A szavazatok 71 százalékának megszámlálása után győztesnek hirdette magát a Vlagyimir Putyint támogató Egyeséges Oroszország párt. A választások során a korábbi éveknél is lényegesen erősebben nyomták el a lehetséges ellenzéki jelölteket, maga a választás is kevésbé átlátható módon zajlott.
A Putyint támogató Egységes Oroszország egyértelmű győztesnek hirdette magát a háromnapos választásokon. A szavazatok 71 százalékának megszámlálása után az Állami Duma (az orosz alsóház) jelöltjeire leadott szavazatok 49 százalékát kapta a párt.
A második helyezett kommunisták 20,25 százalékon álltak, a nacionalista Liberális Demokrata párt 7,68 százalékon. Utánuk következett az Egy Igazságos Oroszország párt és egy új szervezet, az Új Nép, 7,42 és 5,53 százalékos részeredménnyel.
Az ellenzék attól is tart, hogy az állam manipulálhatja a liberálisabb nagyvárosok, Moszkva és Szentpétervár online szavazatait, ezeket ugyanis még nem számolták meg.
Mivel a kormányzó Egységes Oroszország párt támogatottsága a választások előtt már harminc százalék alá süllyedt, Moszkvában pedig 15 százalék körül mozgott, és Putyin személyes népszerűsége is csökkenőben van, nagy kihívásnak ígérkezett megtartani az alkotmányozó többséget az Állami Dumában.
Egyre durvább elnyomás, a jelöltség sem férhet bele
Az Egységes Oroszország párttitkára, Andrej Turcsev bejelentette, hogy meglesz a kétharmados többségük az alsóházban, a választás pedig „becsületes és tiszta” volt.
Ezt árnyalja, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közölte, hogy csaknem három évtized után most először nem küld megfigyelőket Oroszországba a hatóságok által bevezetett „jelentős korlátozások” miatt.
A szervezet ötszáz szakértőt akart küldeni, míg Moszkva hatvan helyet ajánlott fel.
A szentpérvári 803-as szavazókörben például a választási bizottság tagjai szészórják a leadott szavazatokat, ezzel a zavazkör szavazatait érvénytelenítve.
A legnépszerűbb ellenzéki jelölteket börtönbe zárták vagy másképp akadályozták meg az indulásukat. Az orosz börtönben lévő, korábban mérgezéses merényletet túlélő Alekszej Navalnij egész szervezetét törvényen kívül helyezték.
Navalnijék választási applikációját még a Google-lel és az Apple-lel is töröltetni tudták a választás napján.
Megfigyelők szerint az Oroszország-szerte tapasztalható elnyomás olyan kiterjedtnek tűnik, hogy nem csak arról van szó, hogy a választásokat akarnák befolyásolni. Történészek és más akadémikusok, művészek, színházak és olyan ügyvédek, valamint oknyomozó újságírók is célkeresztbe kerültek, akiknek a munkája nem kapcsolódik közvetlenül a szavazáshoz.
„Nem mondanám, hogy véget ér az elnyomó intézkedések sorozata a választások után – mondta korábban Marija Sznyegovaja, a Georgetown Egyetem politikai elemzője. – Nem csak a választásokról van szó, még akkor sem, ha a Kreml attól tart, hogy nem kap elég szavazatot. Magának a rezsimnek a természetéről – és ez sokkal elnyomóbb diktatúrává alakul át” – mondta még a választás előtt.
Folyton átalakulnak a szabályok
Emellett a Golosz választási megfigyelő civil szervezet szerint a hatóságok a legutóbbi voksolás óta legalább 19 alkalommal módosították az ország választási törvényeit.
„Ez észbontó szám – mondta Sznyegovaja a Szabad Európa orosz szolgálatának. – Ilyet még soha nem láttunk, még annak ismeretében sem, hogy a korábbi választásainkat sem lehetett éppenséggel szabadnak és becsületesnek nevezni. De ez nem volt elég a Kremlnek. Bevezették a háromnapos szavazást, amely növeli a hamisítás lehetőségét. Bevezették az elektronikus szavazást, amely teljesen átláthatatlan. Most pedig eltávolítottak minden olyan jelöltet, aki akár csak minimális népszerűséggel is rendelkezik.”
A lezárult szavazáson az Állami Duma mind a 450 helyéről döntenek, ezzel egyidejűleg közvetlenül vagy közvetve megválasztják tizenkét régió vezetőjét, illetve a helyi törvényhozás mandátumainak sorsa is eldől 39 régióban. Emellett 85 régióban csaknem 4500 referendumot tartottak.
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
