Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kormányba megy az RMDSZ? - a romániai választás értékelése


Egy választási tisztviselő védőfelszerelésben a karantén alá vont Branesti faluban a mozgóurna kiszállítása előtt.

Nem csak a járványnak, hanem politikai csömörnek is köszönhető, hogy minden idők legalacsonyabb részvételével zajlott a romániai parlamenti választás. Másfél év alatt ez volt a negyedik szavazás. Az RMDSZ-nek most is sikerült megugrania az öt százalékos küszöböt, és információink szerint be is megy a kormányba. A párt vasárnap délután az új, szélsőjobboldali nacionalista román formáció, az AUR várható bejutásával serkentette szavazásra a lomhább magyarokat. A mumus, az AUR programja – a magyar és maszkellenességet és a Moldovával való egyesítést kivéve – kísértetiesen hasonlít az RMDSZ fő szövetségese, a magyar kormány kommunikációjához.

Az adatok 98, 83%-os feldolgozottságánál a szocialista, 2019 óta ellenzéki PSD 29 százalékkal nyert. A kormányzó nemzeti liberálisok, a PNL 25, a korrupcióellenes tömegtüntetések nyomán alakult liberálisok, az USR PLUS 16, az AUR pedig 9 százalékon áll. A volt kormányfő, Victor Ponta Pro Româniája nem jutott be a parlamentbe (a pártelnök be is jelentette visszavonulását), és ahogy hétfő délutánra kiderült, a volt elnök Basescu pártja sem.

Mozgósítás

Az RMDSZ nagyjából ugyanazt a 6 százalék körüli eredményt hozta, mint 2016-ban: a képviselőházban 5,75 %-ot, a szenátusban 5,91-et. “Nem volt nagy esélye annak, hogy kiesik a párt” - mondja Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, akit a szeptemberi önkormányzati választásokhoz hasonlóan, most is értékelésre kértünk. "A magyarok ugyanabban az arányban mentek el szavazni, mint a románok. Általában együtt hullámzik a két csoport szavazói kedve” - mondta. Az országos részvétel példátlanul alacsony volt: a lakosságnak mindössze 31,8 %-a szavazott.

Nem volt extra mobilizáció, hanem apátia” – mondja Kiss Tamás. “Akkor van bajban a magyar képviselet, ha izgalmi állapotba kerül a román közönség. Ilyen volt például a nagy antikorrupciós fellángolás 2019-ben.” A romániai magyar anyanyelvű népesség aránya egyébként 6,5% körül van (ebben benne vannak a magyar anyanyelvű romák is), a magukat magyar etnikumúnak vallók ennél kicsit kevesebben, 6,3 % körül vannak. Az RMDSZ tehát még állja a mozgósítási versenyt. Segíti a dolgát, hogy a romániai választási kedv 1990-hez képest már kevesebb mint felére esett vissza.

Területi eltérések

Persze vannak különbségek a magyar vidékek között. A székelyföldi Háromszék az országos átlag alatt teljesít, Hargita megye viszont most is az országos átlag fölött, ahogy a partiumi Szilágy megye is. Úgy tűnik, vannak megyék, hol egyszerűen kevésbé megy a mozgósítás.

A járvány miatti félelmet mutatja, hogy az egész országban az egyébként a választásokon aktív, 45 év feletti korosztályban volt jelentős a részvételi visszaesés, és inkább a városiak, mint a vidékiek maradtak otthon.

Kérdésünkre, hogy mi okozhatja a magyarlakta városok közötti nagy különbséget a részvételi számokban, Kiss Tamás nem strukturális okot (vegyes házasságok száma, az etnikai szembenállás ereje az adott városban, a magyarok aránya) említ. Szerinte ezek egyre kevésbé magyarázzák a különbségeket, inkább az a kérdés, hogy milyen állapotban van ott a szervezet, van-e, aki megszervezi a közösséget, a kampányt.

Most Kolozsváron alulteljesített az RMDSZ, ami már látszott a szeptemberi helyi választásnál is: a 2016-os önkormányzati választáson elért közel 17 % már akkor leesett 11-re, és most is 12 körül lesz. “De Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben az RMDSZ eredménye nincs a lakossági magyar arány alatt. És, érdekes módon, Nagyváradon és Bihar megyében sem volt összeomlás, pedig ott volt a leginkább várható” – mondja a szociológus.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökének sajtótájékoztatója
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökének sajtótájékoztatója

Kampánymotívumok

A járványkezelés kudarca miatt további népszerűségvesztéstől tartó nemzeti liberálisok sürgették a választások megtartását, a választást végül megnyerő, de koalíciókötésre kevésbé alkalmas szocdemek inkább még tolták volna.

Érdekesen viselkedett a korábban szinte államegyháznak tekinthető ortodox egyház: miután összevesztek a kormánypárttal azon, hogy Románia védőszentjének ünnepén, Szent András napján korlátozták a vallási rendezvényeket, Constanta érseke otthon maradásra buzdított.

Kiss Tamás Európa egyik legkevésbé szekularizált társadalmának nevezi a románt, mégis, az utóbbi években az ortodox egyház politikai befolyása csökkent, azzal párhuzamosan, ahogy megjelent a progresszív liberális narratíva. “De az otthonmaradásra buzdításnak nem volt jelentős hatása. A liberálisok maradtak nagyobb arányban távol, nem azok, akikre az egyház felhívása hathatott volna.” A romániai magyar egyházak az RMDSZ melletti szavazásra buzdítottak.

Ludovic Orban kormányfő az EU újjáépítési pénzek jelentőségét hangsúlyozta a kampányban, ezért az EU-vétó miatt kritizálta is magyarországi névrokonát. A PNL a korábbi korrupciós tematikát nem tudta a korábbi lendülettel vinni, hiszen egy éve már ők kormányoznak, vélekedik az elemző.

A román pártok kampányaiban jó ideje hátraszoruló téma a magyarveszély. Kiss Tamás szerint még a leginkább magyarellenes AUR-nál sem ez volt a fő topik. (Bár vezetőjük hétfőn már betiltotta volna az RMDSZ-t.) Ellentétben Szlovákiával, ahol a magyar szavazókat megszólítását Dél-Szlovákia fejlesztéséről szóló üzenetekkel is célozzák, a két nagy román pártnak lokális, erdélyi, partiumi üzenete sem volt. Kiss Tamás szerint korábban sem, “a választók csak beleképzelték, pl. Iohannis elnökbe, annak első megválasztásakor. Pedig neki sem volt regionális üzenete.” A friss formáció, az USR-PLUS viszont komoly erdélyi fejlesztéseket ígért.

Hóra Szeredában

Az RMDSZ ugyanazt az etnikai alapú mozgósítást vitte, mint mindig. Ehhez bedobott egy olyan kampányvideót is (a minta valószínűleg egy orosz melegellenes etűd volt), melyben egyrészt az erdélyi magyar polgárnak attól van rémálma, hogy ha nem megy el szavazni, akkor Csíkszeredában román hórát fognak táncolni, másrészt a kampánystratégák egy kisebbségi közösség képviselőjétől nem várt fogást, egy másik kisebbség kifigurázását is bedobták. Magyar otthon maradás – roma uralom: így is olvasható az üzenet.

Egy ilyen kampánymotívum kicsit későbbre valószínűsíti annak bekövetkeztét, hogy a romániai magyar nyelvű közösségen belül 8-9 százalékra tehető magyar anyanyelvű romák politikai integrációját az RMDSZ is elkezdje. Ahogy ez Szlovákiában már valamennyire el is indult. A romák választási részvétele egyébként Romániában (is) sokkal alacsonyabb, mint másoké – mondja Kiss Tamás.

A magyar független sajtóban visszhangot kapott Szijjártó Péter külügyminiszter beszállása az RMDSZ kampányába. A külügyminiszter hangjával felvett telefonüzenet sok románt is elért. Valójában most a magyar politika a korábbinál, pl. a 2016-osnál kevésbé folyt bele a romániai kampányba. (Azon túl, hogy a külügyminiszter sok magyar-román kettős állampolgárhoz is beszélt, a megszólalása önmagában sem kéne probléma legyen.)

Érdekes módon a Fidesz lokálisan célozta a Facebook-videókat: Magyarországon most nem, csak Erdélyben voltak láthatóak, míg korábbi választások esetén megjelentek itt is. Kiss Tamás szerint a visszafogottság annak köszönhető, hogy a “határon túli magyarokkal szembeni ellenszenv talán még sosem volt ilyen erős Magyarországon, ez most sokat vinne a párttól.” A szociológus szerint a Facebookon több magyarországitól jönnek Erdély és erdélyi magyar ellenes szövegek, mint romántól.

Időközben létrejött a magyar egység is Romániában, főleg, miután a szeptemberi helyhatósági választáson az RMDSZ gyakorlatilag megsemmisítette egyébként is gyenge magyar vetélytársait. A magyar párt újra monopolhelyzetben van, és a várhatóan 9-10 szenátori és 21-22 képviselői helyéből két befutót adott korábbi ellenfeleinek, mostani szövetségeseinek – értékelte a listákat Kiss Tamás.

Dacian Ciolos, USR-PLUS egyik vezetője a választás éjszakáján
Dacian Ciolos, USR-PLUS egyik vezetője a választás éjszakáján

Bár a sajtóban többen azt várták, hogy a progresszív-liberális formáció, az USR-PLUS nagyobb számban el tud csábítani városi magyar szavazókat, ezt Kiss Tamás korábban sem, most sem várta.

Ez most is csak marginális jelenség lehetett. A román pártokra szavazó magyarok aránya 5 % körül van, és ennek felét vihette el az USR. 2017-ben az antikorrupciós tüntetések idején a városi magyarok körében vonzó volt, de nem lett belőle politikai opció. Akkor erős volt egy állampolgári alapú populizmus, amelynek alapja egy de-etnicizált kategória volt, az egyszerű állampolgároké, amibe belefértél magyarként is. De voksokra nem sikerült ezt átfordítani.

Mi várható?

A választás legnagyobb meglepetése, hogy egyből 9 százalékot ért el az új szélsőjobboldali formáció, az AUR. (Programjukról lásd keretes írásunkat.) A választás nyertesei a szociáldemokraták, akik ugyanakkor a legkisebb koalíciós potenciállal rendelkeznek, és ezért várhatóan nem is kerülnek kormányra. Elnökük már megpedzett egy lehetséges együttműködést az AUR-ral.

A tavaly alakult AUR (Románok Egyesítéséért Szövetség) kb. 9%-ot szerzett a tegnapi választáson. A Transindex nyomán lássuk programjának főbb pontjait.

Az alappillérek: család, haza, hit és szabadság.

Szerintük a román állam szuverenitását „sárba tapossák és veszélyeztetik” olyan politikai erők, melyek „külső és belső föderalizálási formákat” akarnak ráerőltetni az országra.

Az Európai Uniót (melyet Európai Egyesült Államoknak neveznek) megreformálnák, előtérbe helyezve a nemzetállamok szerepét, és „a görög filozófia, a római jog és a kereszténység szellemében” szerveznék újra. Ugyanis az EU szerintük „egy föderalista berendezkedésű szocialista birodalom”.

A hagyományos családmodell hívei, elutasítják az azonos neműek kapcsolatának hivatalos elismerését. A párt társelnöke egyik motorja volt a Koalíció a Családért nevű szervezet népszavazásának, melynek célja az alkotmány olyan módosítása lett volna, hogy csakis egy férfi és egy nő között engedélyezze a házasságot. A népszavazás az alacsony részvétel miatt nem volt érvényes. (Mint ismeretes, ez Magyarországon népszavazás nélkül is belekerült a csak a Fidesz képviselői által megszavazott Alaptörvénybe.)

Elítélik az ateizmust, és védeni akarják a kereszténységet, mely az utóbbi évtizedekben „üldözés alatt áll”.

A szabadságjogok korlátozottan, de megjelennek programjukban – kivéve ha politikai korrektségről, genderről vagy multikulturalizmusról van szó. Az AUR szerint „szóba sem kell állni azokkal, akik a diszkrimináció felszámolásának hamis paravánja mögé bújva le akarják rombolni azokat a hagyományos értékeket és hierarchiákat, melyeket évszázadok alatt építettek fel türelemmel és szeretettel”.

A nemzeti kisebbségek szervezetei „szélsőségesek és irredenták”.

Támogatják a nemzeti egységet, Románia békés úton történő „kiegészülését”, vagyis Moldovával való egyesülését.

A nemzeti liberálisoknak és a progresszív liberálisoknak együtt nem lesz meg a kormányalakításhoz szükséges többségük. Mivel úgy tűnik, a Basescu-párt nem jut be a parlamentbe, marad az RMDSZ. (Utóbbi, ahogy az elmúlt évben is tette, kívülről is támogathatna egy kisebbségi kormányt.)

Az RMDSZ az utóbbi években, azzal párhuzamosan, hogy sokszorosára nőtt a magyarországi támogatás a határon túlra, nem annyira motivált a kormányra kerülésre, mint korábban, főleg a Markó-érában.

Most viszont valószínűleg bemegy a kormányba, tudtuk meg a párt vezetésének egy anonimitást kérő tagjától. "Lehetett volna egy nemzeti kormány, melyben mindenki részt vesz, vagy egy jobboldali kormány, szűk 51%-kal. Ha nem megyünk be, nem lehet kormányt alakítani, csak az AUR-ral. Az is belejátszik, hogy az RMDSZ 6 éve nem volt kormányon."

Romániában egyébként az államelnök nem köteles a nyertes pártot megbízni a kormányalakítással, és Klaus Iohannis jelezte is, hogy nem szeretné a szocialisták kormányzásra felkérni.

Kérdésünkre, hogy milyen tárcákat kér az RMDSZ, forrásunk nem tudott választ adni, és Kelemen Hunor elnök korábbi nyilatkozatát idézte, mely szerint a korábbi tárcáikat első körben biztosan nem kérnék. "Ha mégis, akkor azok közül a környezetvédelmi lehet érdekes" - mondta az anonimitást kérő pártvezető.

AZ RMDSZ jó koalíciós partner” – mondja Kiss Tamás -,”mert politikai ételemben olcsó. Regátban nincs érdekeltsége, így ott nem kell neki pozíciókat adni. A 12 százalékos mandátumaránynak megfelelő számú pozícióval pedig nem lehet fizetni egy román nemzetállamban, mert akkor meg túlképviseltek lennének a magyarok. Ez extraprofit a velük való megegyezésben. A mérleg másik oldala viszont az, és ez az RMDSZ ellen szól, hogy a román közbeszédben erősen azonosítják Orbán Viktorral.” Az pedig nem csak a román fejlesztési pénzeket is fenyegető EU-vétó miatt nem jó pont Romániában.

Kiss Tamás szerint az is a koalíciókötésre serkentheti az egyébként is pragmatikus RMDSZ-vezetést, hogy ha forráscsökkenés lesz Magyarországról, ami a válság és az erdélyi magyarokkal szembeni ellenszenv miatt lehetséges, akkor szükséges, hogy a magyar párt a román állami forrásokhoz is jobban hozzáférjen. Ráadásul, teszi hozzá a szociológus, kormánykoalícióban nagyobb a Fidesszel szembeni mozgástere is, mert több lábon áll.

Ami a Fidesz-kormányt illeti, neki ideális partner a korábbi szociáldemokrata párt által vezetett kormány lenne: olyan, amelyik 2019-ben megbukott. Az, ha gyengébb minőségben is, de ugyanúgy a nyugati modernizációs narratívával való szembeszegülést képviselte, mint a Fidesz, még "sorosozott" is. De a 2019 előtti PSD csak elvi lehetőség, hiszen azzal már maga a szocdem párt új vezetése is leszámolt.

Az tény, mondja Kiss Tamás, hogy az a jobboldali tömörülés, amelyik most kormányra megy a PSD-vel, “kivégzi magát. A magyar választói közeg is nagyon PSD-ellenes.” A Fidesznek legkellemetlenebb kormányzati partner az USR lenne, mert ők, ahogy Kiss Tamás mondja “vonalasan progresszív-liberálisok, míg a nemzeti liberálisok pragmatikusabban. Utóbbiak abban érdekeltek, hogy jöjjön az EU-ból a pénz, és formálisan nem szegülnek szembe a jogállami kötelezettségekkel. Az USR viszont intézményes reformokat is akar.”.

Végeredményben a járvány és a katasztrofális kormányzás okozta a nemzeti liberálisok második helyét – mondja a szociológus. A párt egy éve még 47 százalékon állt, most 24-et szerzett: a járványkezeléssel és annak kommunikációjával nagyon hamar erodálta magát.

Végeredményben nem volt kiélezett választási verseny, és a jobboldal veszített, nem a baloldal nyert – összegezte a romániai választás eredményét Kiss Tamás. Utóbbi viszont nem talál koalíciós társat.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG