Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Pusztító hatással volt a gyermekszegénységre a járvány


Spanyol önkéntes segít a kisgyereknek a házifeladatánál, Murciában, 2015. november 3-án.

Az EU-ban minden negyedik gyermeket fenyegeti a szegénység vagy a kirekesztés – ez derült ki az Eurocities nevű nemzetközi szervezet felméréséből. Húsz uniós tagállam 35 városából származnak az adatok, amelyek rávilágítanak, hogy a városban élő családok nagyobb arányban veszítették el a munkahelyeiket, emiatt a társadalmi kirekesztés sokkal jelentősebb mértékben sújtja őket. Azt mondják, egységes uniós fellépésre van szükség, az önkormányzatok és a nemzeti kormányok nem elegendőek ehhez.

Az EU-ban minden negyedik gyermeket fenyeget szegénység vagy társadalmi kirekesztés, arányuk azonban a városokban sokkal nagyobb mint az országos átlag. A járvány során, amikor egyre több szülő veszíti el a munkáját, nő a szegénységbe sodródó gyermekek száma. Sőt, helyzetüket tovább rontják a tanulást nehezítő digitális akadályok és a megfizethető lakhatás hiánya.

Akár tízszeres kockázat

Az Eurocitiesnek 39 országból 190 város a tagja, amelyekben összesen 130 millió ember él. Magyarországról Debrecen és Budapest vesz részt a szervezet munkájában – a gyermekszegénységről szóló felmérésből azonban kimaradtak. Holott ezt kifejezetten uniós tagállami városok részvételével bonyolították le: 20 tagállam 35 városa küldött adatokat. Ezekből az derült ki, hogy a városi gyermekszegénység kockázata három-tízszer nagyobb, mint a jómódúnak mondható területeken. A szociálisan lemaradók száma azt bizonyítja, hogy ma már egyetlen ország, régió vagy város sem mentesülhet a káros hatásoktól.

Az EU nemrégiben úgy döntött, hogy az Európai Szociális Alap+ elnevezésű forrásának 5 százalékát különíti el a gyermekszegénység leküzdésére. Az alap azon országok számára érhető el, ahol az átlagosnál magasabb ez a mutató. De az adatok még a világjárvány előttről származnak, vagyis nem vették figyelembe a megváltozott helyzetet, a közben nehezebb helyzetbe került régiókat.

A városok már most is sokat költenek saját költségvetésükből a gyermekgondozásra és a jóléti családsegítő szolgáltatásokra. Kiderül a felmérésből, hogy 18 város már több mint 6 milliárd eurót fordított erre a célra. Ennek nyomán létre is jött egy kezdeményezés, amelynek az “Inclusive Cities for All” nevet adták és ennek keretében már 65 városban írtak alá kötelezettségvállalást 14,5 milliárd euró (5,3 ezer milliárd forint) értékben. Ezekben a városokban 51 millióan élnek. Egyelőre egyik magyar város sem csatlakozott. Az Eurocities polgármesterei azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a helyi források nem elegendőek, a nemzeti és uniós költségvetéseket is mozgósítani kell.

"Egyetlen kormánynak sem szabad megengedni, hogy a gyermekszegénység költségeit és terheit a városokra hárítsa anélkül, hogy megfelelő anyagi eszközöket biztosítana számukra. Meg kell akadályoznunk, hogy európai gyerekek elveszett generációja alakuljon ki"

- mondta Maarten van Ooijen, az Eurocities Szociális Fórum elnöke és Utrecht alpolgármestere.

Napirenden a gyermekgarancia-program

Az Európai Bizottság az első negyedévre ígérte az uniós gyermekgarancia program meghirdetését, amelynek integrált stratégiát kellene felmutatnia a gyermekszegénység csökkentése érdekében. Az Eurocities szerint ebben komoly lehetőségek vannak, s úgy vélik, meg kell teremteni a helyi gyermekgarancia-rendszerek támogatását, a szociális beruházások növelését, mindehhez pedig be kell vonni a városokat is.

A témáról tartott vitában az egyik EP-képviselő azt mondta, hogy számíthatnak kiegészítő forrásokra a települések, de jelenleg van ennél fontosabb teendő is az EU-ban.

"Az új Európai Szociális Alap Plusz értékes forrásokat fog biztosítani a városoknak és a helyi önkormányzatoknak a gyermekszegénység kezelésére, de most a helyreállítási tervvel és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközökkel való szinergiák megerősítésén kell dolgoznunk"

– mondta Brando Benifei olasz szociáldemokrata politikus. Egy másik politikus, a jobboldali liberális Dragos Pistariu szerint azonban "nem lehet fejlődés, zöld paktum és digitális forradalom a következő generációnk védelme nélkül".

Hozzátette, hogy szakítani kell azzal az ördögi körforgással, hogy a szegénységben, társadalmi kirekesztésben élő, az oktatáshoz korlátozottan hozzáférő gyermekek nem jutnak hozzá a minőségi munkahelyekhez. Szerinte a helyreállítási tervvel és a gyermekgaranciával fel kell gyorsítani az unióban élő gyermekek kivezetését a szegénységből.

Nyílik a szegénységi olló

A fentieket – más megközelítésből – alátámasztotta Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója is egy konferencián a hét elején. Georgieva arról beszélt, hogy nőni fog a különbség a járvány után a gazdagok és a szegények között. Ugyan valamennyi ország kisebb gazdasággal zárta a 2020-as évet, a kilábalás azonban eltérő mértékű lesz, ami a szociális feszültségeket is növelni fogja. Az egy főre jutó jövedelem világszerte 3,8 százalékkal lesz kevesebb, a fejlett országokban, ahol nagyobb tartalékok vannak a gazdaságban, csak 3,1 százalékos lesz ez a csökkenés.

Az EU soros elnökségét betöltő Portugália feltett szándéka, hogy ebben a félévben elindítja az Unió szociális pillérének megerősítésének folyamatát. Szerintük ugyanis mindent meg kell tenni annak elkerülése érdekében, hogy az előttünk álló átalakulásoknak egyes társadalmi csoportok vesztesei legyenek.

Szenet árul hitelre, így segíti a szegényeket
please wait

No media source currently available

0:00 0:02:12 0:00

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG