Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Próbára bocsátása ellenére folytatta a kormányplakátok átírását a pécsi jogvédő


Heindl Péter újabb akciója Pécsett
Heindl Péter újabb akciója Pécsett

Kapóra jöttek a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció plakátjai Heindl Péter pécsi jogvédőnek, akit korábbi plakátrongálásai miatt már próbára bocsátott a bíróság. Azóta ismét átjavított több új plakátot. A próbára bocsátást nem fogadja el, tárgyalást kér az ügyében. A jogvédő több mint egy évtizede küzd azért, hogy egy bíróság végre kimondja: jogsértők a kormány politikai plakátjai.

Hiába bocsátotta próbára a bíróság Heindl Péter pécsi jogvédőt, ez nem riasztotta el attól, hogy a kormány újabb plakátjait is átfirkálja. A brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció eredményeit hirdető plakátokon a kormány azt írta, hogy a magyarok 97 százaléka nemet mondott a szankciókra.

Heindl Péter szerint ez nem igaz, ezért a 97 százalékot átjavította 42-re, mert az uniós Eurobarometer október végi, november eleji felmérése szerint a magyarok többsége, 56 százaléka szerint szükség van uniós fellépésre, egyebek mellett szankciókra is Oroszország ellen. Két százalék nem nyilatkozott, vagyis 42 százalék mondott nemet a szankciókra, nem 97 százalék.

A plakátrongálást nemcsak azért csinálja, mert az Alaptörvény szerint minden magyar állampolgárnak kötelessége fellépni a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvések ellen, márpedig szerinte a kormány ezekkel a politikai plakátokkal szétveri a szabad választás intézményét a hatalom kizárólagos birtoklása érdekében, hanem azért is, hogy személyes érintettségét is bizonyítani tudja az ellene induló bírósági eljárásokkal, ami szükséges a 2010-ben indult jogi küzdelméhez a kormány politikai plakátjai ellen – mondta Heindl Péter a Szabad Európának.

Korábbi cikkünk a témában: Vádat emeltek a kormányplakátokat átíró pécsi jogász ellen

Nagyjából egy évvel ezelőtt, az ellenzéki előválasztás után jelentek meg a kormány plakátjai, a „Magyarország előre megy, nem hátra” felirattal. Szerinte az egyértelműen választási kampány volt az állam részéről, közpénzből. Jogi eljárásokat kezdeményezett, hogy állapítsák meg, ez a kormányzati gyakorlat illegális.

Óriásplakátok a magyar demokrácia határában

Emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság 2008-ban úgy döntött, hogy az államnak semlegesnek kell maradnia a kampányban, vagyis állami szerv nem kampányolhat. A Velencei Bizottság is megállapította, hogy az állam nem politizálhat. Az is kérdés volt, hogy ez csak a választási kampányra vonatkozik-e, vagy egyébként sem teheti. Erről a Legfelsőbb Bíróság döntött 2010 elején, még a Fidesz hatalomátvétele előtt. Kimondták, hogy mindenféle politikai véleménynyilvánítás a soron következő választást befolyásolja – mondta a jogvédő.

„Azóta mindent átírtak. A Kúria kijelentette, hogy választási ügyekben az állam semlegességének doktrínája nem érvényesül. Ez azt jelenti, mintha azt mondta volna ki a Kúria, hogy Magyarországon nincs szabad választás” – fogalmazott.

Mint mondta, a „Magyarország előre megy, nem hátra” üzenetű plakátok ügyében az ügyészséghez nyújtott be kérelmet, hogy a plakátok jogsértők, és a hatóság járjon el. Visszaírták, hogy központi állami szerv plakátjairól van szó, vele szemben az ügyészségnek nincs joghatósága. Emlékeztette az ügyészséget, hogy panaszkét nyújtotta be a beadványát, ezért ha nincs hatásköre az ügyészségnek, akkor jelölje meg azt a szervet, amelynek van.

Korábbi cikkünk a témában: Alkotmánysértőnek tartja a kormányzati plakátokat a pécsi jogász

Végül a Legfőbb Ügyészségig jutott a kérelme, amely azt mondta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság járhat el, de csak kampányidőszakban. Vagyis Magyarországon nincs olyan állami szerv, amelynek kampányidőszakon kívül hatásköre lenne eljárni a kormány politikai plakátjainak ügyében, miközben a Velencei Bizottság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is ezzel ellentétes állásponton van, vagyis az államnak semlegesnek kell maradnia, különben nincs szabad választás – mondta Heindl Péter.

A strasbourgi bíróság szeptember elején fogadta be az ezzel kapcsolatos beadványát, azóta még nem reagáltak, az ítéletre akár négy-öt évet is várni kell szerinte.

Hogy lesz egy falfirkából kúriai jogegységi döntés?

Korábbi plakátfirkálása miatt először szabálysértésért vonták felelősségre, ezt az eljárást azonban megszüntette a Pécsi Járásbíróság azzal, hogy nem tudták megállapítani, kié a plakát, ezért bizonyíték hiányában felmentették. Pontosan lehetett tudni, kié a plakát, de szerinte a bíróság nem akarta felvállalni a döntést. Fellebbezett, hogy ne bizonyíték, hanem szabálysértés hiányában mentsék fel, így a Pécsi Törvényszékhez került az ügy. Szerinte ott sem akarták felvállalni a döntést, ezért úgy oldották meg, hogy közölték: felmerül a gyanú, hogy a plakátokra való irkálás valójában falfirka, azaz nem is szabálysértésről, hanem bűncselekményről van szó, ezért visszadobták az ügyet, hogy induljon új nyomozás.

"Ehhez tudni kell – tette hozzá Heindl Péter –, hogy a Büntető Törvénykönyv szerint a falfirka olyan rongálás, amely értékhatár nélkül bűncselekmény, mert egyébként a rongálás ötvenezer forint értékhatárig csak szabálysértés. Azonban a korábbi bírói gyakorlat csak a szilárd, tartós falfelületekre írt graffitit minősítette falfirkának. A Kúria most, a Pécsi Törvényszék ezzel ellentétes döntését követően, hozott egy olyan jogegységi döntést, hogy minden idegen test összefirkálása falfirkának minősül."

A tavaly áprilisi választást követő második napon kezdődött el a nyomozás a büntetőügyében, decemberben emeltek vádat ellene kisebb értékre elkövetett rongálás bűntette miatt. Heindl Péter elismeri, hogy a rongálást megvalósította, de úgy érzi, hogy az nem veszélyes a társadalomra, ezért nem bűncselekmény. Szerinte az állam tudatosan, a nemzetközi jogban és korábban a magyar jogban is egyértelműen jogsértő cselekményt követ el a politikai plakátokkal, ami ellen joga és kötelessége fellépni.

Korábbi cikkünk a témában: A törvénytisztelő pécsi „plakátjavító”

Mint mondta, ez egy előzetesen eldöntendő kérdés, és ha egy bíró úgy ítéli meg, hogy a kérdés érinti az uniós szerződést, akkor az Európai Unió Bíróságához fordulhat. Kérte a bíróságtól, hogy ebben a kérdésben kérjen előzetes döntést az uniós bíróságtól. Erre a kérésére nem is reagáltak, hanem próbára bocsátották - közölte a jogvédő. A végzésben benne van, hogy elkövette a rongálást, de kivizsgálás, tárgyalás nem volt, és ha egy éven belül nem követ el hasonló cselekményt, akkor nem is fogják kivizsgálni.

Ezt nem fogadta el, mert álláspontja szerint nem követte el a rongálás bűncselekményét, és most már bizonyítási indítványként terjesztette elő, hogy a bíróság kérje ki az uniós bíróság előzetes döntését, mert ezzel tudná bizonyítani ártatlanságát.

Elküldte a tárgyalást kérő beadványát, és csatolta mellé a próbára bocsátása után összefirkált plakátok fotóit, jelezve, hogy már meg is szegte a próbára bocsátás feltételeit. Most a bíróságnak ki kell tűznie egy tárgyalást, a kijelölt bíró pedig kérheti azt, amit ő maga is előterjesztett bizonyítási indítványként, hogy az Európai Bíróság hozzon előzetes döntést az ügyben. Heindl Péter szerint ez azért jobb, mint másik, hasonló ügye, amely már a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt van, mert az öt-hat évig is tarthat, de az Európai Bíróság ilyen esetben egy éven belül dönt.

Amennyiben ez nem történik meg, akkor is lesz tárgyalás, amelyen – mint mondta – majd kijelenti, hogy nem bűnös, mert tette szerinte nem veszélyes a társadalomra. Ebben az esetben akár fel is mentheti a bíróság. Ilyenre van precedens, éppen Orbán Viktor és társai ügyében, amikor 2007-ben lebontották a kordont a Kossuth téren. Szerinte a Fidesznek ebben igaza volt, és a bíróság is úgy döntött, hogy szabálysértés hiányában felmentette a kordonbontókat, mert tettük nem volt veszélyes a társadalomra.

A másik lehetőség, hogy pénzbüntetésre vagy közmunkára ítélik. A jogvédő azt mondta, hogy ebben az esetben ezeket nem fogja teljesíteni, inkább börtönbe megy.

  • 16x9 Image

    Kertész Ádám

    Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
    Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.

XS
SM
MD
LG