Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az orosz választások öt tanulsága


Rendfenntartó erők figyelik a 144-es számú szavazóhelyiséget a 2021-es orosz parlamenti választásokon. Oroszországban szeptember 17–19. között tartották a nyolcadik Állami Duma-választásokat

Az első, amit az orosz Állami Duma-választásokról tudni kell: a kampányt a kezdetektől fogva gondosan irányították, az ellenzéket nagyrészt kizárták az indulásból, és nem tűnik úgy, hogy enyhülne a kormány ellenfeleivel szembeni kemény fellépés.

A szeptember 19-én, nem sokkal az utolsó szavazóhelyiségek bezárása után közzétett előzetes eredmények szerint a Vlagyimir Putyin elnök által támogatott Egységes Oroszország párt jó úton halad, hogy legalább a parlamenti alsóházban megőrizze a többségét.

Mindez annak ellenére történt, hogy a pártra adott voksok aránya visszaesett a 2016-os 54 százalékhoz képest. Az Egységes Oroszország úgy indult neki a választásnak, hogy népszerűsége két évtizeddel ezelőtti megalakulása óta a legalacsonyabb szintre süllyedt.

Az Új Emberek, a Kreml állítólagos felügyelete mellett létrehozott párt, amely új arcokat kíván bevinni a politikába, várhatóan az egyetlen új alakulat lesz, amely bejut a parlamentbe.

A szavazást megelőzően a mezőnyt megtisztították szinte az összes valódi ellenzéki és független jelölttől. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – a legtekintélyesebb nemzetközi választási megfigyelő orgánum – megfigyelői nem voltak jelen a voksoláson.

Miközben az oroszok visszatekintenek a zavaros és átláthatatlan választási időszakra, csokorba foglaljuk a legfontosabb tapasztalatokat az orosz választásokról.

Vlagyimir Putyin orosz elnök konferenciahíváson keresztül részt vesz az Egységes Oroszország párt vezetőségével és a kormány tagjaival folytatott megbeszélésen Moszkvában 2021. szeptember 14-én
Vlagyimir Putyin orosz elnök konferenciahíváson keresztül részt vesz az Egységes Oroszország párt vezetőségével és a kormány tagjaival folytatott megbeszélésen Moszkvában 2021. szeptember 14-én

A győztesek

A Putyin által támogatott Egységes Oroszország párt már a szavazás előtt is bajban volt.

Népszerűsége hónapok óta folyamatosan csökkent, ami nem kis részben annak köszönhető, hogy a bebörtönzött ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij – aki közel egy évtizeddel ezelőtt bevitte a köztudatba a „csalók és tolvajok pártja” kifejezést – csapatával együtt megállás nélkül ontotta a korrupcióról szóló leleplező anyagokat.

A Navalnij mozgalmával és a szélesebb oroszországi ellenzékkel szembeni masszív fellépés, valamint a legerősebb riválisok kizárása ellenére az Egységes Oroszország az előzetes eredmények szerint jó úton halad, hogy megőrizze többségét az Állami Dumában.

Ezzel maga Vlagyimir Putyin elnök is nyert, mert ő a parlamentre támaszkodva tudott olyan ellentmondásos kezdeményezéseket keresztülvinni, mint amilyen például a hatalmát 2036-ig potenciálisan kitoló tavalyi népszavazás volt az elnöki periódus módosításáról.

Az alkotmánymódosítások keresztülviteléhez szupertöbbségre van szükség, ami megvolt az Egységes Oroszországnak.

A mostani, előzetes eredmények azt mutatják, hogy a párt jó úton halad a szupertöbbség újbóli megszerzése felé, de a szavazóhelyiségek bezárása utáni órákban ez még nem volt egyértelmű.

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető egy ketrecben a Babuskinszkij kerületi bíróságon Moszkvában, 2021. február 20-án
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető egy ketrecben a Babuskinszkij kerületi bíróságon Moszkvában, 2021. február 20-án

A vesztesek

A tagjai tömeges letartóztatásával és az ellenük indított büntetőeljárások tömkelegével országszerte szembesülő ellenzék számára nehéz volt a küzdelem.

Navalnij február óta börtönben ül. Minden vezető tanácsadója elmenekült az országból, amióta hálózatát júniusban szélsőséges szervezetnek nyilvánították és betiltották a hatóságok.

Elemzők szerint a közelgő választási szezon arra késztette a hatalmat, hogy felgyorsítsa a bírálók és ellenzéki aktivisták kimerítését célzó háborút.

A korábbi választásokon az ellenzéki csoportok országszerte indítottak jelölteket, bár a legtöbb komoly akadályokba ütközött, ami megnehezítette a kampányt.

Idén azonban néhány jelképes kivételtől eltekintve senkinek nem engedték az indulást.

A választások előtt megjelent Navalnij blogján a támogatóknak szóló üzenet: „Ha az Egységes Oroszország nyer, országunk újabb öt év szegénységre, öt év elnyomásra, öt elveszett évre számíthat.”

De mivel az Egységes Oroszország győzelme már szinte biztosra vehető, a háromnapos szavazás alatt nem voltak nagyobb tüntetések, ami nem sok jót ígér egy olyan ellenzéki mozgalom számára, amely gyakran az utcai aktivizmussal próbált nyomást gyakorolni az államra.

Nem tűnik valószínűnek, hogy Navalnij hálózata képes lesz olyan méretű utcai tüntetéseket szervezni a Duma-választás végeredményének megtámadására, mint amilyeneket az ellenzéki vezér januári letartóztatása után szerveztek. Olyan nagyszabású demonstrációkról pedig, mint amilyeneket Navalnij 2011–2012-ben szervezett a vitatott Duma-választások után, már álmodni sem mernek ellenzéki körökben.

Miközben tehát a hatalom pártja győzelmét készül ünnepelni, az ellenzék, úgy tűnik, kifogyott az ötletekből, hogy be tudjon törni a Házba. Legalábbis egyelőre.

Putyin pártja győzött: videón a feltételezett választási csalások
please wait

No media source currently available

0:00 0:03:10 0:00

Az elátkozottak – hogyan asszisztáltak a technológiai óriások a Kremlnek?

Az ellenzék legnagyobb reménye az eredmények befolyásolására Navalnij okos szavazási stratégiája volt, amely a támogatókat arra szólította fel, hogy a különböző körzetekben az Egységes Oroszország leggyőzésére leginkább esélyes jelölteket támogassák.

Az elmúlt években az okos szavazást e-mailben, a közösségi médiában és szájról szájra terjedő szóbeli kommunikációval népszerűsítették. Idén Navalnij csapata egy letölthető csúcstechnológiás alkalmazásba fektetett be.

Szeptember 17-én azonban az Apple és a Google – nyilvánvalóan a Kreml nyomására – törölte az alkalmazást online áruházából, a Google tulajdonában lévő YouTube pedig eltávolította Navalnij csapatának a stratégiát népszerűsítő fontos videóját.

A Google korlátozta a hozzáférést egy olyan Google-dokumentumhoz is, amely az okos szavazást támogató üzenetet tartalmazott.

A népszerű üzenetküldő alkalmazás, a Telegram – az alapító, Pavel Durov az Apple-t és a Google-t is bíráló hosszú üzenete szerint – a kampánycsend idejére blokkolta az okos szavazást népszerűsítő automata üzenőrendszert. (Ezt azonban a kampánycsend hagyományával nem rendelkező országokban bírálták. Az Endgaget nevű tecnológiai platform például idézőjelbe tette, hogy Durov „legitimnek” nevezte a kampánycsend intézményét, azt sugallva, hogy az antidemokratikus.)

A Twitteren Ivan Zsdanov, Navalnij tanácsadója „a politikai cenzúra szégyenletes aktusának” nevezte az amerikai technológiai cégek lépését.

Számos elemző és ellenzéki aktivista vízválasztónak nevezte a korlátozásokat az amúgy is nehéz helyzetben lévő ellenzéki mozgalom számára, amely már régóta a YouTube-ra és más külföldi platformokra támaszkodik, hogy rávilágítson az igazságtalanságra, és a kormány hatókörén kívül terjessze üzenetét.

Mind az Apple-t, mind a Google-t kritikák özöne érte azóta, hogy lépésük nyilvánosságra került. Tettük azonban sokat elárul arról is, milyen mértékben hajlandók a Kreml irányvonalát követni, amikor megfélemlítik, sőt büntetőjogi felelősségre vonással fenyegetik oroszországi alkalmazottaikat.

A helyi választási bizottság tagjai kiürítik az urnákat és szétválogatják a szavazólapokat a további számláláshoz vasárnap, a háromnapos parlamenti választás első napján a távol-keleti Vlagyivosztokban, 2021. szeptember 17-én
A helyi választási bizottság tagjai kiürítik az urnákat és szétválogatják a szavazólapokat a további számláláshoz vasárnap, a háromnapos parlamenti választás első napján a távol-keleti Vlagyivosztokban, 2021. szeptember 17-én

Nyilvánvaló csalások

Egy évtizeddel ezelőtt Moszkvát tömeges kormányellenes tüntetések rázták meg a Duma-választások után. Ezeket is a csalásokkal kapcsolatos széles körű gyanú kísérte. A tüntetések segítettek Navalnijnak abban, hoyg országos ismertségre tegyen szert.

A szomszédos Fehéroroszországban 2020 augusztusában a tömeges szavazathamisítás még durvább bizonyítékai majdnem megbuktatták az ország diktátorát, Aljakszandr Lukasenkát.

A Kreml nem akarta, hogy idén bármelyik forgatókönyv megismétlődjön.

A választások előtt számos elemző azt jósolta, hogy a hatóságok mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy a választások napján a lehető legkisebbre csökkentsék az egyértelmű jogsértéseket.

Az ellenzéki jelöltek indulásának megakadályozása és Navalnij intelligens szavazóalkalmazásának blokkolása – szólt a logika – szükségtelenné tette a hamisításokat.

De ez nem egészen jött be.

A szavazás három napja alatt a közösségi média tele volt nyilvánvalóan az ország különböző részeiről származó felvételekkel, amelyek szerint több szavazólappal tömték meg az urnákat, mint ahány szavazó a választói listán volt az adott körzetben.

Lehet, hogy a hatalom úgy gondolta, hogy ezek új típusú választások lesznek, amelyeket nem érhet csalás vádja, de nem így történt.

A kérdés az, hogy a választási adatok meghamisítása hozzájárult-e az Egységes Oroszország győzelméhez, vagy csupán lokális tünete volt az orosz választási gyakorlat szélesebb körű, tartós és megoldatlan problémáinak.

Tekintettel arra, hogy az ország vezető választási megfigyelő civil szervezetét, a Goloszt az orosz hatóságok külföldi ügynöknek bélyegezve térdre kényszerítették, talán soha nem kapjuk meg a választ a kérdésre.

Orosz törvényhozók az Állami Duma, az orosz parlament alsóházának ülésén Moszkvában 2018. május 22-én
Orosz törvényhozók az Állami Duma, az orosz parlament alsóházának ülésén Moszkvában 2018. május 22-én

2024 főpróbája?

Bár az Egységes Oroszország törvényhozási többségének vagy szupertöbbségnek a biztosítása volt a közvetlen prioritás a választásokon, a Kreml számára valójában három év múlva jön el az igazán nagy próbatétel.

2024-ben jár le Vlagyimir Putyin jelenlegi mandátuma.

Jelenleg még nyitott kérdés, hogy az elnök pályázik-e arra az újabb ciklusra, amelyhez az Egységes Oroszország által dominált Duma tavaly szabaddá tette az utat.

Putyin 2024-ben 71 éves lesz, és az azt megelőző 24 évben már elnökként vagy miniszterelnökként gyakorolta a hatalmat.

A közvélemény-kutatások többsége szerint támogatottsága a lakosság körében az elmúlt hét év során viszonylag stabil volt, de ha a következő két évben jelentősen visszaesik, a Kreml úgynevezett politikai technológusainak túlórázniuk kell, hogy a romló esélyek ellenére bebiztosítsák a győzelmét.

Egy másik elképzelhető forgatókönyv szerint Putyin „szuperelnöki” szerepet vállal, ami lehetővé teszi számára, hogy elhagyja az elnökséget, de megtartsa a legfelsőbb hatalmat. Ehhez azonban potenciálisan több alkotmánymódosításra lenne szükség az együttműködő Duma részéről. A leendő utód személyének eldöntése is nehézkes lehet.

A mostani választások során sokan bírálták az országszerte kipróbált elektronikus szavazási rendszert – a kritikusok szerint a rendszer megkönnyíti a csalást, de ennek ellenére úgy tűnik, marad.

Ez azt jelenti, hogy 2024-ben is meghatározó része lehet a választási arzenálnak.

Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
A Szabad Európa prágai és moszkvai munkatársai és külsős riporterei írásai nyomán.
XS
SM
MD
LG