Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

3 perc: Hogyan teszik értéktelenné a demokráciát az autoriter rezsimek?


Oroszország ellen tüntetnek a dél-koreai Szöulban 2022. március 5-én
Oroszország ellen tüntetnek a dél-koreai Szöulban 2022. március 5-én

Egy hónapon belül akár négyszeresére is nőhet a települések rezsije, miután a kormány úgy döntött, hogy az önkormányzatokat kiveszi a rezsicsökkentés hatálya alól. Oroszország az autoriter rezsimek példaképe, ahol csak formálisan működik a fékek és egyensúlyok rendszere. Olyan adóemelés is van az extraprofitos kormányrendeletben, amelyet eredetileg azért hoztak, hogy a cégek áthárítsák a fogyasztókra. Legfontosabb híreinkből válogattunk.

„Az orosz háború megmutatja, hova jutnak el az autoriter rezsimek, és hogy ez bárhol megtörténhet” – mondta Olga Aivazovska, aki évek óta szerepel a száz legbefolyásosabb nő listáján Ukrajnában. Olga, az OPORA nevű ukrán civil szervezeti hálózat vezetője Lengyelországból online tartotta meg nyitóbeszédét a budapesti Andrássy Egyetemen, ahová nagyon gondolatgazdag nemzetközi konferenciát szervezett a lapunkban is már többször szereplő, a különböző választások integritását rendszeresen monitorozó Unhack Democracy civil szervezet.

„Az autoriter rezsimek hadrendje Oroszország, de sok helyen éri támadás a demokratikus intézményeket, aláássák, erodálják őket, csak a homlokzatát meghagyva a demokráciának. A diktatúrák és demokráciák között vannak félúton, ahol látszólag működnek a demokratikus eljárások, de valahogy minden választás ugyanúgy végződik, ahogy a tenderek is mindig ugyanazoknál landolnak mindig” – mondta az Unhack Democracy egyik alapítója, Garvan Walshe. „Magyarország a formalitások országa” – tette hozzá Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

Bajban az önkormányzatok

Egy június 4-én megjelent Magyar Közlönyből derült ki, hogy az önkormányzatok kikerülnek a rezsicsökkentés hatálya alól, azaz július elsejétől a településeknek is piaci áron kell vásárolniuk az áramot, földgázt, csak a lakossági fogyasztókra terjed ki a rezsicsökkentés.

A közlönyben megjelent szöveg szerint az intézkedés célja a visszaélések kiszűrése. Varga Mihály pénzügyminiszter pár nappal később már azzal indokolta a döntést, hogy „ez egy családbarát kormány”, és alapvetően a családokra kívánják helyezni az elért eredményeket.

Egy hónapon belül akár négyszeresére is nőhet a települések rezsije, miután a kormány úgy döntött, hogy az önkormányzatokat kiveszi a rezsicsökkentés hatálya alól. A döntés váratlanul érte az önkormányzatokat, amelyek kénytelenek lesznek leállítani vagy befagyasztani bizonyos szolgáltatásokat.

A kormány szerint is át lehet hárítani a különadót

Olyan adóemelés is van az extraprofitos kormányrendeletben, amelyet eredetileg azért hoztak, hogy a cégek áthárítsák a fogyasztókra. Ilyen például a csipszadó, amelynek az volt a célja, hogy a kormányzati sarc miatt dráguljon meg a termék, emiatt kevesebben vegyenek egészségtelen árut. A jegybank 2019-es tanulmányában írt arról, hogy a bevezetés évét követően 29 százalékkal drágult az egészségtelen termékek átlagára. Szakértők szerint az extraprofitadós rendeletben érintett cégek nagy része árat fog emelni.

Kijev és Moszkva is versenyt fut az idővel

Ukrán tisztviselők továbbra is nehézfegyvereket követelnek, hogy ellensúlyozzák Moszkva fölényét a tűzerőben, amely lehetővé tette az orosz erőknek, hogy kiterjesszék a keleti Donbászra gyakorolt nyomást.

A harcok elhúzódásával a háború az Európai Unió számára is kemény és messzemenő kérdéseket vet fel, miközben az EU vezetői kénytelenek megküzdeni az emelkedő energiaárak, a lappangó globális élelmiszerválság, az infláció és a hatalmas menekültválság széles körű következményeivel.

A Szabad Európa Chris Doughertyvel, az Egyesült Államok volt védelmi tisztviselőjével, a washingtoni székhelyű Center for a New American Security agytröszt munkatársával beszélgetett, hogy többet tudjon meg a harctéri esélyekről és arról, mi várható Ukrajna támogatóitól.

Mielőtt rakéták kezdtek volna záporozni Harkivra, a Barabasova néven ismert kiterjedt labirintus volt Európa legnagyobb és legforgalmasabb piaca.

Most Olekszij Cselisev 12 négyzetméteres férfiruhaboltja az egyike annak a két apró üzletnek, amely még mindig nyitva van egy elhagyatott, szeméttel borított folyosón, a rommá lőtt, 75 hektáros piac szélén. A többi boltot – illetve ami maradt belőlük – a tulajdonosok hullámlemezekkel zárták le. Képriportunk a helyszínről.

Amit még érdemes tudni

Beszállt az MCC, gyanúsan elszaporodtak a genderőrületes könyvek a Libri boltjaiban (Telex.hu)

A Telex megpróbált utánajárni, tapasztalható-e tendenciózus jobbra tolódás a Libri kínálatában, miután egy olvasójuk lefotózta, hogy az egyik üzlet „ajánlott” szekciójában feltűnően sok a gendertémát kritikus szemszögből tárgyaló könyv.

Egész Európa egyik legdurvábban dráguló kenyerét eszik a magyarok (Mfor.hu)

Nemcsak Nyugat-Európához, hanem a régióhoz képest is durván drágult a kenyér ára Magyarországon. Az áremelkedés aligha magyarázható csak az orosz–ukrán háborúval, hiszen az Eurostat adatai alapján már tavaly novemberben is 12 százalék felett drágult az előző év azonos időszakához képest.

Turizmus: a Tiborcz-kör annyi ingyenpénzt kapott, mint Mészáros, Csányi és a Rogán-világ összesen (Válaszonline.hu)

A Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy Programja során a négy év alatt kiszórt állami ingyenpénz minden ötödik-hatodik forintja (316,8 milliárdból 56,4 milliárd) Orbán Ráhel férje közelébe gurult.

Szép napot!

Wiedemann Tamás

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG