Van még néhány nagyobb uniós pénzintézet Oroszországban. A legnagyobb a Raiffeisen leánybankja, de az OTP orosz bankja is igen jelentős pénzt termelt. Egyiknél sem látszik, hogy mikor terveznek ténylegesen kivonulni, noha a lassúság miatt már amerikai szankciós retorziók is előkerültek.
Több okból sem szerencsés, ha EU-s bankok működnek még Oroszországban: egyrészt nem kellene európai betétesek pénzéből szponzorálni a szovjet birodalom visszaállítására tett putyini kísérletet, másrészt a kitettséget gazdasági-politikai fegyverként is felhasználhatja az orosz vezetés.
Ráadásul a nyugati bankok szakértelmükkel és fejlett pénzügyi infrastruktúrájukkal ellenállóbbá teszik az orosz pénzügyi rendszert, miközben − kevés kivételtől eltekintve – egész Európa azon dolgozik, hogy mielőbb roppanjon meg annyira az orosz gazdaság, hogy Putyin ne tudja tovább finanszírozni hódító háborús terveit.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán nyíltan szorosabbra fűzné Magyarország viszonyát Oroszországgal
Ez egyébként sem megy egyik napról a másikra, mivel egyszerre sok szereplő próbál megszabadulni ottani tevékenységétől, miközben erősen korlátozottá vált a potenciális külföldi vevők köre. Mindez a helyi szabályozási nehezítések mellett azt eredményezi, hogy jellemzően féláron vagy még kevesebbért lehet csak eladni a helyi lányvállalatokat.
Ugyanakkor az egyes bankok szintjén a rövidebb távú célok olyan ösztönzőt jelenthetnek, hogy most érdemes csak igazán Oroszországban üzletelni, például a gyengülő verseny miatt.
Oroszországban a Raiffeisen mellett a nagyobb uniós szereplők közül jelen van még a magyar központú OTP, a német Commerzbank és a Deutsche Bank, a holland ING, az olasz Intesa Sanpaolo és az Unicredit, illetve a svéd SEB. Ezek azonban nagyon eltérő szinten tevékenykednek az országban , az Intesa például elhanyagolható szintre csökkentette ottani tevékenységét, és elvileg már csak bürokratikus lépések hiányoznak ahhoz, hogy el is tudják adni helyi cégüket. Az osztrák Raiffeisen viszont részt vesz az orosz katonák kedvezményes hitelprogramjában is. Arra hivatkoznak, hogy csak meg kell felelniük a helyi szabályoknak.
Szavakban kivétel nélkül minden érintett uniós bank menekülne a politikailag erősen kényelmetlenné váló orosz piacról, tettek szintjén azonban nagyon különböznek a tényleges lépések. Messze a legerősebben érdekelt az osztrák Raiffeisen, amelynek orosz leánybankja tavaly 1,3 milliárd eurós (több mint 510 milliárd forintos) adózott nyereséget tudott összehozni.
A bank egy éve került fel az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség által nyilvántartott nemzetközi háborús szponzorok listájára. Bár az osztrák kormány uniós közbenjárása nyomán az ukránok ideiglenesen levették, idén már újra ott szerepel. Az Európai Központi Bank is hiába sürgeti egy éve a kivonulásra. Noha hivatalosan sziklaszilárd a szándéka, és vannak is rá tervei, mégsem halad előre a folyamat.
Az ukránokat kicsit sem győzték meg
Az ukrán hatóságok szerint a Raiffeisen kivonulási tervei annyira felületesek és hiányosak, hogy megkérdőjelezhető, hogy tényleg ki akar-e vonulni az Oroszországban csaknem tízezer embert és 490 fiókot üzemeltető bank.
„Képes-e a Raiffeisen kezelni a kockázatokat, és nem részt venni a szankciókat kijátszó megoldásokban? Mivel jelentős szereplő az orosz piacon – különösen figyelembe véve azt, hogy az orosz gazdaságban milyen szinten fonódnak össze a polgári és a katonai területek” – tette fel a kérdést Agija Zagrebelszka, az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség igazgatója március 8-án. Szerinte az osztrák bankcsoport jelenleg is igen jelentős pénzügyi csatorna Oroszország és az EU között.
A másik, a helyi áruhitelezésben jelentős szereplő (bár mérlegfőösszeg alapján az iparág 0,17 százalékát teszi csak ki helyben) az orosz piacon a magyar központú OTP. A banknak 82 helyi fiókja van, és több mint kétezer alkalmazottat foglalkoztat Oroszországban, tavaly pedig több mint megduplázta adózás utáni profitját az országban – ez forintban csaknem százmilliárdot jelentett. Igaz, az ott szerzett profit unióba hozatala rövid távon nehézségekbe ütközhet.
Az OTP például az EUObserver alapján részt vett az orosz katonák számára adott hitelmoratóriumban. Jelenleg új, kedvezményes orosz bankkártyáit reklámozza a honlapján – a leánybank különösen áruhitelezésben emelkedik ki Oroszországban.
Nagyjából a háború kirobbanása óta lehet tudni, hogy az OTP meg kíván felelni az uniós szankciós előírásoknak, nem fektet orosz állampapírokba, és nem finanszírozza pluszban ottani leánybankját – bár utóbbira a jelek szerint valószínűleg nincs is szükség.
Mérlegelnének, vizsgálódnának még bizonytalan ideig
Az viszont nem világos, hogy mikor terveznek ténylegesen kivonulni Oroszországból. Megkérdeztük őket arról, hogy 2024-ben terveznek-e megválni orosz leánybankjuktól.
Az OTP válaszában nem mondott egyértelmű igent. Pontosabban válaszuk szerint
„továbbra is vizsgálják az összes stratégiai opciójukat”, illetve egy tanácsadó cég segítségével „mérlegelik egy esetleges értékesítés lehetőségét is”.
Kiemelték, hogy a helyi és a nemzetközi szabályokat is be fogják tartani. Hozzátették viszont, hogy „az orosz szabályozási környezet jelenleg érdemben korlátozza az orosz leánybank vonatkozásában az értékesítési lehetőségeinket, miután azt külön elnöki engedélyhez köti”.
Az OTP is szerepelt a háborús szponzorok listáján, de a magyar kormány addig fenyegette vétóval az Ukrajnának szánt uniós támogatásokat, amíg tavaly októberre „ideiglenesen” levették, noha más érdemi körülmény nem változott.
Amerikai szankciós fenyegetés
Az Egyesült Államok is egy fajsúlyos szereplő, aki ellenzi, hogy EU-s bankok segítsék Putyin hadigépezetét. A nagy amerikai bankok látványosan leépítették oroszországi tevékenységüket, de például a Citigroupnak, a JP Morgannek és a Goldman Sachsnak sem sikerült még a teljes kivonulás.
Március elején Anna Morris, az USA pénzügyminisztériumának a tiltott pénzmozgásokkal és pénzmosással foglalkozó vezetője Bécsbe utazott, hogy személyesen sürgesse meg a Raiffeisen távozását.
A bank nem kommentálta, miről tárgyaltak Morrisszal és az osztrák kormány képviselőivel, azt viszont lehet tudni, hogy az amerikai pénzügyminisztérium belengette közleményében, hogy
teljesen ki is zárhatják az amerikai pénzügyi rendszerből azokat a bankokat, amelyek segítik pénzelni az orosz hadigépezetet.
Az amerikai pénzügyminisztérium nem válaszolt az EUObserver kérdésére, hogy az OTP-vel is tárgyaltak-e hasonló ügyben, és az OTP sem kívánt a lap e kérdésére reagálni március második hetében.
Azt viszont lehet tudni, hogy az előbbinél Oroszországban kisebb súlyú német Commerzbankot – amelynek helyi leánybankja leginkább az országban aktív német cégek vállalati pénzügyeivel foglalkozott eddig – külön figyelmeztették az érdemi amerikai szankciók lehetőségéről.
Nagy európai cégek komoly amerikai szankcionálása nem lenne példa nélküli: 2019-ben Trump akkori elnök a Németországot Oroszországgal tenger alatt összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték építésében részt vevő cégeket sújtotta erős szankciókkal, jelentős németországi felháborodást okozva.
Javítás: Cikkünk első verziójában azt írtuk, hogy a "másik igen jelentő szereplő" Oroszországban az OTP. Úgy értve, hogy az Oroszországban még jelen lévő uniós leánybankok közül jelentősebb, illetve a helyi áruhitelezésben kiemelkedő szereplő, mérlegfőösszegét tekintve viszont kifejezetten kicsi. Ezt április 4-én pontosítottuk.
