Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

3 perc: Máris több ezren nyilatkoztak arról, hogy tagok maradnak az orvosi kamarában


A Magyar Orvosi Kamara küldöttkögyűlése Budapesten, 2023. február 3-án
A Magyar Orvosi Kamara küldöttkögyűlése Budapesten, 2023. február 3-án

Pár óra alatt több mint 2500-an nyilatkoztak úgy, hogy tagok maradnak a Magyar Orvosi Kamarában. Finnország és Svédország csatlakozása – A NATO-ban nem Orbán miatt rágják a körmüket. A pedagógusok tíz százaléka nem töltötte fel a portfólióját, ami az állásukba kerülhet.

MOK: „Kollégák! Maradjatok tagok!”

Néhány óra alatt több mint 2500-an nyilatkoztak arról, hogy tagok kívánnak maradni - közölte a Magyar Orvosi Kamara, amely korábban felhívást tett közzé a Facebookon, bemutatva az orvosok lehetőségeit, hogy hogyan tarthatják meg tagságukat. A hétfőn beterjesztett, kedden elfogadott, szerdán kihirdetett törvénymódosítás ugyanis megszünteti a kötelező orvosi kamarai tagságot, és automatikusan kilépteti őket onnan. Csak azok maradhatnak tagok, akik harminc napon belül nyilatkoznak erről.

Finnország és Svédország csatlakozása – A NATO-ban nem Orbán miatt rágják a körmüket

Bár a már tavaly nyáron eldöntött svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálásának elodázásával a magyar kormány még inkább maga ellen hangolhatja partnereit, az atlanti szervezet sokkal nagyobb veszélyt lát a török blokkolásban.

A Szabad Európának nyilatkozó források szerint a NATO számára – amelynek már semmi különösebb dolga nincs a csatlakozással – igazából a kettő közül csak egy ország okoz komolyabb fejtörést, és ez Törökország. „A magyar kérdés teljesen más kategóriába tartozik” – mondta egy nevének mellőzését kérő bennfentes, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon a kormány és a miniszterelnök is támogatja a csatlakozást, „a többi pedig már egy politikai játszma része”. Ezzel szemben Törökországban éppen a vezetőt, Recep Tayyip Erdoğant kell meggyőzni arról, hogy álljon félre az útból.

A pedagógusok tíz százaléka nem töltötte fel a portfólióját, ami az állásukba kerülhet

Az oktatási kormányzat még 2013-ban, a pedagógus-előmeneteli rendszer bevezetésekor, Hoffmann Rózsa államtitkársága alatt rendelte el, hogy minden pedagógusnak fel kell töltenie a portfólióját az Oktatási Hivatal informatikai rendszerébe. E szerint a portfólió egy dokumentumgyűjtemény, amely alapján „végigkísérhető a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, fejlődése, illetve nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt magának a pedagógusnak a reflexiói, értelmezése alapján”. A portfólió feltöltésének határideje ez év november 25-én lejár.

A Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógusok közül tizenkétezren nem vettek még részt a kötelező Pedagógus II. minősítési eljárásban, amelynek első eleme a tanárok részéről a portfólió megírása és feltöltése lenne. Sokan azonban elutasítják a kötelező portfólióírást, még akkor is, ha ezzel az állásukat kockáztatják.

Jogsértően korlátozta a közérdekű adatok megismerését a Fertő tónál építkező állami cég

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a Natura 2000-es természetvédelmi területek adatainak nyilvánossága kiemelt közérdek. A hatóság az információt kérő környezetvédőknek adott igazat a száz százalékban állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-vel (SFTFN) szemben. A hatóság kiemelte, hogy a cég „jogsértően korlátozta a bejelentő közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát”. A civil szervezet szerint nemcsak a mostani ügyben fontos siker a döntés, hanem a későbbiekben, egyéb Natura 2000-területeken tervezett beruházások esetében is jelentős hivatkozási pont lehet majd.

Világosan látszik, hogy melyik ország mennyire támogatta Ukrajnát

A magyar kormány annyiban mindenképp tartja magát az elveihez, hogy elképesztően alacsony mértékben támogatta eddig az ukránokat. A Kiel Institute legújabb összesítése szerint hiába zajlik háború a szomszédban, GDP-arányosan Bulgária például tízszer akkora értékben segített eddig, mint hazánk.

A magyar állam nincs az első huszonöt támogató között sem saját GDP-jéhez mérten. A segítségnyújtás nagyobb részét ezen belül is az EU-támogatások Magyarországra eső becsült része teszi ki. Kétoldalú viszony keretén belül Magyarország csak humanitárius segélyt küldött eddig Ukrajnának mintegy ötvenmillió euró (csaknem húszmilliárd forint) értékben. Összehasonlításképp például a Lipóti pékség hatvani üzeme kapott nemrég húszmilliárd forintos állami támogatást.

A Kiel Institute becslése szerint emellett a magyar állam összesen még 370 millió eurót (140 milliárd forintot) költhetett az országba Ukrajna felől érkező menekültekre. Ennek Szlovákia vagy Ausztria a kétszeresét költötte, Románia a háromszorosát.

Ukrajna cáfolta, hogy köze lenne az oroszországi támadáshoz

Az orosz hatóságok arról számoltak be, hogy ukrán fegyveresek hatoltak be az ország területére, ahol túszokat is ejtettek és többeket megöltek, emellett pedig dróntámadás ért egy másik települést. A kijevi kormány határozottan elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint az oroszországi Brjanszk megyében ukrán „diverzánsakció” történt volna, amelynek célja e szerint feltehetőleg a háború támogatottságának erősítése lehet az orosz lakosság körében. A támadást egy magát Orosz Önkéntes Hadtestnek nevező szervezet vállalta magára.

Rövid kétoldalú megbeszélést folytatott az amerikai és az orosz külügyminiszter

Antony Blinken és Szergej Lavrov a várakozásokkal ellentétben, hosszú hónapok óta először kétoldalú tárgyalást folytatott a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő országcsoport indiai külügyminiszteri találkozóján. A találkozót moszkvai közlés szerint Washington kezdeményezte, amerikai tisztségviselők azonban arról számoltak be, hogy ettől aligha várható változás Oroszország politikájában rövid távon.

A G-20-as külügyminiszterek Kína és Oroszország képviselőjének kivételével határozottan elítélték az ukrajnai háborút.

Amit még tudni érdemes

Európai Bizottság: Magyarországnak szánt EU-pénzeket sodorhat veszélybe a MOK-törvény (Népszava)

A brüsszeli testület értékelése szerint az orvosi kamara ellehetetlenítését célzó törvénymódosítás és elfogadásának formája befolyásolhatja a Magyarország számára megítélt uniós források sorsát.

Közzétette a Belügyminisztérium, hogy pontosan hogyan rendezné a tanárok helyzetét (HVG)

Egyelőre mindössze 10 százalékos béremelést ajánl a pedagógusoknak a belügyminisztérium, ezt akkor egészítik ki 21 százalékra, ha sikerül pénzt szerezni az EU-tól.

Schadl el sem tudta képzelni, egy Tóni hogy bírja ki (444)

A végrehajtói kamara volt elnökének újabb lehallgatott telefonbeszélgetése került nyilvánosságra, ebben ismét szóba kerül „Tóni”, aki mögött sokan Rogán Antalt sejtik.

A kormány szeretné, hogy bejelentést lehessen tenni akkor is, ha valami veszélyezteti a „magyar életmódot” (444)

A kormány újraírná azt a törvényt, ami alapján most is bárki panaszt vagy közérdekű bejelentést tehet az állami és helyi önkormányzati szerveknél, és ennek keretében a magyar életmód védelmében is bejelentést lehetne majd tenni.

Minden jót kíván a mai napra:

A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

XS
SM
MD
LG