Oroszország újabb ultimátumot intézett az ostromlott Mariupol egyik gyárkomplexumában kitartó ukrán védőkhöz, miközben fokozza támadásait Ukrajna keleti régiói ellen. A nyugati kormányok azt ígérik, hogy nehéztüzérségi fegyvereket küldenek, és további szankciókat vezetnek be az agresszor ellen.
„Az orosz fegyveres erők tisztán humanitárius elvek alapján ismét azt javasolják, hogy a nacionalista zászlóaljak harcosai és a külföldi zsoldosok április 20-án moszkvai idő szerint 14:00-tól (budapesti idő szerint déltől) fejezzék be hadműveleteiket, és tegyék le a fegyvert” – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Az ukrán hadsereg április 20-án arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják a támadást a mariupoli Azovstal acélmű ellen, ahol a hírek szerint ukrán csapatok és civilek tartanak ki.
Tíz ellenség jut mindegyikünkre
Egy ukrán parancsnok kétségbeesetten kért segítséget az Azovstalt védelmező tengerészgyalogosai megmentésére, mondván: „Talán az utolsó napjaink, ha nem óráink előtt állunk.”
„Tíz ellenség jut mindegyikünkre” – közölte Szerhij Volina a 36. önálló tengerészgyalogos dandárból.
A kikötő elfoglalása a régió kulcsfontosságú városát adná Oroszország kezére, amely szárazföldi hidat keres a Kelet-Ukrajna támogatását élvező szakadárok által ellenőrzött részei és a 2014-ben törvénytelenül annektált Krím között.
Az oroszok komoly téteket tesznek a második szakaszra
Másutt, Donyeckben és Luhanszkban az ukrán erők az elmúlt 24 órában tíz orosz támadást vertek vissza – közölte az ukrán hadsereg.
Kijev és Moszkva március 29. óta nem tárgyalt közvetlenül. Mindkét fél a másikat hibáztatja a kudarcért.
„Nehéz megmondani, hogy mikor lesz lehetséges a következő közvetlen tárgyalás, mert az oroszok komoly téteket tesznek az úgynevezett különleges hadművelet második szakaszára” – mondta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.
Joe Biden amerikai elnök virtuális találkozót tartott a szövetségesekkel, hogy megvitassák az ukrajnai konfliktust.
A videókonferencián Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Románia, Lengyelország, Olaszország, Kanada és Japán vezetői vettek részt, és a találkozó befejeztével további támogatást ígértek Ukrajnának.
Tüzérségi konfliktussá válik
„Folytatjuk a lőszerellátásukat, és több katonai segítséget is nyújtunk nekik” – mondta Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, hozzátéve, hogy új szankciókra is készülnek.
Az amerikai fegyverszállítások következő körében tüzérségi fegyverek lesznek – közölte Biden újságírókkal.
Boris Johnson brit miniszterelnök arról beszélt a törvényhozóknak, hogy a háború tüzérségi konfliktussá válik, ami azt jelenti, hogy Ukrajnának több tüzérségi fegyverre lesz szüksége. „Ezt meg fogjuk adni nekik (…) sok más támogatási forma mellett” – mondta Johnson.
Olaf Scholz német kancellár azt ígérte, hogy Berlin finanszírozni fogja a német ipar közvetlen fegyverszállításait.
Azt mondta, hogy páncéltörő fegyvereket, légvédelmi felszereléseket, lőszereket és tüzérségi bevetésben használható eszközöket is szállíthat Németország.
Erkölcsi kötelességük
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét arra panaszkodott, hogy „Ukrajnának továbbra is kérnie kell olyan fegyvereket, amelyek évek óta a partnereink raktárában hevernek”.
„Erkölcsi kötelességük” azoknak az országoknak, amelyek hozzáférnek olyan fegyverekhez, amelyekre Ukrajnának szüksége van, hogy biztosítsák ezeket neki – mondta, hozzátéve, hogy ezzel több ezer ukrán életet menthetnek meg.
John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy az ukrán hadsereg újabb repülőgépeket és a sérült gépek javításához szükséges alkatrészeket kapott. A Pentagonban újságíróknak nyilatkozva Kirby nem árult el részleteket arról, hogy mely országok szállították a repülőgépeket, de azt mondta, hogy az Egyesült Államok segített megkönnyíteni az alkatrészek átadását.
Ilyen fegyvereket és felszerelést küld Ukrajnába Amerika
Kirby elismerte: a nyugati országok versenyt futnak az idővel, hogy biztosítsák Ukrajnának azokat a fegyvereket, amelyekre szüksége van az Oroszország elleni harchoz a Donyec-medencében.
Miután már csaknem nyolc hete folyó háborújában Moszkvának nem sikerült elfoglalnia Kijevet, valamint más nagy és stratégiai fontosságú városokat, most közölte, hogy célja a 2014 óta orosz támogatást élvező szeparatisták törekvéseinek középpontjában álló teljes Donyeck és Luhanszk megye elfoglalása.
Minden oldalról támadnak
Az ukrán vezérkar korábban arról számolt be, hogy orosz katonák ezrei indítottak támadást a 480 kilométer hosszú keleti frontvonalon – Zelenszkij szerint a Donyec-medencei csata kezdeteként.
Az ukrán média erőteljes lövöldözésről számolt be a donyecki régióban Marjinka, Szlovjanszk és Kramatorszk területén, tisztviselők szerint az orosz erők megpróbálják áttörni az ukrán védelmet „a donyecki, luhanszki és harkivi régió szinte teljes frontvonalán”.
A Harkivot elérő lövedékek és rakéták társasházakat és más épületeket tettek tönkre, négy ember meghalt és tizennégyen megsebesültek – közölték helyi tisztviselők.
Az orosz erők „minden oldalról” támadnak, a hatóságok próbálják evakuálni a civileket, lehetetlen összeszámolni a polgári halottak számát – mondta Szerhij Haidai, a Luhanszki régió kormányzója.
