2020. március 15. vasárnapra esett. Ezen a napon hunyt el a koronavírus-járvány első magyar áldozata. Ekkor a Pesti úti otthon néhány lakóját pár napja már bronchitiszes tünetekkel kezelte az intézet orvosa, de mivel az akkori protokoll fertőzött országokkal meglévő kapcsolatot is előírt a tünetes betegeknél, az orvosok nem jeleztek. Egy ideig. Amikor már igen, akkor pedig hiába.
A tavalyi eseményeket feldolgozó cikksorozatunk második része.
A kormány újból rendelkezett: beutazási tilalom a külföldieknek, csoportosulást korlátozó intézkedések a vendéglátóhelyekre, üzletekre, amelyek csak reggel 6 és délután 3 óra között lehettek nyitva, tilos a rendezvények szervezése, a mozik és más kulturális intézmények látogatása.
Az országos tiszti főorvos a 8-án bevezetett látogatási tilalom után csak március 17-én rendeli el a bentlakásos intézményekből való kijárás tilalmát és a felvételi zárlatot.
Müller Cecília kihirdeti, hogy bár felvételi zárlat van, az otthonok kötelesek átvenni az ellátásra szoruló személyeket az egészségügyi szolgáltatóktól. Március 19-i határozatában nincs szó arról, hogy a kórházak csak negatív teszttel adhassák vissza a gondozottakat.
Miközben már bejárták a világsajtót a tudósítások a járvány pusztításáról a spanyol idősotthonokban, dr. Vass Csaba helyettes fővárosi és megyei tiszti főorvos Sára Botond nevében még március 26-án is ezt a levelet küldte ki a kórházaknak:
„Több kórház jelezte, hogy csak negatív SARS-CoV-2-teszttel bíró beteget vesz át másik intézménytől/kórháztól.
Tájékoztatom, hogy ez az eljárás szakmailag megalapozatlan.
A negatív teszt csupán azt jelenti, hogy a mintavétel időpontjában nem volt kimutatható a vírus. Ez az eljárás álbiztonságot adhat, illetve fölösleges laboratóriumi vizsgálatokat, költségeket generál.”
Erre a levélre hivatkozva egy kórház egy idősotthontól is megtagadta a negatív teszttel történő hazaadást.
Ekkor a tizenegy fővárosi fenntartású idősotthonnak hetvenegy lakója volt különböző okok miatt kórházban.
Visszafogni a tesztelést
„Amikor az első lakóinkat beküldtük, hogy gyanús tüneteik vannak, olyan visszajelzést kapott az orvosunk, hogy nem tudják megszűrni, mert nincs teszt” – idézik föl az otthon vezetői.
„Kórházi tesztelés, kontaktkutatás egyáltalán nem volt” – mondja a Bajcsy kórház egyik orvosa, aki már nem dolgozik ott. A Bajcsy a Pesti úti otthon fogadókórháza, alapjáraton oda viszik a gondozottakat.
Március 20-án Karácsony Gergely levelet írt Sára Botond kormánymegbízottnak, a Budapest Főváros Védelmi Bizottsága elnökének. Kérte, hogy a kórházak ne küldjenek haza idősotthonban lakó vagy hajléktalan embereket az ágyak felszabadítása okán. „Az intézményekben az elkülönítés nem megoldható: sem megfelelő helyiség, sem kellő személyzet és védőfelszerelés nem áll rendelkezésre. Az adott – befogadási tilalom alá eső – intézmény többi lakója érdekében is csak akkor tartjuk elfogadhatónak az érintett személy visszafogadását, ha az eltávozás napján igazoltan negatív szűrési eredménnyel rendelkezik Covid–19 tekintetében.”
A főpolgármester következő, április 2-i leveléből látszik, hogy válaszában Sára Botond az intézményekben kötelezően meglévő, „az egészségügyi ellátás céljára (például orvosi szoba, betegszoba)” szolgáló helyiség használatát javasolta elkülönítésre a negatív teszt helyett. A főpolgármester jelezte, hogy ezek a szobák jellemzően egy ember elhelyezésére alkalmasak, miközben több ember kéthetes karanténját kellene megoldani.
Csak akkor végeznek laborvizsgálatot, ha a vizsgálat megállapítja, hogy szoros kontaktus volt egy beteggel – hangzott el az operatív törzs március 21-i tájékoztatóján.
Azt, hogy Magyarországon az alacsony intenzitású tesztelés központi döntés lehetett a járvány első percétől kezdve, mutatja, hogy a rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint csak ekkor, március 21-én kapták meg a kórházak még azt a teljesen evidens utasítást is, hogy minden, tüdőgyulladás miatt lélegeztetett betegtől mintát kell venni koronavírusra is.
Mivel nem sikerült szóra bírnunk senkit, aki rendszeresen vagy alkalmanként részt vett az operatív törzs ülésein, nem tudjuk, mikor és miért született a döntés a tesztelések visszafogásáról.
Kassai Dániel független önkormányzati képviselő tavaly adatigényléssel fordult körülbelül kétszáz, szociális alapellátást végző intézményhez, főleg idősotthonokhoz és hajléktalanszállókhoz. Arra volt kíváncsi, milyen felszereltségük volt a járvány elején, illetve kaptak-e vissza ápoltakat vírusteszt nélkül. Kaptak, írta szinte mindegyikük.
„Az elején semmilyen teszt nem volt. Volt, aki saját költségén rendelt, és leszúrták ezért” – meséli Kassai Dániel.
Kapacitásgondok, teszthiány vagy a számok elrejtése?
A képlet egyszerű: több pozitív eset kimutatásához több tesztre lenne szükség. A tesztelésből különböző fertőzöttségű területeket is el lehetne különíteni az országban, és különböző mértékű korlátozásokat bevezetni, nem csak országosat.
Több megkérdezettünk, köztük Kemenesi Gábor virológus állítja, hogy a járványügy kapacitásproblémái miatt volt kevés tesztelés. „A járványügyi hálózat és szakma az elmúlt évtizedekben elsorvadt. Azt fél év alatt nem lehet visszahozni.” Hozzáteszi: „A több tesztelés sem csak akarat kérdése, itt gépesítésről, egységes laborrendről és szakemberekről is szó van, pusztán ahhoz, hogy megfelelő gördülékenységű országos PCR-teszt-ellátottság legyen.”
A tesztelés nem egészségügyi feladat, mondja egy, a Pesti úti történéseket közelről figyelő, de nem ott dolgozó orvos. „Bárki megtanítható két óra alatt arra, hogy ne szakítsa ki az agyát a teszteltnek.”
A laborkapacitás a gond, mondja. „Nálunk dupla áron vették a lélegeztetőgépeket. Miért nem vettek PCR-t? Valószínűleg rosszul mérték föl a számokat.”
Ő is kapacitásgondokról, meggondolatlan szervezésről beszél. „Nem lehetett volna a kocsizó állományra terhelni a tesztelést, mert amíg nem volt kijárási tilalom és bezárkózás, addig ugyanannyi volt az utcai eset is.”
Később már egyetemisták érkeztek a tesztelő mentőkre, de fix tesztpontokat akkor sem állítottak föl. „Volt egy csomó munkanélküli, két óra alatt be lehet őket tanítani. Nyugaton fizettek nekik ezért.”
A védekezés irányítói ebben az időben azt hangsúlyozták, hogy csak tünetek jelentkezése esetén kell tesztelni, és hogy a tesztelés álbiztonságot adhat.
Ezt a szakirodalom már akkor sem így látta. Az Orvostovábbképzés című lapban 2020 májusában megjelent tanulmány szerint a tünetorientált szűrés önmagában nem jó stratégia. Az idősotthonok lakóin és személyzetén végzett rutinszerű tömeges PCR-vizsgálatra és periodikus újratesztelésre lenne szükség.
Így gondolták ezt a Magyar Tudományos Akadémia tudósai is. Az MTA 2020. április 22-i ajánlásában gyors és kiterjedt tesztelést javasol. Ennek eredményei alapján csoportokat lehetne felállítani a népességen belül, és „ezen alapulhatnának aztán azok a szelektív intézkedések, amelyek a fogékony csoport tagjait a mostaninál is jobban védik, a védett csoport tagjait pedig jogosultságokkal (és esetleg hatósági igazolással) ruházza fel a munkába való visszatérés céljából”.
Elemzések alapján a szelektív járványügyi intézkedések költséghatékonyabbak a húzd meg, ereszd meg típusú intézkedéseknél.
Ha a tesztelők nem a tünetek után mennek, hanem igyekeznek megelőzni a vírust, és tervszerűen újra és újra átszűrik a kockázatos közösségeket, lehetséges lett volna csak a kiugróan magas fertőzöttségű településeken zárni, a vírust pedig szűréssel, karanténozással megpróbálni megállítani.
A WHO ajánlása szerint abban az országban van kézben tartva a járvány terjedése, ahol az elvégzett tesztek közül a pozitívok aránya öt százalék alatt marad.
„Az öt százalék nem arról szól, hogy mennyi beteg van, hanem hogy mennyire látom a járványt. Ha öt százalék alatt van a pozitivitási rátám, akkor – függetlenül attól, hogy mennyi fertőzött van – körülbelül látom a fertőzöttségi láncokat. Ha afölött van, akkor egy csomó fertőzött embert nem diagnosztizáltam, mert nem jutottam el hozzájuk” – mondja Kemenesi Gábor.
A tesztelések száma persze attól is függ, hogy a járvány hol tart az adott országban. Ahol a járvány éppen csak felütötte a fejét, ott alacsonyabb lesz a tesztek száma, mint ott, ahol hónapok óta tart. Ebből a szempontból Magyarország a régiós országok közül – ahol nagyjából egyszerre jelent meg a vírus – nem mutat jelentős lemaradást.
Mivel hamarosan a fél ország karanténba került, elzárták a vírus terjedési útjait, ezért végül nem okozott gondot, hogy az enyhén fertőzöttek rejtve maradtak és tovább fertőzhettek.
De a zárt közösségekben, így az idősotthonokban ez tragikus következményekkel járt.
A Pesti úti otthonnak a robbanás után (ami szintén az első kétszáz tesztből derült ki) a főváros havonta adott tesztet, hogy leszűrje a dolgozókat. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő tavaly ősszel megtudta, hogy a kormány kétmillió tesztet szerzett be. Kérdés, hogy mikor. A Jelen hetilap pedig arról írt, hogy végül az állam hagyta megromlani a megvásárolt tesztek jelentős részét.
Szellőztetni, szellőztetni, szellőztetni!
Március 22-én Kásler Miklós kiad egy rendelkezést, amely szerint kórház csak úgy adhat át szociális szakosított eljárást nyújtó intézménynek (például idősotthonnak) beteget, ha átadja a negatív tesztjét és az utolsó kétheti elkülönítéséről szóló igazolást is.
Csakhogy ez a szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha ugyanoda adja vissza a kórház a beteget, ahonnan felvette. A szolgáltató az átvételt „nem tagadhatja meg, ha az igénybe vevő egészségügyi fekvőbeteg-ellátó intézménybe történő felvétele közvetlenül az intézményből történt”.
Tehát a kórházak az utasításnak megfelelően továbbra is zavartalanul visszaadják negatív teszt nélkül az onnan beszállított gondozottakat a Pesti útra.
A Pesti útról 2020 elejétől március 30-ig hetvenegy lakó volt kórházban:
- Bajcsy: 52 fő
- Dél-pesti: 4 fő
- OBSI (baleseti): 7 fő
- Korányi: 3 fő
- Uzsoki: 2 fő
- Csepeli: 1 fő
- SOTE: 1 fő
Tesztelés alig van az országban: naponta körülbelül hatszázat végeznek. Az első regisztrált betegek március 4-i megjelenése óta egyébként összesen nyolcezer magyarországi mintavétel történt, de azt nem árulták el, hány emberen.
Müller Cecília, aki azt mondta, hogy a maszk lakossági viselése nem fogja megállítani a járvány terjedését, felhívta a figyelmet arra, hogy „sok idős ember nem otthon van, hanem idősotthonokban. Korábban több intézkedést hoztak már a védelmükben, például látogatási tilalmat rendeltek el. Az otthonokban különösen figyelni kell arra, hogy a lakók a biztonságos távolságot megtartsák, ne csoportosuljanak az intézményeken belül se. A kertbe, a szabad levegőre ki kell menni, a fekvő betegeknél pedig gyakran kell szellőztetni.”
A vírus megjelenik az idősotthonokban
A sajtó adott hírt arról, hogy március 28-án (de lehet, hogy már korábban) kórházba került a Csongrád megyei önkormányzat nagymágocsi idősotthonának egyik lakója. Az otthon 286 gondozottjából ekkor nyolcnál találtak fertőzést.
Ezt az országos tiszti főorvos másnap csak újságírói kérdésre erősítette meg. A megyei önkormányzat fideszes többségű.
Nem csak Csongrádban jelent meg a vírus idősotthonban. A 24.hu információi szerint március 27-én a járási tiszti főorvos elrendelte az érdi Szent József Idősek Otthona valamennyi lakója, kilencven idős ember járványügyi elkülönítését koronavírus-fertőzés miatt. Az otthon egyházi fenntartású. A kormány erről a fertőzésről sem adott ki tájékoztatást.
Müller Cecília március 30-án is elmondta, hogy „nincs az a teszt, ami a járvány terjedését meggátolja. Az, hogy történik-e teszt, az orvosszakmai kérdés.”
Ugyanakkor ezen a napon a kórházak kapnak egy eljárásrendet a covidos betegek kórházból történő elbocsátásának feltételeiről. E szerint szociális intézménybe már csak negatív lelettel adható át beteg.
Eközben a Pesti úton bronchitisszel kezelt ellátottak állapota romlott, ezért dr. Hajdú Sándor, a Pesti úti otthonnal szerződő háziorvosi praxisközösség vezetője március 31-én, kedden kérte hat ellátott tesztelését, tájékoztatta a hivatalt több Covid-gyanús megbetegedésről, és megküldte a PCR-teszt-kérő lapokat.
A tesztelés nem történt meg. „A magyarázat az volt, hogy a mentőszolgálatnak nem volt elég kapacitása kijönni mintát venni. Végül állapotromlás miatt kórházba utalás történt” – szerepel az otthonfenntartónak küldött jelentésében.
Közben egy másik szálon is zajlik a történet.
Március 31-én a XVII. kerület, Rákosmente (itt van az otthon) polgármestere kapott egy járványügyi határozatot az illetékes kerületi kormányhivataltól a Pesti úti otthon 64 földszinti lakójának „szobánkénti karantén alá helyezéséről” – írja a Mandiner. A 64 embert érintő földszinti szobakarantént egyébként úgy rendelték el, hogy ott a vizesblokkok (fürdő, vécé) a folyosón találhatók. Csak kézmosó van a szobákban.
A karantént azért rendelték el, mert a zuglói kormányhivatal értesítette a XVII. kerületi hivatalt az otthon egy dolgozójának fertőzöttségéről. (Aki egyébként megfázásos tünetei jelentkezése, március 20-a óta nem volt bent az intézményben.)
Horváth Tamás polgármester nem kívánt megszólalni, és nem reagált megkeresésünkre a kormányhivatal X. Kerületi Népegészségügyi Osztályának vezetője, Barczi Szilvia sem. Utóbbiak végzik az otthonban a rendszeres ellenőrzéseket.
A járványügyi zárlatról szóló határozatot március 31-én délután hatkor küldték ki az otthonnak.
2020. április 1-jén érkezett a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetből jelzés a kerületi kormányhivatalhoz arról, hogy az otthonból hat beteget vettek fel tüdőgyulladásra utaló légúti panaszokkal, és további egy főt beszállítottak a kórházba – írja az április végén vizsgálatot indító alapvető jogok biztosának jelentése.
Lapunknak az otthon igazgatója elsőnek két kórházba szállított gondozott pozitív Covid-teszt-eredményéről számolt be. Ők voltak tehát az első fertőzött gondozottak. „A laborvizsgálatok eredményeiről intézményünk nem kapott értesítést, azokat csak az ÁNTSZ telefonos tájékoztatásai, illetve a kiadott határozatok nyomán ismerhette meg.”
„Az intézményvezető segítséget kért azon védőfelszerelések beszerzése érdekében, amelyekkel nem rendelkeztek” – írja az ombudsmani jelentés.
Az ügyeletes orvos intézkedése nyomán aznap, április 1-jén még több mint egy tucat lakót szállítanak el. Az igazgató beszámolója szerint „a kórház tájékoztatása alapján akkor nem volt eszközük a teszt elvégzésére, és ellátásuk a fogadó egészségügyi intézmény kapacitásától függ – elszállításukig az ellátást az idősotthon biztosította”.
Az első két gondozott pozitív teszteredménye nyomán a kerületi kormányhivatal népegészségügyi osztálya határozatával az intézmény gondozottjait, összesen 527 főt április 2-től járványügyi zárlat alá helyezte.
A nyilvánosság akkor értesült a fertőzöttségről, amikor Karácsony Gergely főpolgármester április 3-án bejelentette, hogy öt embert kórházba szállítottak az otthonból koronavírus-fertőzés gyanúja miatt, és a tesztek minden esetben igazolták a gyanút.
Megoldjuk okosba’, a néni addig vár a mentőben
Aznap, április 3-án az otthon kétszáz PCR-mintavételi csövet kapott a fenntartó fővárostól a dolgozók és az ellátottak szűrésére. A kétszáz mintából tizenkilenc ellátott és tizenkét dolgozó mintája lett pozitív.
„Az első fertőzést, miután a bronchitisszel kezelt lakókat a doktor beutalta a kórházba, a kórházban állapították meg. A kormányhivatal egyből ellenőrizni jött ki. A fővárostól kapott kétszáz darab PCR-teszttel derült ki, hogy hány fertőzöttünk van a negyedik emeleten, ahol fennjárók laknak. Mivel ez nem volt teljes körű mintavételi lehetőség, zömében azokat próbáltuk szűrni, akik kijártak, illetve a sűrűn kórházba járókat” – meséli az igazgató.
Végül ekkor, április 3-án, amikor már több tucat embert elszállítottak a Pesti útról, adja ki a minisztérium (Emmi) azt az utasítást a bentlakásos szociális intézmények számára, amelyben már szerepel, hogy a kórházak csak negatív teszttel adhatnak vissza gondozottat idősotthonba. (A kórházak három napja megkapták ezt.)
Ebben a rendelkezésben már elmarad a feljebb bemutatott, március 22-i különbségtétel az átad és visszaad szavak között: akkor már minden, kórházból idősotthonba adott beteg átadottnak minősül – és negatív teszttel kell rendelkeznie.
Vagy mégsem? Érdekes módon a miniszter hagy egy kiskaput a kórházaknak: „amennyiben mégis PCR-vizsgálat nélkül történik a visszavétel”, írja (akkor izolálni kell az otthonban), ami ellentmond az előző mondatban szereplő kritérium szónak.
Szabályozási hiba, mondhatnánk, de arra jó, hogy a kórházak továbbra is negatív teszt nélkül küldenek vissza ápoltakat az otthonokba. Igaz, ugyanerre a szabályozásra hivatkozva az otthon is megtagadhatja a visszavételt. Hogy mégis ki dönti el a kettejük közti vitát, és mi lesz addig a mentőben várakozó idős emberrel – erről nem szól a miniszteri utasítás.
Volt is több ilyen eset, meséli Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, például amikor egy 97 éves nénit vittek volna a kamaraerdei otthonba, de végül visszafordultak. Azért, mert Gy. Németh Erzsébetet riasztotta egy fővárosi fenntartású otthon, hogy a kapunál egy mentő áll egy Covid-osztályról érkező, teszt nélküli ápolttal, föl tudott legalább hívni valakit a kormányoldalról, aki visszafordíttatta a mentőt. De mi volt azokkal az otthonokkal, akiknek nem volt ilyen telefonszámuk?
Visszatérve a miniszteri utasításra: amikor mégis negatív teszt nélkül történne a visszavétel (vagyis az otthon vezetésének nincs riasztható telefonszáma), a gondozottat két hétig „izolációs teremben” kell elhelyezni. Ami a rendelet szerint „egyágyas, komfortos” kell legyen.
A kormány a helyén van, a lakók szűretlenek
A Pesti útra április 1-jén egy, 3-án két gondozott is érkezett vissza kórházból (nem Covid miatt kerültek be). „Egyik ellátottnál sem készült mintavétel Covid–19-re, a zárójelentésükben nincs leírva, hogy szűrték volna őket, külön sincs róla lelet. A 3-án hazaérkező egyik ellátottunkat április 8-án szűrték az otthonban, az eredménye pozitív lett” – mondja az igazgató, miután visszakereste a személyi kartonokat.
Müller Cecília még április 4-én sem ítéli szükségesnek a tesztelőkapacitás bővítését. Továbbra is a WHO iránymutatását követik, mondta, azt tesztelik, akit a háziorvosa gyanúsnak ítél, akivel a gyanús beteg kapcsolatba került.
Ekkor valószínűleg még nem született meg a döntés a politikai kommunikáció csapásirányáról, mert az országos tiszti főorvos a helyszín említése és vádak nélkül, pusztán a kormány kompetenciáját mutató módon említi a szokásos napi tájékoztatón az eseményeket.
„Az egyik idősotthonunkba bejutott a fertőzés, szobakarantént kellett elrendelni. Egy kétnapos történeten vagyunk túl, az első jelzéseket követően a fővárosi kormányhivatal munkatársai vizsgálatokat végeztek, aki rosszul volt, azt kórházba vitték, másokat csak elkülönítettek” – válaszolta a budapesti idősotthonban történt megbetegedésekre vonatkozó kérdésre.
„Tegnap több mint kétszáz mintavétel történt” – mondta, nem említve, hogy a teszteket a főváros biztosította egy magánlabor segítségével. „Az első adatok alapján talán sikerült megfogni a fertőzést, de ezt még korai lenne biztosan kijelenteni” – idézték a tiszti főorvost a lapok.
Április 6-án, hétfőn kiderült, hogy az április 4–5-i hétvégén a fővárosi Rózsa utcai idősotthonból négy idős embert kórházba szállítottak koronavírus gyanúja miatt.
Április 8-án, szerdán pedig megkezdődött a politikai támadás.
A Pesti úti otthonban intézkedéseket vezettek be és pótolták a hiányosságokat. A tapasztalatok szerint az idősotthonokban sérelmet szenvedett az egészségügyi ellátás, ennek az ellenőrzésére fognak fókuszálni a következő időben – mondta Müller Cecília.
Karácsony Gergely pedig azt jelentette be, hogy aznap, április 8-án, szerdán Sára Botond megbízásából a Budapest Fővárosi Védelmi Bizottság rendkívüli vizsgálatot tartott több, a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő idősotthonban. A vizsgálat azt állapította meg, hogy az intézmények a hatóságok előírásai szerint működnek – közölte a főpolgármester. A fővárosi Fidesz-frakció intézkedéseket követelt.
Aznap késő délután a Bajcsy kórház vezetése is az otthonban járt. „Végignézték a házat tetőtől talpig, észrevételük nem volt” – írja az otthon jelentése.
„Április 8–9-én az NNK a teljes ellátotti létszámot, körülbelül 530 főt végigszűrt. A 8-i szűrésből 126 fő pozitív, a 9-ből 56” – írják.
Ez ellentmond Müller Cecília eddigi állításainak, és azt valószínűsíti, hogy az egészségügyi hatóságok csak most, 8-án kezdtek szűrésbe. Vagyis eddig csak a főváros kétszáz tesztjét használhatták az otthonban, holott a kormányhivatal március 31-én értesült egy otthonbeli fertőzésről. Így ötszáz ember nyolc napig szűretlen volt.
Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes: „Április 5-től lettek meg a mi tesztjeink eredményei. Rögtön jelentettük, hogy 31 lakó, illetve dolgozó fertőzött. Utána semmit nem csináltak, 8-án szóltak, hogy jönnek tesztelni. Ekkor a háromszáz lakóból 126 lett pozitív, a 9-én letesztelt kétszázból 56.”
Akár március 31-től, akár csak április 5-től számolunk, az otthon lakóinak jelentős része napokon át vírushordozóként élt bent, miközben a járványkezelésért felelős hatóság tudott a fertőzésről.
(A cikksorozat harmadik részét itt olvashatják.)
