Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Ukrán műanyagba fullad bele a magyar Tisza


Műanyagfolyammá változott a Tisza az ukrán szemét miatt

Naponta akár 750 ezer műanyag flakon is érkezhet a Tisza ukrajnai szakaszáról Magyarországra. A románok pedig a Szamoson keresztül küldik szívélyes üdvözletüket kommunális hulladék formájában a magyaroknak. Az ügyben nemrég feljelentették a ukrán és a román államot.

A mesterséges intelligenciával felturbózott magyar kamerarendszer kiszámolta: van olyan nap, amikor percenként 500 PET-palack érkezik az ukránoktól. Szakemberek szerint egy-egy intenzív szennyeződés néha napokig tart, és százmilliókba kerül a magyar adófizetőknek.

A döglött bivaly és műanyagflakon esete a Tiszával

A magyar vízügyi szakemberek szerint 14 éve folyamatosan szennyezik a Tiszát az ukrán és a román oldalról háztartási hulladékkal. 2009-re már olyan mennyiségű szemét csordogált le a folyón, hogy Ukrajna, Románia és Szlovákia részvételével úgynevezett hulladékos kerekasztal megbeszélést is folytattak a vízügyesek Nyíregyházán. Sok mindenben nem tudtak megegyezni, de abban igen, hogy a folyóban landoló szemét kezelése biztosan nem vízügyi feladat, így majd más szervezetek megoldják a problémát.

Ukrajnából akár percenként 500 PET-palack is érkezik a Tiszán
Ukrajnából akár percenként 500 PET-palack is érkezik a Tiszán

Csakhogy azóta sem oldotta meg senki a tiszai szennyezést ügyét. Adorján Béla, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat képviselője két országgyűlési képviselővel együtt közösen néhány napja feljelentette az ukrán és a román államot.

"A magyar közigazgatás és a magyar környezetvédelem gyakorlatilag évek óta tehetetlen ebben az ügyben, ezért tettünk feljelentést. Arról van szó, hogy idestova már lassan két évtizede folyamatosan érkezik szemét a folyón és a kommunális hulladék mérhetetlen mennyisége a legzavaróbb. De gyakorlatilag jön minden Ukrajnából a döglött disznón át a bivalytetemekig"

- magyarázta a helyi politikus, aki hozzátette azt is, hogy Jándon a Tiszában lévő úgynevezett Sárkány-sziget az elmúlt 10 évben megduplázta a területét az ott lerakódott szemét miatt.

Mesterséges intelligencia számolja a szemetet

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei tavaly szeptember óta már pontosan tudják, hogy mekkora mennyiségű szemét várható a Tiszán Ukrajnából. A kormány tavaly 1.3 milliárdot költött a Felső-Tiszai Hulladékmentesítési Projektre.


"Az érkező hulladék előrejelzését a folyó mentén magyar és ukrán területen telepített egy, illetve három vízminőségi kamera, valamint az azok képét elemezni képes szoftver segíti. A Tisza folyó három pontján Husztnál, Rahónál és Tiszabecsen, valamint a Borzsa folyón Dolhánál telepítettünk nagy felbontású IP kamerákat, melyek a folyómeder adott területét a nap 24 órájában folyamatosan pásztázzák és figyelik. A nagy felbontású képminőségnek köszönhetően képesek arra, hogy az ott áthaladó hulladékot illetve jeget megkülönböztessék."

- tájékoztatta a Szabad Európát Szamos Ferenc a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője.

A hulladékgyűjtő szigeteket Aranyosapátiban, Vásárosnaménynál, Olcsvánál és Tivadarnál helyezték el. Tiszabecsnél, Dolhán, Huszton és Rahón pedig kamerák figyelik a tiszai szemetet.
A hulladékgyűjtő szigeteket Aranyosapátiban, Vásárosnaménynál, Olcsvánál és Tivadarnál helyezték el. Tiszabecsnél, Dolhán, Huszton és Rahón pedig kamerák figyelik a tiszai szemetet.

Az igazgatóság központi épületében a kamerarendszer képeit mesterséges intellingencia dolgozza fel. Amióta a szoftver működik, pontosan tudják a szakemberek, hogy milyen és mennyi szemétre számíthatnak Ukrajnából.

A mértékegység: PET-palack

A szennyezés intenzitását a szakemberek az adott folyószelvényen percenként áthaladó műanyagpalackok számával határozzák meg. A legdurvább esetekben 300-500 műanyagflakont zúdult át az ukránról a magyar oldalra percenként. És állítólag ez a mennyiség sokszor napokon keresztül sem csökkent. Ez azt jelenti, ha percenként 500 PET-palack érkezett be Ukrajnából Magyarországra, akkor egy nap alatt akár 720 ezer műanyagflakon is befolyhatott a az országba.

A FETIVIZIG 2020-as adatai alapján csak a Tiszából kihalászott ukrán flakonokból egy 96 négyzetméternyi 2.6 méter magas téglalap jött volna ki. Míg a Szamoson hömpölygő műanyagokból egy 31 négyzetméternyi tömböt lehetett volna készíteni.
A FETIVIZIG 2020-as adatai alapján csak a Tiszából kihalászott ukrán flakonokból egy 96 négyzetméternyi 2.6 méter magas téglalap jött volna ki. Míg a Szamoson hömpölygő műanyagokból egy 31 négyzetméternyi tömböt lehetett volna készíteni.

A megyei önkormányzat képviselője szerint ez azonban nem megoldás a problémára, és a különféle szemétszedési akciók is csak pótcselekvésnek jók.

Egy-egy árhullám alatt így néz ki a Tisza-part Vásárosnaménynál
Egy-egy árhullám alatt így néz ki a Tisza-part Vásárosnaménynál

"Ezek ciklikusan érkeznek, jól behatárolható az a terület ahonnan jön a szemét. Főképp Kárpátalja és szatmári vízgyűjtő területek ezek. Ezek a szemétgyűjtő szigetek viszont korlátozott mennyiségben és minőségben tudják összegyűjteni a szemetet, arról nem beszélve, hogy mind a beruházás, mind ennek a fenntartási üzemeltetési költsége és az ott lehalászott szemét ártalmatlanítási költsége az a magyar adófizetők zsebéből veszi ki a pénzt

- mondta el Adorján Béla, aki szerint a Tisza szennyezése bűncselekmény, ezért is tettek feljelentést az ügyben.

A Készenléti Rendőrségi viszont két nappal ezelőtt továbbpasszolta az ügyet a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitánysághoz.
A Készenléti Rendőrségi viszont két nappal ezelőtt továbbpasszolta az ügyet a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitánysághoz.

„A legrosszabb, amit valaha láttam a Tisza partján. Amint esik egy kis eső, vagy olvad a hó, a Tisza pár óra alatt képes 1-2 métert is emelkedni, és egyből mossa a víz a szemetet a folyóba"

Ljasuk Dimitry, ukrán-magyar természetfilmes még márciusban ment el a kárpátaljai Rahóba, hogy a saját szemével lássa azt a 15 méter magas szeméthegyet, amely közvetlenül a Tisza-part mellett van. A filmest megdöbbentő képek fogadták.

A Szőke Tisza halálos vize

A Tisza szennyezése nem új dolog. A legpusztítóbb dózisú mérget 20 évvel ezelőtt kapta, amikor 2000. január 30-án Romániában az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul vállalat egyik gátja átszakadt, és 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba. Onnan a Szamosba, majd végül a Tiszában landolt a méreg. Az eddigi legsúlyosabb magyarországi szennyezés két hét alatt vonult le a folyó magyarországi szakaszán.

A szennyeződés olyan mértékű volt, hogy Vásárosnaménytól egészen Belgrádig kipusztultak a halak a folyóból. Akadt olyan rész, ahol a megengedett határérték 180-szorosa volt a nehézfém koncentráció. A Tisza-Szamos összefolyásnál 135-szöröse, de Szeged alatt már "csak" a 15-szörösét mérték a megengedettnek. A szakemberek akkori becslése szerint a brutális mértékű cián és a nehézfémek csak Magyarországon 1241 tonna halat öltek meg.

Két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a folyóban újra legyenek rákok, kagylók. Újabb két év múlva már halak ficánkoltak a Tiszában. Az élővilág sokkal gyorsabban regenerálódott, mint várták; a számítások szerint 2004-ben már 95 százalékban kiheverte a a ciánmérgezést.

Felelősök voltak, de sosem fizettek

A magyar állam a katasztrófa után egy évvel 2001-ben kártérítési pert indított az ökológiai katasztrófát okozó Aurul aranybánya ellen. Magyarország 29,3 milliárd forintos számlát nyújtott be kártalanításként, amely tartalmazta az élővilágot ért károk helyreállítási költségeit is.

Azt Románia is elismerte: nem kérdés, hogy az Aurul felelős a szennyezésért. Azonban az elhúzódó államközi jogi procedúrák alatt az Aurul szépen csendben csődbe ment. A vállalat jogutódja a Transgold lett. Újabb néhány év telt el, mire a Fővárosi Bíróság 2006-ban közbenső ítéletében kimondta a nyilvánvalót: a katasztrófáért a Transgold tartozik felelősséggel, így jogutódként neki kell állnia a cehhet. A hír hallatára azonban a Transgold is gyorsan csődbe ment, így a román bíróságok széttárták a kezüket mondván: felperes híján akkor ennyi volt a magyar állam kártalanítási pere. Vagyis a megmérgezett tiszai élővilág évekig tartó helyreállítási költségeit valójában a magyar adófizetők zsebe bánta.

Csak 2020-ban az Ukrajnából és Romániából érkezett szemét összegyűjtésére és kezelésére több mint 124 millió forintot költött a vízügyi igazgatóság.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG