Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Politikai véleménye annyi, hogy jól elüvölti magát” – Tóka Gábor az előválasztásról


Szavazatszámlálás

Megjött a villamos, aztán mindjárt tovább is ment. Egy számára kedvező hétvégi közvélemény-kutatás után Karácsony Gergely három közvélemény-kutatásban is rosszabbul szerepel vetélytársánál, Márki-Zay Péternél. A főpolgármester ennek dacára nem lép hátrébb. Tóka Gábor kutató, a Vox Populi választási kalauz szerkesztője nevetségesnek tartja ezeket a felméréseket.

Hogyan dőljön el, hogy a Dobrev Klára mellett talpon maradt két ellenzéki miniszterelnök-jelölt közül melyik lépjen hátrébb, hogy az Orbán Viktor legyőzésére általuk alkalmatlanabbnak tartott DK-s jelölttel eséllyel vegyék föl a küzdelmet? Az elmúlt egy hétben volt itt tandem, kormányfő és helyettese, „mindenben közösen döntünk”: Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter állandó médiajelenléttel, sajtótájékoztatókkal vitték el show-t – többek szerint gyengítve ezzel az ellenzéki tábor konszenzusát és elszántságát.

Persze a kérdés attól még jogos, és válaszra vár: ha igaz (ezt persze csak akkor tudjuk majd meg), hogy Dobrev esélytelen tavasszal, viszont az előválasztás második fordulóját is nagy eséllyel nyeri, mivel két vetélytársa között megoszlanak majd a DK/Gyurcsány-ellenes ellenzéki szavazatok, akkor valahogy mégis el kéne dönteni, ki vonuljon hátrébb Karácsony és M. Z. P. közül.

Ehhez a közvélemény-kutatások eszközét választották – hogy mennyire konszenzusosan, az már mindegy, mindenesetre eddig Karácsony Gergely sem érvelt ellenük. A közvélemény-kutatásokat azonban (ahogy erről már írtunk a vasárnap publikált Publicus-kutatás kapcsán) a politika sokszor spinnelésre, a közvélemény befolyásolására használja.

Karácsony Gergely a számára kedvezőtlenebb számok (Medián, Závecz Research és egy kontrollkutatás) dacára sem lép vissza, és egyelőre Márki-Zay Péter is kitart.

Megkérdeztük Tóka Gábor választási szakértőt, a Vox Populi választási kalauz szerkesztőjét, mennyire lehet hinni ezeknek a gyorsfelméréseknek, de kitértünk az előválasztás során a szövetségeseknek okozott sebekre és arra is, mennyire hisztérikus az ellenzéki szavazótábor kemény magja.

Használható-e egy gyorsfelmérés arra, hogy eldöntsön egy olyan súlyú kérdést, mint hogy ki legyen Orbán Viktor kihívója, esetleg Magyarország következő miniszterelnöke?

Egyáltalán nem egyértelmű az, hogy közvélemény-kutatásokkal kéne eldönteni egy ilyen problémát, mert ennél komplexebb kérdéskörről van szó. Az egyik kérdés az, hogy ki lenne jobb miniszterelnök: képességek stb. Ez független az esélyektől.

A második kérdés az, hogy kinek van esélye Orbán Viktorral szemben, a harmadik pedig jelen esetben azt, hogy kinek van nagyobb esélye Dobrev Klárával szemben. Hiszen, két vetélkedő már nem teheti meg, hogy bármelyikük azt mondja, hogy mégis jobb lesz Dobrev Klára jelöltnek.

Ez három különböző és legitim megfontolás, és egy kicsit bizarr, hogy minden csak arról szól, hogy ki tudja legyőzni Dobrevet.

Hogyan hat ez a szűkítés az ellenzéki táborra?

A pártok az első fordulóban nagyon jól megoldották, hogy a verseny ne roncsolja a nagykoalíció kohézióját, ebben most hibákat követnek el. Nem túloznám el őket, ezek nem végzetes hibák. Egy előválasztásnál ez a dilemma mindig létezik: egyrészt versenyezni kell, emiatt sebek keletkeznek, miközben azért vagyunk együtt, hogy majd nyerjünk.

Külföldön voltak erről kutatások is: minél meggyőzőbben nyer valaki egy előválasztáson, vagyis minél kevésbé érzi azt a vesztes tábor, hogy nagyon kevésen múlott, hogy nem nyert, és hogy akár nem is egészen fair az eredmény, annál könnyebb lesz később az előválasztás győztesének. Ezenkívül az is javítja a nyertes párt későbbi szereplését, ha minél nagyobb arányú a részvétel.

Tóka Gábor
Tóka Gábor

Van-e kutatás arról, hogy mennyire válnak motiválatlanná a vesztes szavazói a későbbi nagyválasztáson?

Nincs általános szabály. Függ attól, hogy mekkora a táborok kohéziója. Magyarországon az ellenzéké is nagyon nagy kohéziójú tábor, mert sokkal erősebb az, hogy mennyire utálják a Fideszt, mint hogy mennyire kötődnek egy-egy párthoz. Van akkora kohéziója, mint az amerikai demokrata vagy republikánus párté, vagy közel jár azokhoz.

De, ellentétben az amerikai pártokéval, a magyar ellenzék szervezetileg megosztott. Nincs egy központi vezető szerve, szervezetileg is elkülönült, így intézményes, hogy különböző hangokon tud beszélni. Így ez egy folyamatos menedzselést igénylő tábor. Amerikában is volt lemorzsolódás, Bernie Sanders szavazóinak egy része mégis átszavazott később, mert nem lelkesedtek Hillaryért.

Ilyen előfordul, a magyar esetben is lesz lemorzsolódás. Nem lehet a közös listára vagy akár az egyéni jelöltekre behúzni a hat párt szavazótáborainak egészét. De a kisebb lemorzsolódásokat kompenzálni fogja, hogy ha összeállnak, akkor lesz pluszszavazat is az összeállásból.

És a lemorzsolódások sem mennek feltétlenül a kukába. Mert elő fog kerülni még a Kutya Párt kérdése: könnyű eladni a szavazóknak, hogy ha nem tudjátok lenyelni az előválasztási nyertest, akkor itt a kutyapárti lista.

Rámennek a lepattanóra. Visszatérve a kampányban kapott sebekre: begyógyíthatók?

A koalíción belüli problémák menedzselhetők lennének, de vannak azért gondok. A kohéziót azok rombolják, melyek olyan érzetet keltenek, hogy a másik tábor nem teljesen tisztességes eszközöket vet be. Nem voltak ezek durvák, de apróbb csúsztatások, csalafintaságok voltak. Így ezek fokozni tudják a hisztit a táboron belül.

Nyilván az is rossz felvetés volt, hogy két nevet írjunk a szavazólapra. Vagy Dobrev első reakciója, hogy nem fair a visszalépegetés, ami főleg meglepő egy olyan párt jelöltjétől, melynek egy ideológiailag nehezen indokolható megállapodása volt a Jobbikkal.

Ezek apróságok, melyek kezelhetőek lennének, csak sajnos ez egy olyan szavazótábor, mely nincs hozzászokva a koalíciós politikához, ahhoz, hogy a faéknél bonyolultabb politikai forgatókönyvekben gondolkodjon. Ahhoz lett szoktatva az ellenzéki tábor az Orbán-rendszer 12 éve által, hogy nem kell gondolkodnia a politikai megnyilvánulások következményein, mert azoknak nincs következményük.

Úgyhogy az ő politikai véleménye annyi, hogy jól elüvölti magát, hogy ki melyik anyjába menjen. Ez egy erre dresszírozott ellenzéki szavazótábor, amelyik maximum azt tapasztalta meg, hogy ha elég nagyot üvölt az internetadó vagy a vasárnapi boltzár ügyében, akkor még a Fidesz is visszavonul. Ez egy olyan szavazótábor, amelyik hajlamos hisztérizálni magát, és hajlamos roppant leegyszerűsítő, fekete-fehér véleményeket hangoztatni. Ezért egy ilyen szavazótábor előtt még az ilyen, nem durva csalafintaságok is felhangosodnak, és sokkal komolyabb pszichológiai hatásuk lehet, mint amilyennel a jelöltek számolnak.

Térjünk egy kicsit vissza ezeknek a közvélemény-kutatásoknak az érvényességére.

Az egyik gond, ahogy mondtam, a közvélemény-kutatói megközelítéssel az, hogy nem ilyen egyszerű, hogy az a legjobb jelölt, akinek most a legtöbb esélye van.

És mi a gond ezekkel a gyorsfelmérésekkel?

Ha azt nézzük, hogy kinek van több esélye, akkor egy nagy kutatási probléma áll előttünk. Persze nagyon impresszív szám a 630 ezres előválasztási részvétel, meg is felel az amerikai számoknak is. Úgy ráadásul, hogy itt semmilyen állami asszisztencia nincs, miközben ott igen, sőt, törvényi szabályozás is, a szavazói regisztrációt állami szervek intézik stb.

Ahhoz képest, hogy a magyar média fele tudomást sem vett róla, vagy negatív infókat közölt róla, ilyen kevés pénzzel ennyi embert elérni fantasztikus eredmény.

De 600 ezer embert megtalálni a 8 millió között egy közvélemény-kutatásban nem hétköznapi feladat. 1000 embert megkérdeztek. Tegyük föl, hogy 30 százalék azt mondta az ezerből, hogy el fog menni a második fordulóra. De ezt mennyire lehet komolyan venni, amikor valójában nyolc százalék szavazott?

Lehetséges, hogy a pártoktól kapnak adatokat?

A pártok elfogadtak egy adatkezelési szabályzatot. Az nem engedi meg, hogy közvélemény-kutató cégeknek adják ki az adatokat. Aki ilyet állít róluk, az nagyon súlyos adatkezelési jogsértéssel vádolja a hat pártot. Pedig semmi jel nem utal arra, hogy ilyesmi történt volna.

Az is meggondolatlan volt, amit a DK kezdett mondogatni, hogy ők már látják szavazás közben, hogy milyen a szavazatok megoszlása. A tábornak az jó, ha lelkesítik, de arra nem gondoltak, hogy ha ilyet mondok, akkor olyan gyanút keltek, hogy mi belelátunk a titkos szavazatokba.

Hogy lehet, hogy a Publicus szinte az eredményhirdetés után azonnal le tudott mérni kétszer 3500 embert?

A Publicusra van magyarázatom. A Publicusnál megalapozott a pártközelinek tartott imidzse, de szakmailag hozzáértőek.

Most viszont technikailag a Publicus kutatása megalapozottabb, mint a Mediáné. A Publicus ugyanis IVR, automatizált telefonhívással dolgozott. Ez azt jelenti, hogy egy automata kérdéseire kell a nyomógombokkal válaszolnom. Ez legitim technika, és olcsóbb, mint valódi emberrel telefonáltatni. Nem sokkal rosszabb, mint az élő ember általi telefonhívás.

Valószínűleg vagy 30 ezret felhívtak, és volt egy szűrőkérdés, amivel az előválasztáson résztvevőkre szűkítették le a kutatást. Az IVR segítségével ez megoldható másfél nap alatt, elviselhető költségekkel. Így eljuthattak egy igazán nagy mintájához az előválasztáson valószínűleg részt vevő embereknek.

És miért nem tették fel ugyanazt a kérdést mindenkinek, miért volt két minta?

Az egyiktől megkérdezik, hogy mit tenne, ha M. Z. P. lépne vissza, a másiktól azt, hogy ha Karácsony. Ha mindkettőt felteszik az embereknek, akkor a második válasz már nem olyan természetes, valid válasz, mint az első volt. Jobban meg lehet ragadni, hogy hogyan viselkedne, ha csak az egyiket kérdezem meg tőle, a másikat a másiktól. Nem fárasztom az összes szcenárióval, amikor a végén már azt sem tudja, mire válaszol.

Ha a Medián mondja azt, hogy M. Z. P. áll jobban, az hitelesebb a laikus olvasók szemében, mintha a Publicus beszél Karácsony esélyeiről, mert mindkettőről azt feltételezik, hogy Karácsony irányában barátságosabb cégek. De módszertanilag most a Publicus volt komolyabb, mint a Medián vagy a Závecz. Utóbbiak megkérdeztek ezer embert országosan, ebből kiválasztották azt, aki majd részt vesz a második fordulóban. Ez maximum 250-300 ember. És akkor már súlyos kételyeink lehetnek, hogy ez mennyire fed át a tényleges résztvevőkkel, akik a felnőtt népesség 8 százalékát jelentik.

Hihető, hogy M. Z. P.-nek most komoly momentuma van, ahogy a Medián és a Závecz mutatja. De az komolytalan gondolat, hogy ezek a kutatások perdöntő bizonyítékul szolgálnak. Mert ilyen kevés megkérdezett esetén statisztikailag nagyon közel van a plusz-mínusz tízszázalékos hibahatár.

Például, ha 300 ember mondta azt, hogy elmegy, és 35-40 százalékuk Dobrevre szavaz, az 120 fő. Marad 180, Karácsony és M. Z. P. 90-90 körül van. És azt nézzük, hogy a 90-ből hány szavazna át a másikra? Nevetséges.

Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
XS
SM
MD
LG