Régi sebeket tép fel az új orosz történelemtankönyv Észak-Kaukázusban
Az új orosz középiskolás történelemtankönyv, amelyet 2023. szeptember 1-jétől használnak az iskolákban
Szergej Kravcov orosz oktatási miniszter Karacsáj- és Cserkeszföldön tett szeptemberi látogatásán azt ígérte: felülvizsgálják az új középiskolai történelemtankönyvet, amely dühös reakciókat váltott ki egész Észak-Kaukázusban – közölte a régió vezetője, Rasid Temrezov.
Az új tankönyv társszerzője a nacionalista elnöki tanácsadó, Vlagyimir Medinszkij, aki 2012–2020 között kulturális miniszterként dolgozott, és már akkor is amiatt bírálták, hogy a szovjet ideológiai indoktrinációs gyakorlatot alkalmazza.
A széles körben bírált tankönyv egyebek mellett bagatellizálja, hogy Sztálin számos etnikai kisebbség – köztük csecsenek, karacsájok, ingusok, balkániak, kalmükök, mesketi törökök, krími tatárok és mások – brutális deportálását rendelte el kollektív büntetésként, amiért a második világháború alatt állítólag együttműködtek a náci német megszállókkal. Az eredmény egy demográfiai katasztrófa volt, amelyben több százezer ember vesztette életét, és maradandó történelmi traumát okozott.
A kollaboráció vádját hivatalosan visszavonták, a deportálásokat pedig elítélték az 1991-ben elfogadott, az elnyomott népek rehabilitációjáról szóló szovjet törvény elfogadásával. 2014-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök is aláírt egy rendeletet az „elnyomott népek teljes rehabilitációjáról”.
Ennek ellenére az új tankönyv megismétli az árulás vádját, mondván, hogy a deportálásokat „a megszállókkal való együttműködés alapján” hajtották végre.
A kollektív büntetés eredményeként „nemcsak banditákat és kollaboránsokat, hanem sok ártatlan embert is elnyomtak – ismeri el a tankönyv. – A deportáltak sok szerencsétlenséget és nyomorúságot szenvedtek el. Az igazságot Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után állították helyre.” A szöveg ezután ahhoz hasonlítja a deportálásokat, amikor Washington internálta a japán amerikaiakat a háború alatt.
„Egy munkacsoport, amely az elnyomott régiók vezetőiből áll, az oktatási minisztérium irányítása alatt már több mint egy hete dolgozik az ügyön – írta Rasid Temrezov. A csoport véleményét – továbbították a tankönyv szerzőjének, Vlagyimir Medinszkijnek, aki egyetértett velük (…) és kifejezte hajlandóságát a javításra”.
Só a régi sebekre
A tanév szeptemberi kezdete óta többen élesen elítélték Észak-Kaukázusban az új tankönyvet.
Ali Totorkulov, a Kaukázusi Népek Orosz Kongresszusának elnöke is bírálta, mert „régi sztálinista rágalmakat” terjeszt, és „ismét megsérti azon orosz állampolgárok millióit, akik lakosságuk harminc-ötven százalékát vesztették el a deportálásokban és a fronton a második világháborúban”. Úgy jellemezte a könyvet, mint aknát az oroszországi népek egysége ellen.
„Minden évben megemlékezünk ezekről az eseményekről, a bűnös deportálásokról, és gyászoljuk az ártatlanokat, akiket elpusztítottak. Miért öntenek sót a sebekre?” – fogalmazott.
Ingusföldön a Cori civil szervezet sürgette a regionális törvényhozást, hogy vizsgálja meg a tankönyvet etnikai feszültség szításának gyanúja miatt, és hozzon létre egy állandó testületet, amely a jövőben felülvizsgálja az oktatási anyagokat.
Beszlan Csecsojev, Ingusföld fővárosa, Magasz volt polgármestere szerint a tankönyv „sértő, igazságtalan”, és bocsánatkérésre szólította fel Medinszkijt.
Csecsenföldön Magomed Daudov, a regionális parlament vezetője azt írta, hogy a tankönyv „felháborodási hullámot váltott ki a volt Szovjetunió elnyomott népeinek körében”. Hozzátette, hogy a Kreml által támogatott Ramzan Kadirov csecsen vezető elrendelte Medinszkij tankönyvének eltávolítását az iskolákból. Daudov posztját később magyarázat nélkül törölték.
Itthon a Telex írta meg, hogy a birtokukba jutott fotók alapján a szeptember 1-jén kiosztott tizenegyedikes orosz történelemtankönyv nem éppen úgy számol be az 1956-os magyar forradalomról, mint ahogy itthon tanítják. Bár konkrétan nem nevezik fasisztának a magyar forradalmat, de összemossák vele. A forradalom szó sehol sem szerepel, csak annyi, hogy „események”.
„A felkelő radikálisok – akik között nem kevesen korábban az egykori fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak harcosai voltak – a felkelés során nemcsak a szovjet emlékművek és jelképek elleni vandalizmussal »vétették észre magukat«, hanem számtalan gyilkossággal is, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja képviselői, a rendfenntartó erők tagjai és családtagjaik ellen követtek el. Az embertelen leszámolás áldozatai között még sorozott katonák is voltak, akik a büntetés-végrehajtási és katonai objektumokat védték” – idézi a Telex az orosz tankönyv egy bekezdését.
Föld alatti tanévnyitó, új orosz tankönyv – indul a háború második tanéve
1/13Iskolások az első tanítási napon Harkivban szeptember 1-jén. A gyerekek többsége hagyományos visivánka inget visel
Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban is szeptember 1-jén tértek vissza az iskolapadba a gyerekek. A háború miatt van, ahol a föld alatt tartották a tanévnyitót, az orosz ellenőrzésű területeken pedig orosz invázió helyett különleges katonai műveletről tanulnak majd a diákok.
2/13Harkivban a háború miatt az első tanítási nap megünneplésére biztonsági okokból egy föld alatti metróállomáson került sor. Ez a második tanév a háború kezdete óta. A legtöbb ukrajnai iskola szeptember 1-jén kezdte újra a tanítást, kivéve a frontvonalhoz közeli területeken, ahol online oktatnak majd
Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban is szeptember 1-jén tértek vissza az iskolapadba a gyerekek. A háború miatt van, ahol a föld alatt tartották a tanévnyitót, az orosz ellenőrzésű területeken pedig orosz invázió helyett különleges katonai műveletről tanulnak majd a diákok.
3/13Iskolások éneklik Ukrajna nemzeti himnuszát az első tanítási napon tartott ünnepségen a Kijev melletti Bucsában
Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban is szeptember 1-jén tértek vissza az iskolapadba a gyerekek. A háború miatt van, ahol a föld alatt tartották a tanévnyitót, az orosz ellenőrzésű területeken pedig orosz invázió helyett különleges katonai műveletről tanulnak majd a diákok.
4/13Első osztályosok játszanak az iskolaudvaron a tanévnyitó után Kijevben
Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban is szeptember 1-jén tértek vissza az iskolapadba a gyerekek. A háború miatt van, ahol a föld alatt tartották a tanévnyitót, az orosz ellenőrzésű területeken pedig orosz invázió helyett különleges katonai műveletről tanulnak majd a diákok.
5/13Iskolások az új tanév kezdetét jelző első csengetés ünnepségen egy újonnan megnyitott iskolában Mariupolban szeptember 1-jén. Az orosz védelmi minisztérium befejezte egy új, 1100 férőhelyes általános iskola építését Mariupolban – közölte a Kreml sajtószolgálata. 2022 májusában az ukrán Mariupol kikötőváros hetekig tartó harcok után – amelyek szinte teljesen lerombolták – orosz ellenőrzés alá került
Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban is szeptember 1-jén tértek vissza az iskolapadba a gyerekek. A háború miatt van, ahol a föld alatt tartották a tanévnyitót, az orosz ellenőrzésű területeken pedig orosz invázió helyett különleges katonai műveletről tanulnak majd a diákok.
6/13Diákok nézegetik az új orosz történelemtankönyvet egy középiskolában Scsasztya városában. A vitatott tankönyv, amelynek szerzője Vlagyimir Medinszkij orosz elnöki tanácsadó és Anatolij Torkunov, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetének rektora, tartalmaz egy részt Oroszország ukrajnai „különleges katonai műveletéről”
Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban is szeptember 1-jén tértek vissza az iskolapadba a gyerekek. A háború miatt van, ahol a föld alatt tartották a tanévnyitót, az orosz ellenőrzésű területeken pedig orosz invázió helyett különleges katonai műveletről tanulnak majd a diákok.
7/13„2023-as elsős vagyok” feliratú kitűző díszíti egy iskolás fiú kabátját a tanévkezdő ünnepségen Moszkvában szeptember 1-jén. Az orosz iskolák is hagyományosan szeptember első napján nyitnak. Várhatóan több mint kétmillió gyermek kezdi meg az iskolát
Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban is szeptember 1-jén tértek vissza az iskolapadba a gyerekek. A háború miatt van, ahol a föld alatt tartották a tanévnyitót, az orosz ellenőrzésű területeken pedig orosz invázió helyett különleges katonai műveletről tanulnak majd a diákok.
8/13Orosz iskolás fiúk menetelnek egy moszkvai tanévkezdő ünnepségen szeptember 1-jén
Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban is szeptember 1-jén tértek vissza az iskolapadba a gyerekek. A háború miatt van, ahol a föld alatt tartották a tanévnyitót, az orosz ellenőrzésű területeken pedig orosz invázió helyett különleges katonai műveletről tanulnak majd a diákok.
9/13Moldovai gyerekek az első tanítási napon Kisinyovban szeptember 1-jén
Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban is szeptember 1-jén tértek vissza az iskolapadba a gyerekek. A háború miatt van, ahol a föld alatt tartották a tanévnyitót, az orosz ellenőrzésű területeken pedig orosz invázió helyett különleges katonai műveletről tanulnak majd a diákok.
10/13Az első tanítási napot ünneplik egy kisinyovi iskolában
Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban is szeptember 1-jén tértek vissza az iskolapadba a gyerekek. A háború miatt van, ahol a föld alatt tartották a tanévnyitót, az orosz ellenőrzésű területeken pedig orosz invázió helyett különleges katonai műveletről tanulnak majd a diákok.
11/13Egy kislány szívet formál a tudás napja alkalmából rendezett ünnepségen egy kirgizisztáni iskolában szeptember 1-jén
Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban is szeptember 1-jén tértek vissza az iskolapadba a gyerekek. A háború miatt van, ahol a föld alatt tartották a tanévnyitót, az orosz ellenőrzésű területeken pedig orosz invázió helyett különleges katonai műveletről tanulnak majd a diákok.
12/13Az első osztályosokat új tanítójuk kalauzolja az osztályterembe a kirgizisztáni Biskekben
Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban is szeptember 1-jén tértek vissza az iskolapadba a gyerekek. A háború miatt van, ahol a föld alatt tartották a tanévnyitót, az orosz ellenőrzésű területeken pedig orosz invázió helyett különleges katonai műveletről tanulnak majd a diákok.
13/13Szeptember 1-jén negyven új iskola nyitotta meg kapuit Kirgizisztán-szerte
Ukrajnában, Oroszországban, Moldovában és Kirgizisztánban is szeptember 1-jén tértek vissza az iskolapadba a gyerekek. A háború miatt van, ahol a föld alatt tartották a tanévnyitót, az orosz ellenőrzésű területeken pedig orosz invázió helyett különleges katonai műveletről tanulnak majd a diákok.