Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Politikai járványkezelés – Miért halt meg a Pesti úti idősotthon ötvenöt lakója? 1. rész: „Minden perc számít”


Szabó Andrásné (Erzsike) unokájával, Bella Istvánné és Varga Szabolcsné - a Pesti út lakói voltak

2019. december 30-án délután 4 óra körül a vuhani központi kórház sürgősségi osztályának vezetője egy papírt olvasott. A lap tetején ez állt: koronavírus.

A levél akkor érkezett egy pekingi laborból, ahol a magas lázzal, tüdőgyulladással decemberben kórházba kerülő vuhani betegek (az első esetet december 1-jén diagnosztizálták) tüdejéből vett mintákat elemezték.

Bár a vuhani Egészségügyi Bizottság azonnal utasítást küldött a kórházaknak, hogy semmit nem hozhatnak nyilvánosságra az új betegséggel hozzájuk kerülő betegekről, a WeChat kínai közösségi médiaplatform révén pár órán belül milliók tudták meg, hogy Vuhanban új vírus ütötte fel a fejét. A kínaiak még jól emlékeztek arra, hogy a kétezres évek eleji SARS-járvány kitörése után a kínai hatóságok azt állították, hogy ellenőrzés alatt tartják a fertőzést, amely végül nyolcezer embert betegített meg világszerte.

Kína az új vírusról is csak minimális tájékoztatást adott, azt is késve, és csak 2020. január 20-án ismerte el, hogy emberről emberre is terjed.

Január 23-án életbe lépett a világ koronavírus miatti első lezárása Vuhanban.

Magyarországon ugyanezen a napon jelent meg az első hivatalos tájékoztatás A Kínában felbukkant, tüdőgyulladással járó megbetegedésről címmel.

„Fogták a kezünket, hogy most mi történik”

A világban több helyen az idősotthonokban robbant be a járvány. Koruk, gyengébb egészségi állapotuk és az összezártság miatt az itt lakók ideális alanyai a tömeges fertőződésnek. Nyugaton 2020 májusáig a koronavírus-áldozatok 42–57 százaléka, nagyjából a fele idősotthon lakója volt.

Egy amerikai idősotthon akkori fertőződésének vizsgálata kimutatta, hogy a PCR-vizsgálattal igazolt első beteg március 1-jei diagnosztizálását követő huszonhárom nap alatt az intézmény 89 ápoltjának 64 százaléka fertőződött meg annak ellenére, hogy március 9-től kezdve a járvány terjedésének gátlását célzó minden lehetséges intézkedést bevezettek az intézményben.

Több mint 55 ezer ember él tartósan vagy átmenetileg idősotthonban Magyarországon.

A Szél Bernadett független képviselő által csak közérdekű adatigényléssel megszerezhető adatok mutatják a vírus terjedését és az egyre súlyosabb helyzetet a hazai otthonokban:

  • 2021 márciusáig a tavaly tavaszi 34 után ősszel már 891 intézmény volt érintett,
  • a fertőzöttek száma 920 főről 23 848-ra nőtt,
  • a tavaszi 140 haláleset pedig 3512-re emelkedett a második hullám alatt,
  • a járvány őszi hulláma huszonötször több halálos áldozatot szedett az idősotthonokban, mint az első,
  • a koronavírus összes idősotthonban élő áldozatának 96 százaléka a második hullám során hunyt el.

Míg a tavaly tavaszi első hullám főleg a fővárosi idősotthonokat érintette (a 140 elhunyt 70 százaléka, 99 fő volt budapesti intézmény lakója, több mint fele, 55 fő a Pesti Úti Idősek Otthona gondozottja volt), addig az ősszel kezdődő második hullám főleg a vidéki szociális otthonokban terjedt.

De Magyarországon csak a fővárosi önkormányzat által működtetett Pesti Úti Idősek Otthona lett a halálgyár szinonimája. A miniszterelnök kijelentette, hogy „az ellenzék még egy idősotthon működtetésével sem képes megbirkózni”, a Fidesz-média heteken át gyilkosozta az ott dolgozókat, a kormány hatalmas médiashow-t produkálva vitetett kórházba egyszerre majdnem kétszáz embert onnan; az intézmény akkori vezetője a támadásoktól összeomlott és lemondott.

Amikor több mint egy évvel a történtek után kérdezgetem őket, néhány lakó és gondozó még most is elsírja magát.

„Ideállítottak mentőket, buszokat. Karszalagozták a lakóinkat. Olyan volt, mint egy deportálás. Sírni tudnék ettől. Míg élek, nem fogom tudni elfelejteni. Megalázták őket. Ez egy nagyon jól megszervezett történet volt.”

„A tünetmenteseknek fogalmuk sem volt, miért teszik be kerekesszékbe, és viszik el őket szirénázva. Azt sem voltak hajlandók megvárni, amíg összekészítik a motyójukat. Nem mondták meg, hogy kit hova visznek, külön tortúra volt kitalálni és megmondani a hozzátartozóknak.”

„Igyekszünk mi is minél jobban eltemetni. Borzalmas élmény volt. Hétvégén volt a szállítás, a tök üres Pesti úton leállították a forgalmat nagy csinnadrattával, hogy kimehessen innen ötven mentő. Felvezető rendőrséggel mentek, szirénáztak a Tescóig az amúgy üres Pesti úton.”

„A lakóink a mai napig rettegnek. Van olyan lakónk, aki azóta nem hajlandó beülni a kerekesszékébe, csak a mosdatószékbe tudjuk kiültetni, mert azt hiszi, elviszik.”

„K. Gyurikám nézett rám, nézett a mentőre, állt az ajtóban a szokásos beállásával, és nem tudta, mi történik. Cs. Jani sírt, potyogtak a könnyei. Sztómás, inzulinos lakó. Semmi baja nem volt. Három nap múlva halálhírét hozták. Vajon miért? Megkapta vajon az inzulinját?”

„Összepisilték magukat félelmükben. Fogták a kezünket, hogy mi történik. Mi sem tudtunk nekik válaszolni, mert nem tudtuk, mi történik. Egyszerűen csak idejöttek, és vittek. Maga fennjáró, maga mehet a buszra. A csuklós busz is itt állt bent. Aki rászoruló, fekvő vagy kerekesszékes volt, azokat rakták a mentőbe. Mint a vágóhídon: ebből tatárbifsztek lesz, ez megy kutyaeledelnek. Szörnyű volt. Együtt sírtunk velük.

– Kiheverték már?

– A mai napig nem hevertem ki. Olyan trauma még beszélni is róla, hogy ezt nem lehet.

– Mi traumatizálja önöket ebben?

– Hogy emberekkel így lehet bánni."

„A takarítónőt nem akarták felengedni a buszra. Egy másik dolgozót kiraktak az albérletéből. Egy kollégának ki kellett vennie a két kisgyerekét az óvodából, mert kiközösítették őket.”

„Fogalmunk sem volt, hogy meghalunk-e. Egy hónapot voltam bent. Visszajöttünk, a gyógytornászok segítettek felállni. Ki volt írva, hogy üdvözöljük újra itthon. Az jólesett.

Négyrészes cikksorozatunkban a Pesti úti idősotthon drámai heteit dolgoztam föl, 2020 első félévét. Az otthon lakói közül ötvenöt idős ember a járvány első hullámának áldozata lett. Ez az írás nekik is szeretne emléket állítani.

De az akkori történések rekonstruálása sokkal inkább a kormány járványkezeléséről tanúskodik.

2020. április 9.
2020. április 9.

„Külföldről hurcolják be”

2020. január 30-án az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a járványt nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetté nyilvánította.

Másnap, január 31-én a kormány határozatot hozott „A koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs” felállításáról. Formálisan ők irányították a járványkezelést. Működésük szigorúan titkos volt, jegyzőkönyveik nincsenek, nem tudjuk, hogyan döntöttek, voltak-e szavazások, javaslataikat mennyire vették figyelembe ott, ahol azok politikai kockázatait mérlegelték.

Mert hamar nyilvánvaló lett a politika dominanciája a szakmai szempontok fölött. Ezt igazolja a Pesti úti események rekonstruálása is.

„Az operatív törzset a belügyminiszter az emberi erőforrások minisztere bevonásával vezeti.

4. Az operatív törzs tagjai:

a) a belügyminiszter,

b) az emberi erőforrások minisztere,

c) a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója,

d) az országos rendőr-főkapitány,

e) az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója,

f) a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója,

g) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója,

h) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója,

i) az Országos Mentőszolgálat főigazgatója,

j) az országos tiszti főorvos,

k) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatója.

5. Az operatív törzs ülésén részt vesznek továbbá a belügyminiszter által erre felkért személyek.

Sok hónap alatt sem sikerült olyan embert szóra bírnunk, aki rendszeresen vagy alkalmanként részt vett a törzs ülésein. Szigorú titoktartási kötelezettségükre hivatkoztak.

Február közepén, amikor az első fulladó beteg kórházba került az észak-olaszországi Bergamóban, az olasz járványügyi protokoll még a WHO akkori ajánlását követte. Ez a tesztelést csak abban az esetben javasolta, ha a beteg vagy egy kontaktja valamilyen módon kapcsolatba hozható Kínával vagy a néhány, veszélyesnek minősített ország egyikével.

Február 23-án került át az első bergamói koronavírusos az intenzív osztályra. Nemsokára megrázó felvételek járták be a világot a városi kórház folyosóin haldokló tömegekről.

Március 14-én a spanyol miniszterelnök lényegében megtiltotta a lakás elhagyását. A zsúfolt kórházak sokszor visszaküldték az öregotthonba az onnan érkező betegeket.

A járvány első hulláma márciustól májusig Spanyolországban több mint húszezer, öregotthonban élő gondozottat vitt el. A védelmi miniszter beszámolt arról, hogy a fertőtlenítésre érkező katonák több helyen üres, magára hagyott idősotthonokat találtak, ágyukban fekvő halott öregekkel.

A WHO február 27-én kiadott ajánlásában a gyanús eset megjelöléséhez már nem csak azon feltételeknek kell teljesülnie, mint Franco Orlandi nyugdíjas kamionsofőr, az olasz patient zero esetében, ami így szólt: bizonyos tünetek megléte ÉS az elmúlt 14 napban valamilyen kapcsolat egy fertőzöttnek minősített országgal (vagy fertőzöttel).

Február végén az Egészségügyi Világszervezet már azt ajánlja, hogy a nemzeti hatóságok azt is minősítsék gyanús esetnek, emiatt teszteljék, akinél jelentkeznek az adott tünetek ÉS kórházi kezelést igényel, ÉS a kórtörténetében nincs olyan előzmény, ami indokolná a kórképet.

Mégis, a március 2-án, tehát öt nappal a WHO-ajánlás után a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott járványügyi Eljárásrendben nem a február 27-i WHO-ajánlás szerepel, hanem a régi.

7.1.1.1.Gyanús eset / Kivizsgálás alatt álló eset

A) Olyan akut légúti fertőzésben szenvedő beteg, akinél az alábbi tünetek közül legalább egy fennáll: láz (≥38 °C), köhögés, légszomj; hirtelen megbetegedési kezdettel, függetlenül a megbetegedés súlyosságától,

ÉS

B) aki a tünetek kezdetét megelőző 14 napban

B1. szoros kapcsolatban volt megerősítetten vagy valószínűsítetten új koronavírussal fertőzött személlyel

VAGY

B2. olyan, az új koronavírus-fertőzéssel érintett területen járt, ahol közösségi terjedés feltételezhető.”

(A Nemzeti Népegészségügyi Központ március 2-i Eljárásrendje)

A járványügy legősibb eszköze a lezárás, a karantén. (Nálunk is a korai zárással magyarázzák az első járványhullám kevés áldozatát.) Eleinte a legtöbb ország a Covid esetén is azzal próbálkozott, hogy elzárja magát.

De a lehetséges pozitív, fertőzött esetek felismerésének szűkítése gyengíti a járvány elleni védekezést. A magyar kormány a WHO érvényes esetdefiníciós ajánlásából azt a pontot már nem vette át, amely kontaktkutatás vagy utazási előzmények nélkül is lehetővé tette volna a fertőzöttséggyanú megállapítását.

Az esetdefiníció megváltozásának első nyomát csak egy hónap múlva, április 3-án találtuk egy Emmi-utasításban, amikor már tucatnyi halott volt, és ismert volt a vírus megjelenése az időotthonokban is.

A kormányzati protokoll miatt márciusban még – ahogy a Pesti úti otthon vezetése írja egy, a fenntartónak küldött későbbi jelentésében – az otthon orvosai „a kiadott eljárásrend alapján a külföldi kapcsolatok, illetve az akkor meghatározott területekről érkezők találkozásait vizsgálták”.

Az új koronavírus közösségi terjedésével érintett területek listáján ekkor Kína, Szingapúr, Hongkong, Japán, Dél-Korea, Irán és Olaszországban az alábbi tartományok: Lombardia, Emilia-Romagna, Veneto, Piemont szerepeltek.

A vírus ekkor már Magyarországon volt.

Március 4-én Orbán Viktor bejelentette Facebookon, hogy megtalálták az első két koronavírus-fertőzöttet.

Két, Magyarországon tanuló iráni diákot.

Kihirdetik a veszélyhelyzetet

„A vírus második hulláma itt van (…) Mint az első, ez is külföldről jött, külföldről hurcolták be Magyarországra.” (Orbán Viktor 2020. szeptember 21-én a parlamentben.)

A járványügyi kommunikáció tavasszal (és később is) elsősorban a kormány kompetenciájáról szólt: a miniszterelnök szerint a jogszabályok rendben vannak, az egészségügyi dolgozók felkészültek, maszkból és egyéb szükséges eszközökből van elegendő. A megszólalások rendszeres eleme volt a tesztelés jelentőségének csökkentése: amíg a beteg nem mutatja a koronavírus-fertőzés tüneteit, nincs értelme elvégezni a tesztet, mondta az országos tiszti főorvos.

Valamint a migránsok, idegenek szerepének hangsúlyozása. A rendőrség kommunikációs főtisztje napokon át beszélt arról, hogy a karanténba helyezett külföldi diákok „nem megengedhető magatartást tanúsítottak”, emiatt „rendőri erőket vetettek be”. Arról viszont nem hallott az ország, hogy a diákok a magyar kormánynak a keleti nyitás jegyében felerősített ösztöndíjprogramja keretében voltak az országban: a magyar állam ösztöndíjával itt tanuló egyetemisták voltak.

„Ez nem jelenti azt, hogy ők voltak az első fertőzöttek, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy őket találtuk meg elsőnek – mondja Kemenesi Gábor virológus. – A vírus genetikai információiból lehetne megbecsülni, ki lehetett a fertőzés kiindulópontja, a hazai patient zero. A genetikai állomány sokat tud mesélni, de ehhez az összes akkori szekvenciaadat genomi epidemiológiai alapú vizsgálatára szükség lenne. Nem tudok róla, hogy ez megtörtént volna.”

Amikor valaki vírusgenomot különít el (szekvenál), azt fel szokás tölteni egy nemzetközi rendszerbe; de amit a magyarok feltöltöttek, azok izolált vírusból származnak.

„Ha az iráni vírust össze tudjuk kötni más magyarországi genomokkal, akkor itt kaphatták el. Ha inkább iráni mintákhoz hasonló, akkor otthon fertőződhettek meg. De még az sem jelenti azt, hogy ők az elsők."

Hogy ki honnan kapta, és hogyan mutálódik a vírus, ahhoz egy nagy járványügyi rendszer kellene, ami nálunk több kormány alatt fokozatosan felszámolódott.

Sok vírusgenomból fel lehetne rajzolni a vírus terjedését. „Ha tudnánk, kiből van szekvenálva, lehetne mintázatokat mondani, szuperterjesztő eseményeket kimutatni, azt, hogy kórházban ki kit fertőzött tovább. Ehhez lehetne rendelni megfelelő intézkedéseket is akár” – mondja Kemenesi Gábor.

Március 11-én a kormány kihirdeti az országos veszélyhelyzetet.

Ugyanaznap kiadott másik rendelete a pandémiát főleg idegenrendészeti kérdésként kezeli.

Határellenőrzés visszaállításáról, négy országgal (Olaszország, Kína, Dél-Korea és Irán) kapcsolatos beutazási korlátozásokról, kitoloncolásról rendelkezik. Holott már ekkor is volt egy beteg, akiről tudták, hogy nem járt külföldön, és nem is találkozott koronavírussal fertőzött beteggel.

A rendelet emellett megtiltja az ötszáz főnél nagyobb rendezvényeket, bezárja az egyetemeket, az iskolai szünet elrendelésének jogát pedig átruházza más szervekre, de szó sincs benne a legveszélyeztetettebb csoportok, köztük az idősek és zárt intézményekben élők védelméről.

Holott Lakatos Tibor rendőr ezredes, az operatív törzs ügyeleti vezetője a március 13-i tájékoztatón ezt mondta: „Fogjunk össze a szüleink, nagyszüleink életéért. Minden perc számít.”

Bemenni nem, de kimenni lehet

A független sajtó már március elején rendszeresen azt kérdezte (és tette hónapokon át) a járványügyi helyzetről naponta tájékoztató Müller Cecíliától, hogy elegendő tesztet végeznek-e Magyarországon.

Ekkor még az operatív törzs legismertebb orvos tagja, a László kórház főorvosa, Szlávik János is arról beszélt, hogy a koronavírus esetében szűrni értelmetlen, mert az a tünetmentes periódus miatt álbiztonságot ad.

Az országos tiszti főorvos március 8-án adta ki utasítását az összes bentlakásos szociális intézmény zárlatáról. Ez csak belépési tilalomról rendelkezett (amilyet influenzajárványok idején is rendszeresen elrendelnek), de nem korlátozta a lakók kijárását. Így „a zárlati intézkedés nem váltotta ki azt a hatást, hogy a járvány terjedése csökkenjen, tekintettel a hosszú lappangási időre. A kijárási korlátozást már akkor be kell vezetni a veszélyeztetett populációban, amikor az országban az első pozitív teszt megszületik, illetve folyamatosan monitorozni kell a környező megyéket, és amennyiben már kisebb gócpontok alakulnak ki, szigorítani kell a kijárási korlátozásokat” – szerepel a Pesti úti otthon vezetésének egy későbbi jelentésében.

A kijárási tilalmat Müller Cecília országos tiszti főorvos csak kilenc nappal később, március 17-én hirdette ki. Addig – meséli az otthon jelenlegi igazgatója, aki az első hullám idején a ház gazdasági igazgatója volt – „nem jöhettek a hozzátartozók, de a fennjáró lakók kimehettek. Történhetett bármi, amikor kiment a piacra, elment a templomba, a családhoz. Aki fennjáró, nem gondnokolt lakó, az, ha úgy gondolja, reggel kimegy, este hazajön. Szóval vagy teljes zárlatot rendelek el, vagy semmit. Hiába kértük a lakókat, hogy gondolják meg, hova mennek, és kimennek-e. Ő este hatkor ment templomba.”

A kórházakban is ott volt már a vírus. „A lakóink sokat járnak kórházba. Ha elesik egy demens lakó, a protokoll alapján egyből röntgenre kell küldenünk, úgyhogy hívjuk a mentőt, megröntgenezik, hozzák vissza, ha mi nem tudunk érte menni.”

Március 12-én az otthonban dolgozó orvosok hörghurutra kezdtek el kezelni nyolc ellátottat.

(A cikksorozat második részét itt olvashatják. A borítókép fotóit az elhunytak hozzátartozóitól kaptuk, az ő engedélyükkel közöljük.)

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG