A digitális kommunikációt felügyelő orosz miniszter szerint a kormány nem tervezi a YouTube videómegosztó platform bezárását, még ha ezzel fenyegetőzött is, amiért az anyavállalat Alphabet Inc. nem törölte a Moszkva által törvénytelennek ítélt tartalmakat.
Makszut Sadajev, a digitális fejlesztésért, kommunikációért és médiáért felelős miniszter május 17-én Moszkvában egy oktatási rendezvényen kijelentette: „Oroszországnak a globális hálózat részének kell maradnia”, bár „meg kell tanulnia szűrni az információkat” az interneten.
„Nem tervezzük a YouTube betiltását. Először is amikor korlátozunk valamit, akkor világosan meg kell értenünk, hogy a felhasználóink nem szenvedhetnek tőle (…) A betiltás szélsőséges lépés, és értelmezésem szerint csak akkor lehetséges, ha van versenyképes alternatíva” – mondta.
A múlt hónapban az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor nyíltan megvádolta a YouTube-ot azzal, hogy álhíreket terjeszt Oroszország ukrajnai inváziójáról.
Márciusban a Roszkomnadzor azt követelte, hogy az Alphabet állítsa le YouTube-platformján az olyan videók terjesztését, amelyek szerinte „orosz állampolgárokat fenyegetnek”.
Sadajev azt mondta, Oroszországnak „korlátokat kell kiépítenie, hogy elkerülje az internetezőkre nehezedő túl nagy nyomást”.
Néhány nappal azután, hogy Oroszország február 24-én megindította ukrajnai invázióját, a Roszkomnadzor országszerte arra utasította a médiát, hogy csak akkor tegyen közzé információkat az ukrajnai háborúról, ha hivatalos forrásból kapja.
Azt is megtiltotta, hogy több nyugati országhoz hasonlóan az Ukrajna elleni igazságtalan és indokolatlan támadásról, invázióról vagy háborúról ejtsenek szót, ehelyett ragaszkodik hozzá, hogy különleges katonai műveletről beszéljenek.
Ellenőrizni a háborús narratívát
Az elmúlt egy év során Oroszország szigorúbb ellenőrzés alá vonta az ellenzéki hangokat, kierőszakolta a legtöbb független médium bezárását és korlátozta az információ szabad áramlását.
Március 4-én a Roszkomnadzor blokkolta a Facebookot, azt állítva, hogy a világ legnagyobb közösségimédia-platformja diszkriminálja az olyan orosz médiumokat és információs forrásokat, mint az RT, a RIA Novosztyi és a Szputnyik.
Egy nappal később Vlagyimir Putyin elnök aláírta azt a törvényt, amely hosszú börtönbüntetést ír elő az orosz hadműveletekkel kapcsolatos „szándékosan hamis információk” terjesztéséért, mert a Kreml ellenőrizni kívánja ukrajnai háborúja narratíváját.
A törvény tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a szabálysértőket, az orosz hadseregről szóló, „súlyos következményekkel járó, szándékosan hamis információk” terjesztéséért pedig 15 év börtön is járhat.
Emellett a jogszabály törvénytelenné teszi „az orosz csapatok Oroszország érdekeinek védelmében történő felhasználása elleni felhívást” vagy „az ilyen felhasználás lejáratását” három évig terjedő börtönbüntetéssel. Ugyanez vonatkozik az Oroszország elleni szankciókra felhívásokra is.
A Szabad Európa/Szabadság Rádió, a BBC és más független médiumok több webhelyét blokkolta az orosz szabályozó hatóság, azt állítva, hogy tévesen tudósítottak.
