Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Románia nyert: elvesztette a kártérítési pert a verespataki aranybányát nyitni készülő cég


Verespatak (Roșia Montană) 2021 júliusa óta UNESCO- világörökségi védettséget élvez, egyúttal felkerült a szervezet veszélyeztetett helyszíneket soroló listájára
Verespatak (Roșia Montană) 2021 júliusa óta UNESCO- világörökségi védettséget élvez, egyúttal felkerült a szervezet veszélyeztetett helyszíneket soroló listájára

Az elmúlt hetekben több közleményt is kiadott a román kormány egy az ország költségvetésére is hatással bíró kártérítési per miatt. Február 8-ára várták ugyanis a Világbank égisze alatt működő, washingtoni székhelyű választottbíróság döntését a meghiúsult verespataki ezüst- és aranybánya-beruházás ügyében. A befektető brit-kanadai cég beperelte a román államot. A bánya nyitását korábban környezetvédők, helyi lakosok, civilszervezetek és több romániai egyház tiltakozása nyomán állították le, mert szerintük történelmi épületek és környezetvédelmi területek hatalmas pusztulását okozta volna a beruházás.

A verespataki ügyben egy washingtoni székhelyű választottbíróság (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál – ICSID) hozott döntést arról, hogy nem jár kártérítés a bányát tervező cégnek. A Gabriel Resources 6,7 milliárd dollárt követelt a román államtól, ezért a várható döntés hetek óta foglalkoztatta a romániai közvéleményt.

Marcel Ciolacu miniszterelnök a Facebookon közzétett nyilatkozatában üdvözölte a döntést:

"A románoknak nem szabad szenvedniük néhány miniszterelnök döntései miatt, akik személyes érdekeiket a nemzeti érdekek fölé helyezték!" - írta.

Az AFP hírügynökség cikke idézte a beruházó cég, a Gabriel Resources vezérigazgatóját is a döntés kapcsán: "A részvényesek több százmillió dollárt fektettek be egy olyan bányaprojekt megvalósításába, amely nagyon jelentős társadalmi és pénzügyi előnyökkel járt volna a román nép számára. ...Sajnáljuk, hogy Románia, annak gazdasága és polgárai elszalasztották a lehetőséget, hogy profitálhassanak ebből a bányaprojektből."

"Verespatak megmenekült! Hiába próbálta a kétes hírű kanadai cég korrupcióval, vesztegetéssel, majd egy 'offshore-bíróságon' indított ISDS-perrel kikényszeríteni a cianidos technológiájú beruházás engedélyezését, nem jött be a számításuk. Miután nem sikerült megszerezniük a szükséges engedélyeket, ráadásul Verespatak felkerült a Világörökség listára is, a Gabriel Resources arra számított, hogy a román állam beperlésével legalább ki tudnak préselni több milliárd dollár "kártérítést" a román adófizetőktől, ezúttal győzött az igazság" – kommentálta a hírt Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője a Szabad Európának és a Magyar Természetvédők Szövetsége weboldalán közzétett nyilatkozatban. A Verespatak ügyét az elejétől fogva követő környezetvédő szerint az ügy felhívja a figyelmet a beruházási választottbíróság működésének a visszásságaira is.

Arany- és ezüstbányát készült nyitni a romániai Verespatakon a brit fennhatóság alá tartozó, a Jersey-szigeten (offshore) bejegyzett Gabriel Resources és a kanadai Gabriel Resources Ltd. A terület bányászati engedélyét 1999-ben kapta meg a Gabriel Resources.

A bányanyitás ellen széles körű tiltakozás kezdődött. Az arany és ezüst kinyerésére egy ciánt alkalmazó technológiát terveztek használni a beruházók. A 15 éves működésre tervezett bánya nyitása öt hegy, négy templom és temető, és egy ókori római vár romjainak az elpusztítását jelentette volna. A cég a korábbi információk szerint 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelését tervezte. A Gabriel Resources időközben megvásárolta a település házainak egy részét. A tervezett beruházásról több dokumentumfilm is készült (itt és itt).

Az egyik régi épület Verespatak településen
Az egyik régi épület Verespatak településen

2013-ban a román állam leállította az előkészületeket, ezért a vállalat kártérítésért perelt. (Erre a Románia és Kanada között 2009-ben, valamint a Románia és az Egyesült Királyság között 1996-ban megkötött kétoldalú befektetésvédelmi egyezményekre hivatkozva volt mód.)

A Szabad Európa korábbi videója a tervezett beruházásról:

Római kori bánya és világörökségi helyszín

A helyszínen lévő, római időkből származó aranybánya, a Roșia Montană 2021 júliusa óta UNESCO-világörökségi védettséget élvez, egyúttal felkerült a szervezet veszélyeztetett helyszíneket soroló listájára.

Ehhez kapcsolódóan: Sikerül-e megvédenie az UNESCO-nak Verespatakot?

Mint korábbi cikkünkben megírtuk, az UNESCO szakértői úgy értékelték, hogy a terület római kori ércfeldolgozót, lakóházakat, közigazgatási épületeket, szakrális területeket és nekropoliszokat foglal magában, temetkezési építményekkel. Mindez hét kilométernyi római kori föld alatti járatot tesz ki. Mindez teljesen egyedülállóvá teszi a világon Verespatakot.

Futballszurkolók tiltakoznak 2013. szeptember 6-án a Magyarország–Románia meccsen Bukarestben
Futballszurkolók tiltakoznak 2013. szeptember 6-án a Magyarország–Románia meccsen Bukarestben

Egy másik romániai bánya már okozott katasztrófát Magyarországon

2000. január 30-án Romániában az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul vállalat egyik gátja átszakadt, és százezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, onnan a Szamosba, végül a Tiszában landolt. Az eddigi legsúlyosabb magyarországi szennyezés két hét alatt vonult le a folyó magyarországi szakaszán.

A szennyeződés olyan mértékű volt, hogy Vásárosnaménytól egészen Belgrádig kipusztultak a halak a folyóból. Akadt olyan rész, ahol a megengedett határérték 180-szorosa volt a nehézfém-koncentráció. A Tisza–Szamos-összefolyásnál 135-szörösét, de Szeged alatt már „csak” a 15-szörösét mérték a megengedettnek. A szakemberek akkori becslése szerint a brutális mértékű cián és a nehézfémek csak Magyarországon 1241 tonna halat öltek meg.

Megtalálták a felelősöket, de ők sosem fizettek

Két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a folyóban újra legyenek rákok, kagylók, újabb két év múlva már halak ficánkoltak a Tiszában. Az élővilág sokkal gyorsabban regenerálódott, mint várták; a számítások szerint 2004-ben már 95 százalékban kiheverte a ciánmérgezést.

A magyar állam a katasztrófa után egy évvel, 2001-ben kártérítési pert indított az ökológiai katasztrófát okozó Aurul aranybánya ellen. Magyarország 29,3 milliárd forintos számlát nyújtott be kártalanításként, amely tartalmazta az élővilágot érő károk helyreállítási költségeit is.

  • 16x9 Image

    Horn Gabriella

    Horn Gabriella a Szabad Európa rovatvezetője. Több mint húsz éve újságíróként dolgozik. Cikkei az online és a nyomtatott sajtóban jelentek meg, televíziós riporter is volt. Az alapítás óta szerzője volt az atlatszo.hu oknyomozó portálnak, az elmúlt években a lap munkatársa volt. Több nemzetközi újságíróprojektben segítette a határokon átívelő korrupciós ügyek, hatalmi visszaélések feltárását. ​A hortobágyi földmutyiról szóló riportjáért Hégető Honorka-díjat és Telenor-különdíjat kapott munkatársával közösen, egy másik írásáért pedig a Soma-díj zsűrije részesítette elismerésben. 

XS
SM
MD
LG