Az Európai Bizottság lefelé korrigálta korábbi gazdasági növekedési prognózisait, kiemelve, hogy az áremelkedés visszafogja a keresletet, a magas kamatszintek pedig korlátozzák a beruházásokhoz és vásárlásokhoz szükséges hitellehetőségeket.
A jelentés szerint az eurózónában a tavaszi előrejelzésben szereplő 1,1 százalék helyett 0,8 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP) idén, jövőre pedig 1,6 százalék helyett csak 1,3 százalékkal.
„A gyenge hazai kereslet, különösen a fogyasztás terén, mutatja, hogy a vártnál súlyosabb hatással vannak a magas és még mindig növekvő árak a legtöbb áru és szolgáltatás esetében” – hangsúlyozták.
Ehhez kapcsolódóan: Háromszor akkora a magyar infláció, mint az uniós átlag
Paolo Gentiloni EU-s gazdasági biztos kijelentette, hogy a több irányból jövő ellenszél nyomán további gyengülés várható a következő hónapokban.
Az egyik főbb bizonytalansági forrás, hogy milyen messzire fog elmenni az Európai Központi Bank (EKB) a kamatemelésekben. A drága hitelezés visszafogja a növekedést bizonyos területeken, így például az ingatlanpiacon is, azonban ha a kamatemelések elősegítik az infláció mérséklődését, az lökést adhat a vásárlóerőnek.
A recessziós félelmek erősödőben vannak annak ellenére is, hogy a közös valutát használó tagállamok megúszták a telet visszaesés nélkül, még ha az idei év első két negyedévében csak 0,1 százalékos GDP-emelkedést tudtak felmutatni.
Ehhez kapcsolódóan: Sosem látott mélyponton a magyar gazdasági növekedés
Alexander Valentin, az Oxford Economics vezető elemzője aláhúzta, hogy az euróövezet minden nagy gazdaságában szorul vissza a gazdasági aktivitás, ami szintén hozzájárul a recessziós kockázatokhoz.
A közgazdászok aggodalmukat fejezték ki Németországgal kapcsolatban, amelyet különösen súlyosan érintett az energiaárak megugrása és a lassuló kínai kereslet. Brüsszel 0,4 százalékos visszaesést jósol idénre a német gazdaságban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kiemelte, hogy ez az egyetlen nagyobb gazdaság, amely zsugorodhat 2023-ban.
Az eurózóna eközben nem mutatja tipikus recesszió jeleit, a munkanélküliség rekordalacsony, a bérek fokozatosan nőnek, így a vásárlóerő valamelyest lépést tud tartani az áremelkedéssel.
Ehhez kapcsolódóan: Inflációs kényszer: „Rafináltabban főzök, egyféle alapanyagból többféle ételt készítek”
Az energiaárak jelentősen csökkentek azóta, hogy tavaly az ukrajnai háború kirobbanása miatt az egekbe szöktek, az élelmiszerárak növekedése is lassulóban van. Az éves infláció júliusban 5,3 százalék volt a tavaly októberi 10,6 százalékos csúcshoz képest.
A gyengülő gazdasági növekedési kilátásokra tekintettel egyes szakértők úgy vélik, hogy az EKB a kilenc egymást követő kamatemelés után ezúttal nem fog ilyen döntést hozni.
Christine Lagarde elnök közölte, hogy a döntés még nem született meg, a legfrissebb adatok alapján fogják meghozni.
Ehhez kapcsolódóan: Minden negatív üzenet mellé egy pozitívat! – Rövid pórázon a statisztikai hivatal
Az Európai Központi Bank csupán egy év alatt –0,5 százalékról 3,75 százalékra emelte irányadó betéti kamatát; ez a leggyorsabb tempójú emelés a közös fizetőeszköz 1999-es bevezetése óta.
Eközben július vége óta csökkent az euró árfolyama a dollárral szemben. Ennek egyik oka, hogy a piacok nem látnak akkora kockázatokat ma az Egyesült Államok gazdaságában, mint Európa és Kína esetében.
