Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Pfizer-per: egymást cáfolja a kormány és az Európai Bizottság


A német–amerikai fejlesztésű Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyaga előkészítve az oltáshoz a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bethlen utcai Járóbeteg Szakellátási Központjában 2021. december 6-án
A német–amerikai fejlesztésű Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyaga előkészítve az oltáshoz a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bethlen utcai Járóbeteg Szakellátási Központjában 2021. december 6-án

Az Európai Bizottság álláspontja szerint nem ők vásároltak Covid–19 elleni oltóanyagot, hanem a tagállamokkal folytatott konzultációk alapján keretszerződéseket írtak alá vakcinák beszerzéséről a gyógyszercégekkel. A magyar kormány szerint viszont a bizottság feleslegesen nagy mennyiségben rendelte meg és kényszerítette a tagállamokra a vakcinákat.

A Politico írt először a csaknem egy éve tartó jogi vitáról a Pfizer és a magyar állam között. A lap birtokába került bírósági iratból az derül ki, hogy a Pfizer partnerével, a BioNTechkel együtt januárban indított eljárást a magyar kormány ellen a Covid–19-oltóanyag-szállítások miatt.

A Pfizer szóvivője megerősítette a lapnak, hogy egy belga bíróságon folyik az eljárás. „Folynak a tárgyalások a budapesti kormánnyal” – tették akkor hozzá.

A dokumentum szerint az ügy hárommillió adag Pfizer-vakcina kifizetésére vonatkozik, körülbelül hatvanmillió euró értékben. A vita akkor kezdődött, amikor Magyarország 2022 novemberében értesítette a Pfizert, hogy az ukrajnai konfliktusra hivatkozva nem kíván fizetni nekik.

Az első tárgyalás márciusban volt, a Pfizer gyorsított ítélethozatalt kért, de ezt a bíróság elutasította.

Ehhez kapcsolódóan: Egyet sem adott el a kormány a háromszázmilliárd forintért vásárolt 17 ezer lélegeztetőgépből

A Pfizer a lengyel államot is perli

Varsó hatvanmillió adag vakcinát nem vett át és nem fizetett ki szintén az Ukrajna elleni orosz invázió okozta vis maiorra hivatkozva, illetve arra, hogy az ukrán menekültek áradata túl nagy anyagi terhet ró az államra. Múlt hónapban, nem sokkal a lengyelországi választások után jelentette be a Pfizer, hogy pert indít a lengyel kormány ellen az elmaradt kifizetés miatt, és az oltóanyag társfejlesztője, a német BioNTech is csatlakozott az eljáráshoz.

Romániában az ügyészek Florin Cîțu volt miniszterelnök és két volt egészségügyi miniszter mentelmi jogát akarják feloldani, azt állítva, hogy túl sok oltóanyagot vásároltak, és ezzel több mint egymilliárd eurós kárt okoztak az államnak.

Belgiumban Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét perelték be arra hivatkozva, hogy túl nagy szerepe volt az EU legnagyobb, 1,1 milliárd dózisú vakcinaszerződésének közvetítésében – írta a Politico.

Ehhez kapcsolódóan: Lehet, hogy újra be kell oltani a magyarokat; az állam nem ad egyértelmű választ

Stefan De Keersmaecker bizottsági szóvivő most a Népszavának nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a világjárvány idején minden fontos döntést az irányítótestület hozott, amelyben valamennyi uniós ország és a biztosi kollégium képviseltette magát. A tagállamok ott vitatták meg, mennyi vakcinára és milyen feltételek mellett van szükségük. Az Európai Bizottság ennek alapján tárgyalt a Pfizerrel és más gyártókkal. A megrendelést a tagállam adta le, ahogyan a vásárlásról is a tagállam és a gyógyszercég állapodott meg, majd a tagállam fizetett a készítményért.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ ugyanakkor azt írta a Népszavának: nyilvánvaló, hogy ezeket a vakcinákat a bizottság feleslegesen nagy mennyiségben rendelte meg és kényszerítette a tagállamokra.

A lap emlékeztet arra, hogy a Pfizer és néhány más gyártó oltóanyaga a vártnál később érkezett meg az európai piacra, egy idő után túl sok lett belőlük. A lap úgy tudja, hogy több tagállamhoz hasonlóan Magyarország is változtatni akart a Pfizerrel kötött szerződésén, de végül nem írta alá a módosítást.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG