Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az ellenzéki képviselők beülnek a parlamentbe, de mi jön utána?


Karácsony Gergely és Szilágyi Péter érkezik az Országgyűlés plenáris ülésére 2013. április 30-án. A hasonló akciókat ma már szigorúan bünteti a házelnök

Abban egyetértenek az ellenzéki politikusok, hogy a parlamenti munkának nincs sok értelme. Arról is kialakult egyfajta konszenzus, hogy teljesen kivonulni sem érdemes az Országgyűlésből. De mi lesz annak a mandátumnak a sorsa, amelyet nem vesz át az, aki megnyerte? Milyen lehetőségei vannak annak a politikusnak, aki ellenzékiként mégis beül a parlamentbe?

A parlamentbe jutó ellenzéki képviselők többsége úgy nyilatkozik, hogy át fogja venni a mandátumát. Egyelőre csak Dobrev Klára, Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely mondta, hogy nem ül be a parlamentbe, maradnak korábbi pozíciójuknál. Az országgyűlési képviselői pozíció ugyanis összeegyeztethetetlen az EP-képviselői és a polgármesteri mandátummal is. Márki-Zay csak a választások után döntött így, Dobrev és Karácsony viszont már előre közölte, hogy nem az országgyűlési képviselőséget választja. Ettől még beülhetnének egy kicsit a parlamentbe, az összeférhetetlenség megszüntetésére ugyanis harminc napjuk van a politikusoknak. Karácsony egy február végi interjújában egyenesen azt mondta, hogy kormányváltás esetén beülne a parlamentbe, beadna egy budapesti és agglomerációs ügyeket rendező törvényjavaslatot, és csak ezek után adná vissza a mandátumát. Az országos listán bejutott ellenzéki képviselők közül még a DK-s Gy. Németh Erzsébet esetében merül fel az összeférhetetlenség kérdése, aki Budapest egyik főpolgármester-helyettese, de ő még nem jelentette be, melyik posztot választja.

Mi történik az át nem vett mandátummal?

A listán mandátumot nyerő képviselők dönthetnek úgy, hogy át sem veszik a mandátumukat, vagy pedig felveszik, de később (akár másnap) lemondanak róla.

Ha a mandátumot szerző képviselő egyáltalán nem veszi át a mandátumát, akkor azt az országos listán az utána sorban következő – mandátumot még nem szerző – jelölt kapja meg. Ha viszont átveszi, de aztán lemond róla, akkor az őt jelölő pártok mondhatják meg, kié legyen a képviselői hely. A jelölő pártok sem nevezhetnek meg akárkit, ugyanis az új képviselőnek is szerepelnie kell az országos listán. Ha az országos listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad. Ennek azért kicsi az esélye, mert a Fidesz és az Egységben Magyarországért is 279 jelöltet nevezett meg országos listáján.

Az átvett, de aztán hamar visszaadott, illetve az át sem vett mandátumok közötti különbségnek az ellenzék esetében most azért lehet jelentősége, mert több párt közös listájáról van szó. Így nem mindegy, hogy egy (így vagy úgy) visszalépő politikus helyére melyik pártból érkezik az új képviselő. Egyelőre úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok hosszas listaállítási vitája során ebben a kérdésben is megállapodtak, és a parlamentbe végül be nem ülő képviselők helyére a saját pártjukból érkezhet új.

Az egyéni körzetben nyertes politikusok viszont mind felveszik a mandátumot, és megkezdik a képviselői munkát. Ha ugyanis egy egyéni választókerületben üresedik meg egy mandátum, akkor ott időközi választást kell kiírni. Ez pedig nyilván magában hordozza annak a kockázatát, hogy azt a mandátumot a másik párt nyeri meg. Így parlamenti képviselő lesz Orosz Anna is, aki most még Újbuda alpolgármestere, és egyéniben nyert mandátumot.

Ellenzéki képviselők akciója a rabszolgatörvény szavazásakor az Országgyűlésben 2018. december 12-én
Ellenzéki képviselők akciója a rabszolgatörvény szavazásakor az Országgyűlésben 2018. december 12-én

Kevés munkáért is jár a fizetés, kicsi akcióért is sok lehet a büntetés

Abban konszenzus látszik kialakulni, hogy az ellenzéki képviselők felveszik a mandátumukat, és valamilyen formában részt fognak venni az Országgyűlés munkájában. Komoly kérdés azonban – és erre még nem is találtak választ –, hogy mit kezdjenek parlamenti mandátumukkal a következő négy évben. A kérdés azért merül fel, hiszen szerintük az előző ciklusokban a kormány teljesen kiüresítette az Országgyűlés intézményét, érdemi munka nem folyik a parlamentben, és nem tudnak elérni semmiféle eredményt ellenzéki képviselők. Hadházy Ákos szerint az „Országgyűlés alakuló (…) ülésén csak akkor szabad részt venni, ha az ellenzék garanciákat kap arra, hogy visszakapja ellenőrző szerepét (…) A mandátum felvételére egy elcsalt választás után csak egyetlen mentség van: ha az azzal járó fizetésből élő politikusként végre azt csináljuk, amit az elfecsérelt előző négy évben csinálnunk kellett volna. A látszatparlament látszatvitái helyett megszervezzük a valódi ellenállást és megszervezzük magunkat.” Később hasonlóan nyilatkozott több más képviselő is, például a szintén Momentum-frakcióba ülő Szabó Szabolcs.

Többen utaltak arra, hogy bármi lesz a döntés, egységes fellépésre lesz szükség az ellenzéki képviselők részéről. A Szabad Európának nyilatkozó Labanino Rafael szerint „Ha azt mondják az ellenzéki pártok, hogy ez egy illegitim, önkényuralmi rendszer, ahol a választások nem voltak szabadok és tisztességesek, akkor minden tevékenységüknek arra kell irányulnia, hogy erre rámutassanak. Úgy kell felépíteni a munkát, hogy minden tettük világossá tegye a szavazók tömegei előtt a rendszer visszásságait.” Szerinte az elmúlt négy évben az ellenzék ezt egyszer csinálta, a rabszolgatörvény kapcsán, és az sikeres volt. Akkor az ellenzéki képviselők elfoglalták az Országgyűlés elnökének pulpitusát, hogy megakadályozzák a törvényről való szavazást – amelyet végül a padsorokból vezényelt le a levezető elnök. „Ahogy a kormány végül megszavazta a rabszolgatörvényt, ahogy a biztonságiak kidobták a köztévé épületéből az ellenzéki képviselőket, az világosan megmutatta a rendszer önkényuralmi jellegét.”

Az országgyűlési törvény szerint a képviselőknek kötelességük részt venni az Országgyűlés munkájában, valamint a szavazásokon is. Ehhez azonban elég évente egy napot dolgozni, a képviselői mandátum tétlenség miatt csak akkor szűnik meg, ha a képviselő egy éven keresztül egyszer sem vett részt az Országgyűlés szavazásain. Ha tehát valaki demonstratívan nem akar részt venni a munkában, a következő ciklusban elég négy napot rászánnia, hogy mandátuma megmaradjon.

Látványos eszköz lehet az ülésekről való kivonulás is, ahogy azt 2006 ősze után a Fidesz tette. Akkor az őszödi beszéd kiszivárgása után Gyurcsány Ferencre azt mondták, hogy illegitim miniszterelnök, ezért mindig kivonultak az ülésteremből, amikor beszélni kezdett. Ennek akkor komoly politikai visszhangja volt. Jakab Péter viszont már kijelentette, hogy ő nem hajlandó lemondani a parlamenti felszólalások lehetőségéről, azzal érvelve, hogy egy-egy megszólalásáról készült videó sokakhoz eljutott az interneten. Az MSZP pedig azt írta: „A legnagyobb szívességet tennénk meg a Fidesznek, ha kivonulnánk a parlamentből, ugyanis onnantól kezdve párperces üléseken, nagy egyetértésben letárgyalnának mindent.”

Különböző akciókkal többször is próbálkozott egy-egy képviselő, de a táblák felmutatásáért vagy egy-egy keményebb hangvételű felszólalásért Kövér László házelnök egyre nagyobb büntetéseket kezdett kiszabni. Jakab Péter 9,6 milliós büntetést kapott a felszólalásáért, amelyben ficsúroknak nevezte a kormánypárti képviselőket. Szabó Tímeát pedig visszaesőként szintén ekkora összegre büntette Kövér, amiért a Párbeszéd képviselője egy kínai zászlóvá alakított Fidesz-logót akasztott ki a pulpitusra a Fudan Egyetemről történő szavazás előtt. Egy tavalyi összesítés szerint Kövér három év alatt 159 esetben büntetett meg hasonló módon képviselőket, összesen 96 millió forintra.

Kövér László házelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. február 21-én
Kövér László házelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. február 21-én

De arra is volt példa az előző ciklusban, hogy Kövér kizárt egyes képviselőket az ülésről. Amikor 2018-ban Ungár Péter a felsőoktatás fizetőssé tétele ellen szólalt fel, az LMP-s képviselők Orbán Viktor korábbi, tandíjellenes mondatait mutatták fel táblákon, és ez nem tetszett Kövérnek.

Az viszont biztos, hogy kreatívnak kell lenniük a képviselőknek, ha hasonló figyelemfelhívó akciókat szeretnének tartani az ülésteremben. Az előző Fidesz-kormányok ugyanis rendre szigorítottak a házszabályon egy-egy demonstráció után, és kétharmados többségük birtokában erre továbbra is megvan minden lehetőségük.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

XS
SM
MD
LG