik, hogy az ISS működése 2030-ig biztosítható lesz, az orosz fél azonban a 2024 utáni időszakra vonatkozóan nem kívánt semmilyen kötelezettséget vállalni ezen a téren.
2031-ben nyugdíjba vonulhat a Nemzetközi Űrállomás
Nyomásgyakorlás?
Egyelőre nem világos, hogy mi lesz a teendő a komplexum orosz részével, a mostani bejelentés nyomán várhatóan többen úgy fognak spekulálni, hogy az része a nemzetközi korlátozások feloldását célzó orosz taktikának.
Boriszov elődje, Dmitrij Rogozin előző hónapban hangsúlyozta, hogy Moszkva kizárólag akkor hajlandó tárgyalni az űrállomás élettartamának esetleges meghosszabbításáról, ha Washington eltörli az orosz űripart sújtó szankciókat.
Miközben az amerikai–orosz kapcsolatok az elmúlt években folyamatosan romlottak, az űrkutatás azon ritka területek közé tartozott, ahol a két ország továbbra is együttműködött, ami bizonyos mértékben a hidegháború egy időszakára is jellemző volt.
Az amerikai, európai, japán, kanadai és orosz űrhivatal által közösen működtetett ISS első elemét 1998-ban bocsátották Föld körüli pályára, és a bázis azóta is 250 kilométeres magasságban kering bolygónk körül. A futballpályányi kutatóállomáson 2020 óta folyamatosan tartózkodik legalább egy űrhajós.
A Nemzetközi Űrállomásra a világ mintegy húsz országának több mint 250 asztronautája jutott el, akik több ezer kutatóprojektben vettek részt. Mindemellett a bázis végig elsősorban orosz–amerikai projekt maradt, az eddigi látogatók nyolcvan százaléka is a két országból érkezett.
Az állomáson 2030-ig folytatódik a munka, utána magánűreszközök veszik át a szerepét, amivel a NASA számításai alapján csak 2031-ben 1,3 milliárd dollárt tudnak megtakarítani.