Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kincs, ami nincs: miből fedezi az EU az orosz energiáról történő leválást?


Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Frans Timmermans alelnök és Kadri Simson uniós energiaügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatója 2022. július 20-án. A felirat: „Spórolj gázt egy biztonságos télhez”

Az Európai Számvevőszék szerint számos buktatója van annak a tervnek, amellyel az EU függetleníteni akarja magát az orosz energiahordozóktól. A legnagyobb aggodalmuk az, hogy hiába irányoztak elő a tagállamok erre a célra több mint kétszázmilliárd eurót, a fedezete jelenleg nincs meg az uniós költségvetésekben. Emiatt félő, hogy más fejlesztési források rovására valósítják meg a terveket.

Az orosz–ukrán háborúnak számtalan EU-t érintő leágazása van, az egyik fontos, ha nem a legfontosabb terület az energiafüggetlenség elérése. Az uniós állam- és kormányfők pár héttel az orosz invázió kezdete után Versailles-ban találkoztak, ahol elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben feketén-fehéren lefektették, hogy az EU mindent megtesz azért, hogy függetlenné váljon az orosz energiától. Ez jelentős áttörésnek mondható, amelyben megfogalmazódik, hogy Oroszországot az EU nemkívánatos üzleti partnernek tekinti ezentúl, és az is, hogy az unió kiáll Ukrajna mellett, és igyekszik elzárni azokat a forrásokat, amelyekből Moszkva finanszírozni tudja a háborút.

Ennek az elhatározásnak a gyakorlati megtestesülése a REPowerEU nevű terv, amelyet május 18-án terjesztettek elő. A hivatalos megfogalmazással ez „a reziliensebb energiarendszer és a valódi energiaunió megvalósításának ütemterve”, amely ezt a célt „a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés megszüntetése, az energiaellátás uniós szintű diverzifikálása és a tiszta energiára való átállás felgyorsítása révén kívánja megvalósítani”. A javaslatot azóta már a tagállamok is elfogadták, sőt a megvalósítással sem lehet késlekedni, ennek érdekében a szükséges forrásokra vonatkozó számítások is elkészültek. Erről a tervről mondott véleményt az Európai Számvevőszék, amelynek azért vannak fenntartásai a célok megvalósításával kapcsolatban.

„A REPowerEU, az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés gyors csökkentésére, az energiaellátás uniós szintű diverzifikálására és a zöld átállás felgyorsítására irányuló uniós terv jelentős gyakorlati kihívásokkal szembesülhet” – ez a legrövidebb összefoglalója az Európai Számvevőszék véleményének. A számvevők szerint a terv sikere különösen függ attól, hogy valamennyi szinten végrehajtják-e a szükséges kiegészítő intézkedéseket, és hogy elő tudják-e teremteni a mintegy kétszázmilliárd eurós finanszírozást.

A számvevőszék emlékeztetett arra, hogy a célkitűzés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön (RRF) keresztül valósul majd meg: az azt támogató intézkedéseket a nemzeti helyreállítási tervek REPowerEU-fejezetei tartalmazzák majd. Magyarország sajátos helyzetben van, mivel nincs még elfogadott magyar terv, s amíg az nincs, addig ez a forrás sem érhető el a magyar hatóságok számára. Ez kétségkívül lépéshátrányt és fokozott nyomást jelent az Orbán-kabinet számára. Arról nem is beszélve, hogy mivel ezek az összegek a helyreállítási pénzek közül lesznek elérhetők, ugyanúgy vonatkozik rájuk a jogállamisági feltételrendszer.

„Ukrajna orosz inváziója nyomán reflektorfénybe került a gáz-, olaj- és szénimporttól való függőségünk: az uniónak feltétlenül cselekednie és gyorsan reagálnia kell a fokozódó energiabiztonsági aggályokra – jelentette ki Ivana Maletić, a véleményért felelős számvevőszéki tag. – Úgy véljük azonban, hogy a REPowerEU a jelenlegi formájában nem feltétlenül képes gyorsan azonosítani és végrehajtani az unió energiabiztonságára és -függetlenségére közvetlen és legnagyobb hatást gyakorló uniós stratégiai projekteket.”

Bár a javaslat átfogó áttekintést nyújt a kontextusról és a fő kihívásokról, a számvevők több következetlenségre is rámutatnak a REPowerEU kialakítását illetően. Míg a REPowerEU célkitűzése az unió egészére összpontosít, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a tagállamok által javasolt intézkedések révén hajtanák végre. A számvevők szerint ez kockázatot jelent a felmerülő kihívások stratégiai kezelése szempontjából, és oda vezethet, hogy egyes, az unió egésze számára stratégiai jelentőségű projekteket nem a REPowerEU-n keresztül finanszíroznak majd.

A bizottság becslése szerint a REPowerEU céljára – ezen belül az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalának 2027-ig történő fokozatos megszüntetéséhez – további 210 milliárd euró értékű beruházásra lesz szükség. A rendelkezésre bocsátott kiegészítő finanszírozás teljes összege azonban csak húszmilliárd euró. A többi finanszírozási forrás kívül esik a bizottság hatáskörén, és attól függ, hogy a tagállamok hajlandók-e erre a célra felhasználni a fennmaradó RRF-hiteleket, vagy forrásokat átcsoportosítani más uniós szakpolitikáktól, különösen a kohéziós és vidékfejlesztési politikától. Ezért az uniós számvevők figyelmeztetnek, hogy a ténylegesen rendelkezésre álló teljes finanszírozási összeg nem feltétlenül lesz elegendő a becsült beruházási igények fedezésére.

A számvevők szerint a pénzeszközök tagállamok közötti tervezett elosztása szintén problémákat vet fel. Mivel azokat ugyanolyan arányban osztanák szét, mint kezdetben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait, az allokációk nem tükröznék sem a REPowerEU jelenlegi kihívásait és célkitűzéseit, sem pedig a tagállamok sajátos szükségleteit. A REPowerEU-fejezetek benyújtására nem írnak elő konkrét határidőt, így kisebb valószínűséggel sikerül majd azonosítani a lehetséges, határokon átnyúló projekteket és ösztönözni azok megvalósítását. Nem állnak rendelkezésre összehasonlító elemzések, így kisebb a stratégiai rálátás arra, mely projektek képesek a legnagyobb mértékben hozzájárulni az unió energiabiztonságához és energetikai függetlenségéhez – sorolják tovább a fenntartásokat.

Véleményükben a számvevők emellett a REPowerEU-t érintő más hiányosságokra is rámutatnak, többek között a beszámolás, a nyomon követés és az értékelés, valamint a REPowerEU-fejezetek benyújtása és értékelése terén.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG