„Irán tanúsítson önmérsékletet” – erre sürgette Teheránt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszterhelyettes azt követően, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrei megerősítették: Irán megsértette a 2015-ös nemzetközi nukleáris egyezményt.
Az ellenőrök azt igazolták, hogy Irán kis mennyiségű fém-urán előállításába kezdett és ezzel megsértette a világhatalmakkal a nukleáris programja korlátozásáról kötött 2015-ös nemzetközi alkut.
Az egyezményből az Egyesült Államok 2018-ban kilépett és ismét az iráni gazdaságot bénító kemény kereskedelmi szankciókat vezetett be Irán ellen, amely viszont közölte: nem fogja betartani az összes korlátozást. Teherán fokozatosan megnövelte alacsony dúsítottságú uránkészleteit, majd fejlett centrifugák felhasználásával növelte az urán dúsítottsági szintjét.
A most nyilvánvalóvá vált iráni lépés nyomán az orosz kormányilletékes úgy fogalmazott: „Megértjük cselekedeteik logikáját és hogy mi motiválta Irán tettét. Ennek ellenére fontos önmérsékletet és felelős hozzáállást tanúsítani” – mondta Rjabkov csütörtökön a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Mi volt a mostani konkrét egyezmény-sértés?
Rafael Grossi NAÜ-igazgató egy nappal korábban informálta a szervezet tagállamait arról, hogy ellenőreik megerősítették: Irán 3,6 gramm fém-uránt hozott létre iszfaháni nukleáris létesítményében.
Az atomalku újabb megsértésével Teherán Joe Biden új amerikai elnök kormányzatára akar nyomást gyakorolni. Bár az Irán által létrehozott fém-urán kis mennyiségű és nem dúsított, az felhasználható egy atomfegyver magjához.
Az Egyesült Államok, Irán, Kína, Oroszország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia által kötött 2015-ös nukleáris egyezmény 15 évre megtiltotta Teheránnak, hogy „plutónium vagy uránium fémet vagy ötvözeteket gyártson vagy szerezzen be”.
Nagyhatalmak: nincs legitim érv a fém-urán előállítására
2018-ban Trump volt amerikai elnök volt az, aki kiléptette Washingtont és meghirdette a „maximális nyomásgyakorlás” politikáját. Nemcsak az iráni gazdaságot sújtó szankciókat vezetett be, de szankciókkal fenyegette azokat a külföldi cégeket is, akik Iránnal üzleteltek.
Irán januárban jelentette be, hogy kutatásokat akar végezni a fém-urán előállítás terén. Azzal érvelt, hogy a fejlett fűtőanyagra egy teheráni kutató-reaktornak van szüksége.
Ezt megelőzően az iráni parlament decemberben törvényt fogadott el a nukleáris tevékenység fokozásáról, miután merénylet áldozata lett Irán egyik vezető atomtudósa. Teherán Izraelt vádolta a gyilkossággal.
Amikor Irán januárban bejelentette, hogy fém-uránt kíván előállítani, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia „mély aggodalmát” fejezte ki.
„Iránnak nincs hihető érve arról, hogy polgári felhasználásra állítson elő fém-uránt” – állt közleményükben. „A fém-urán gyártása potenciálisan súlyos katonai következményekkel jár”.
Mitől főhet Biden feje?
Teherán viszont továbbra is azt állítja: atomprogramja polgári célú és nem szándékozik nukleáris fegyvert létrehozni.
Az újabb szerződés-sértés komplikálja az amerikai-iráni kapcsolatokat. Egyelőre nem világos, hogy a Trumpnál kevésbé konfrontatív Joe Bidennek sikerül-e olyan kapcsolatot kialakítani Teheránnal, hogy Amerika visszatérjen az egyezményhez.
A Biden-kormányzat értésre adta: szeretné felújítani a diplomáciát, de azt követeli, hogy először Irán térjen vissza az egyezmény betartásához, amit aztán követhetnek a szankció-enyhítések.
Iráni illetékesek viszont épp ennek a fordítottját követelik: az Egyesült Államok térjen vissza az egyezményhez és oldja fel a Teherán elleni szankciókat.
Készült az AFP, az AP, a Reuters, és a Radio Farda tudósításainak felhasználásával.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
