Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Romatelepekről az EP-ben: A felzárkóztatásra szánt pénzt ellopják, miközben bogarak lepik el a gyerekeket


A szlovákiai roma közösség tagjai várják Ferenc pápa látogatását Kassán 2022. szeptember 14-én

A legnehezebb életkörülményekkel kénytelenek együtt élni azok a romák, akik úgynevezett telepeken nőnek fel. Szinte esélyük sincs a kitörésre, miközben napi szinten nélkülözniük kell, ráadásul szintén naponta szembesülnek az intézményesült rasszizmussal. Holott az EU-nak van a helyzet enyhítésére elkülönített forrása, a tagállamoknak pedig nemzeti stratégiával kell rendelkezniük az orvoslására.

Egy uniós felmérés szerint az uniós átlagnépesség 12 százalékához képest a romák 63 százaléka nem vesz részt az oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben. A romák nyolcvan százaléka a szegénységi küszöb alatt él. A kutatásban részt vevő kilenc országban élő romák 41 százaléka úgy érzi, hogy roma származása miatt hátrányos megkülönböztetés éri olyan mindennapos területeken, mint az álláskeresés, a munka, a lakhatás, az egészségügy vagy az oktatás. Ezek a számok azonban nem adják vissza kellő érzékletességgel azt a nyomort, amellyel az európai parlamenti képviselők szembesültek, amikor a felzárkóztatásra adott uniós forrásokat szerették volna nyomon követni Szlovákiában. A parlament plenáris ülésére is tűzte a telepeken élő romák helyzetét. Közben az Európai Bizottság szemléletváltást hajtott végre, és nagyobb mozgásteret igyekszik biztosítani a tagállamoknak, de azt is elvárják, hogy tegyenek le az asztalra működőképes nemzeti stratégiát.

Digitális képzés analfabétáknak

A parlamenti küldöttséget vezető Lucia Ďuris Nicholsonová elmondta, hogy Szlovákia keleti részén 29 ezren élnek olyan helyeken, ahol nincs csatorna, fűtés és áram. A telepnek egyetlen ivókutat kell használnia, több ezer tonna mérgező hulladék közelében élnek az emberek, a gyerekeket éjszaka bogarak lepik el, a felnőttek éheznek és apátiába süllyednek. A gyermekhalálozás is rendkívül magas, ezer élve születésre harminc halálozás jut – ez a fejlődő országok szintje. A gyerekeket szegregált iskolába kényszerítik. „A korrupt szlovák kormánytisztviselők az erre szánt uniós forrásokat más célokra használják, origami-tanfolyamra vagy digitális képzésre olyan embereknek, akik írni sem tudnak” – háborgott Nicholsonová. Ami az európai képet illeti: 650 ilyen telepről van tudomásul a hatóságoknak, ezek közül ötven romatelepen semmilyen infrastruktúra nincs. Elsősorban Szlovákia, Románia, Magyarország és Bulgária érintett.

Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos azzal próbálta nyugtatni a képviselőket, hogy az Európai Bizottság 2021 márciusában írta elő, hogy minden tagállamnak romastratégiát kell készítenie. Ezeket még az vége előtt értékeli a bizottság, aztán pedig számonkéri a megvalósítást, miközben az EU valóban jelentős forrásokat különít el ezekre a célokra.

Younous Omarjee szélsőbaloldali francia politikus is a pénz felhasználását kérte számon. „370 milliárd euró van kohéziós célokra, az összes tagállam cinkos ebben, nem fogadhatjuk el, hogy kialakuljon Európában az érinthetetlenek kasztja” – fakadt ki. Tomáš Zdechovský cseh néppárti képviselő úgy fogalmazott, hogy az EU csak költi a pénzt, de igazából nem tud segíteni, a problémák nem oldódnak meg. „Ismételgetjük, de nem értjük meg, hogy az oktatás az alapja mindennek, projekteket indítunk, amelyeknek semmi hasznuk, értelmük” – tette hozzá, majd beszélt arról is, hogy Bulgáriában például rendőrök képzésére használták a romák felzárkóztatására szánt pénzt.

De van olyan is, aki egészen másként látja a helyzetet. Peter Kofod dán szélsőjobboldali képviselő azt mondta: „Ki szeretné, ha romatelep lenne a kertje vagy a faluja végében? Társadalmi befogadásról szónokolunk, de ki az, aki befogadja őket? Nem olyan egyszerű ez, mint ahogy egyesek elképzelik. A vándorló roma csoportok kihasználják a szabad mozgás előnyeit, így lesz egyik napról a másikra a kert végében romatelep.”

A vitának egy magyar felszólalója volt, egy fideszes képviselő. A Szlovákiában található roma- és szegénytelepek semmiben nem különböznek Európa többi szegregátumától, az ideszületetteknek nehézségekkel és egyenlőtlenséggel indul az életük. A generációkon átívelő mélyszegénység azonban megállítható az európai uniós források jobb felhasználásával” – hívta fel a figyelmet Járóka Lívia. A képviselő emlékeztetett: őszinte és nyitott eszmecsere kell.

Járóka szerint az Európát fenyegető gazdasági nehézségekkel szembenézve a tagállami jó gyakorlatokat meg kell osztani egymással, példaként említette a családokat érintő kedvezményeket, a roma kis- és középvállalatok támogatásának ösztönzését.

A parlament ajánlja

Mindezek után az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amely tulajdonképpen ajánlásokat tartalmaz. Ebben többek között az olvasható, hogy a legsürgősebben kezelendő probléma egyrészt a tisztességes, nem szegregált lakhatás tiszta ivóvízzel, árammal, szennyvízelvezetéssel, hulladékkezeléssel, másrészt a roma gyerekek tartós hátrányos iskolai megkülönböztetésének és szegregációjának a felszámolása. A képviselők az egészségügyi ellátás és a hosszú távú munkavállalás hiányát, a rendőrségi túlkapásokat és az igazságszolgáltatáshoz való elégtelen hozzáférést is a legfontosabb problémák között említik.

A parlament megfelelő mértékű uniós és nemzeti támogatásból, konkrétan az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a – Magyarországon még nem rendelkezésre álló – nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv forrásaiból létrehozott rövid és hosszú távú stratégiát vár a helyzet javítására.

A tagállamoknak regionális és helyi szinten kellene elosztaniuk a forrásokat, hogy azok a telepen élő romák mindennapos igényeinek is jobban megfeleljenek. Fel kell számolni a források hatékony felhasználásának útjában álló bármilyen akadályt, legyen az közvetlen vagy közvetett diszkrimináció következménye.

A parlament sürgeti a bizottságot, hogy 2030-ra fokozatosan számolja fel a marginalizált romatelepeket az unióban. A minőségi szociális munkát végző romák bevonása például jó módszer arra, hogy rá lehessen bírni a telepen élőket a telep elhagyására.

A képviselők úgy vélik, hogy a nemzeti romastratégiai tervekben minőségi célként kellene szerepelnie a romák társadalmi részvételének és a közülük kikerülő vezetők számának növelésének.

Az érintettek véleménye

A Szabad Európa megkérdezte az Európai Roma Jogok Központjának (errc.org) érdekvédelmi és kommunikációs igazgatóját, Jonathan Leet, hogy látják ezt a témát. Az igazgató azzal kezdte, hogy az elmúlt években nemcsak a roma felzárkóztatási alapok nagykereskedelmi ellopását láthattuk (például Magyarországon), hanem az uniós források olyan felhasználását is, ami a további szegregációt és diszkriminációt erősíti. Ismét Magyarországot hozta fel példaként, ahol uniós forrásokat használtak fel roma otthonok lebontására, roma családok kilakoltatására és szegregált, csak romák számára fenntartott lakások építésére Nyíregyházán.

„Csalódott vagyok, de nem lep meg, hogy a lakhatásról szóló részben nem esik szó romák kényszerkilakoltatásáról a be nem jelentett lakóhelyekről – folytatta Jonathan Lee. – A kényszerkilakoltatás emberi jogi válságot jelent a romák számára Európa-szerte. Szinte kizárólag az úgynevezett telepeken élő közösségeket érintik, és szinte mindig illegálisan hajtják végre (megfelelő egyeztetés, időben történő értesítés és megfelelő, alternatív szállás felajánlása nélkül). Rendkívül gyakoriak Romániában, Bulgáriában, Franciaországban és Olaszországban, de az ERRC olyan országokban is perel, mint Szlovákia és Magyarország; minden olyan országban előfordul, ahol magas a roma lakosság száma. Sok családnak élete során többszörös kilakoltatással kell szembenéznie – mindegyik teljes újrakezdést jelent a munkahelyek, az iskolák, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, ezért előbb-utóbb újból valamilyen telepen kötnek ki, ahol kezdődik az egész elölről.”

Sztoriban – Tanévkezdés mélyszegénységben
please wait

No media source currently available

0:00 0:11:04 0:00
Közvetlen elérés

Az ERRC igazgatójának másik fenntartása, hogy nincs szó a rendfenntartó szervek túlzott fellépéseiről. „Bárhol is vannak a szegregált, elszegényedett roma közösségek, a lakosok etnikai profilalkotással és a bűnüldöző szervek túlzott rendfenntartásával szembesülnek. E területek szembetűnő jellege azt jelenti, hogy tudatosan vagy öntudatlanul az intézményesen rasszista bűnüldöző szervek rendőri intézkedéseinek célpontjai” – jelentette ki. Jonathan Lee arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg a faji egyenlőségről szóló irányelv az egyetlen olyan mechanizmus, amellyel a bizottság felelősségre vonhatja a tagállamokat a romák rendszeres megkülönböztetéséért, de ez jelenleg nem alkalmas a romák jogainak védelmére a szegregált közösségekben.

Megkérdeztünk egy másik roma szervezetet is. Gabriela Hrabanova az Európai Roma Alapszervezetek (ergotetwork.eu) igazgatója, aki szerint az új uniós romakeret nagyon pozitív fejlemény a bizottság részéről, amelynek kialakításában az ő szervezetük is részt vett. Az igazgató felhívta a figyelmünket arra, hogy a hangsúlyt a társadalmi befogadásról áthelyezte a hárompilléres megközelítésre: a cigányellenesség elleni, emberi jogokon alapuló küzdelemre, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint a romák részvételének előmozdítására.

„Fontos elem, hogy az új keretrendszer a romákkal szembeni intézményes és strukturális rasszizmus formájaként ismeri el a cigányellenességet – mondta Gabriela Hrabanova –, és arra kéri a tagállamokat, hogy számolják fel és akadályozzák meg mint átfogó és önálló jelenséget. Az új keret minden egyes prioritási területhez közös minimális kötelezettségvállalásokat, alapértékeket és célokat rendel. A számos, javításra szoruló szempont ellenére az új keretrendszer összességében pozitív lépést jelent a romák megkülönböztetésének, szegénységének és társadalmi kirekesztésének kezelésében a tagállamok és a bővítési országok szintjén, amelyekkel a keretrendszer mind foglalkozik.”

A szervezet igazgatója szerint a kihívás nem is az EU-s intézmények, sokkal inkább a tagállamok számára nagy. A kormányoknak ugyanis „teljes mértékben összhangba kell hozniuk nemzeti stratégiájukat az uniós keretrendszerrel, és el kell kötelezniük magukat a keret összes, kulcsfontosságú prioritása mellett, megfelelő finanszírozást kell elkülöníteniük, biztosítaniuk kell a romák részvételi mechanizmusát, valamint stratégiájuk folyamatos nyomon követését és értékelését, és a nemzeti stratégiák helyi szintű lefordítását a romák befogadására, egyenlőségére és részvételére vonatkozó helyi cselekvési tervek kidolgozásával.”

Az igazgató hozzátette, hogy még a régi uniós roma keretrendszer ellenére is sok kormánynak nem sikerült konkrét romastratégiát kidolgoznia, így hiányzott a megfelelő szakpolitikai válasz, a korábbi és jelenlegi uniós romakeret nemzeti romastratégiájának végrehajtási folyamatának irányítása, valamint a finanszírozás és a romák bevonása. Kulcsfontosságú lesz a nemzeti stratégiák végrehajtását koordináló Országos Roma Kapcsolattartó Pontok szerepe és pozíciója, mert valódi hatalom, erőforrás és szükséges készségek nélkül rendkívül gyengévé válnak a résztvevők. „Ez pedig formálissá és bizonyos mértékig jelzésértékűvé teszi a folyamatot és a politikai szándékot nemzeti szinten” – mondta Gabriela Hrabanova.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG