Az ellenzéki pártok valamiért nem foglalkoznak a rezsiköltségek emelkedésével, pedig a hatása milliókat érint, ráadásul a rezsicsökkentés korlátozásának sok részletszabálya még nem ismert. Az EU leválna az orosz olajról és gázról, de egyelőre nem tudni, miből fizetnék a függetlenedés költségeit.
Csendben vannak az ellenzéki pártok: kormánypárti elvárás vagy fásultság?
Fenyegető Facebook-posztokban nincs hiány, de az ellenzék mintha nem akarná meglovagolni azt a társadalmi sokkot, amelyet a rezsiköltségek radikális kormányzati emelése okoz és amiről az egész ország beszél. 2006-ban a mostaninál jóval kisebb megszorítócsomag követte a Gyurcsány Ferenc akkori pártja, az MSZP által megnyert parlamenti választást, az ellenzéki Orbán mégis radikális utcai politizálásra hívott fel. Annak jártunk utána, hogy most az ellenzéki pártok miért nem foglalkoznak az ország jelentős részét komolyan érintő problémával.
A rezsiköltségek várható emelkedésével kapcsolatban olvasóink is nagyon sok kérdést juttattak el szerkesztőségünkhöz. Ebben a cikkünkben a felmerülő kérdésekre igyekeztünk válaszolni, de sok részlet még most sem tisztázott a rezsicsökkentés korlátozásának részleteiről.
Miből fedezi az EU az orosz energiáról történő leválást?
Az Európai Számvevőszék szerint számos buktatója van annak a tervnek, amellyel az EU függetleníteni akarja magát az orosz energiahordozóktól. A legnagyobb aggodalmuk az, hogy hiába irányoztak elő a tagállamok erre a célra több mint kétszázmilliárd eurót, a fedezete jelenleg nincs meg az uniós költségvetésekben. Emiatt félő, hogy más fejlesztési források rovására valósítják meg a terveket. Ráadásul Magyarország sajátos helyzetben van, mivel az ezt támogató programra (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – RRF) még nincs elfogadott magyar terv, addig viszont a forrás sem érhető el a magyar hatóságok számára.
Háború Ukrajnában: heves harcok, nehézkes gabonaexport
Újabb civil célpontokat, köztük egy piacot és egy iskolát ért orosz rakétatalálat az ukrajnai Bakhmutban július 24-én. A halálos áldozatok és sérültek pontos számát még nem lehet tudni, de a drónfelvételeken látni, milyen komoly pusztítást okoztak az orosz rakéták.
Az ukrán hadsereg ismét csapást mért az orosz csapatok utánpótlása szempontjából kulcsfontosságú Antonivszkij hídra a déli országrészben, miközben a megszállók szinte szünet nélkül ágyúznak számos területet.
A megosztó megítélésű Kárpáti Szics zászlóalj ukránok és külföldi állampolgárok önkéntes egysége, akik felvették a harcot az orosz hadsereg és a szeparatisták ellen.
„Nem vagyok náci, csak szeretem a hazámat” – mondja az ellentmondásos hírű Kárpáti Szics zászlóalj egyik újonca. A Reuters fotóriportere, Marko Djurica június végén fényképezte az ukránokból és külföldi önkéntesekből álló alakulat tagjait.
Nem lesz könnyű a gabonát kihozni Ukrajnából. Noha már megnyitott az ukrajnai gabonaexportot koordináló központ Isztambulban, a hajózási társaságok nem kapkodnak a lehetőségért, hogy ők szállítsák el Ukrajnából az ottrekedt több millió tonna gabonát, jóllehet áttörő megállapodás született a Fekete-tengeren átvezető biztonságos folyosókról. A vízben aknák rejtőznek, a hajótulajdonosok még mindig mérlegelik a kockázatokat, sokuknak továbbra is kérdéseik vannak.
Érdemes még elolvasni:
A Népszava információi szerint szinte valamennyi, Budapestre tervezett állami projektet leállítanák, többek között a Városliget autómentesítését és a dél-budai centrumkórház építését is.
Elindultak az elbocsátások a minisztériumoknál, de a kormány nem árulja el, mekkora lesz a leépítés, írja a 24.hu.
A G7 elemzése pedig annak a kérdésnek jár utána, lesz-e elég földgáz Európában idén télen.
