Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Státusztörvény: további módosításokat javasolt a kormánynak az Európai Bizottság


Szórólapokat ragasztottak a tiltakozók a Belügyminisztérium épületére a státusztörvény bevezetése ellen 2023. június 1-jén
Szórólapokat ragasztottak a tiltakozók a Belügyminisztérium épületére a státusztörvény bevezetése ellen 2023. június 1-jén

Az Európai Bizottság a magyar kormány több lépését is üdvözölte a törvényjavaslatról májusban rendezett két magas szintű egyeztetésen, de maradtak vitás pontok – írja a Népszava egy, a tárgyalásokra rálátó magyar kormányzati tisztviselőre hivatkozva. Hétfő délután két órán keresztül tárgyaltak a szakszervezetek képviselői a kormány küldötteivel, de az érdekképviseletek szerint nem sok jóról lehet beszámolni.

A lap információi szerint az alábbi területeken javasol változtatásokat az Európai Bizottság:

  • a szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség;
  • a nevelés-oktatással lekötött heti munkaidő kérdése, ami jelenleg 22–26 órában van felosztva (ezt 24 órában maximálta a pénteken benyújtott módosító javaslatban a kormány, de a szakszervezetek 22 órát szeretnének);
  • az új sávos bérrendszerrel kapcsolatban az Európai Bizottság szerint a sávok túl szélesek, még több objektív szempontra lenne szükség a pedagógusok teljesítményének értékeléséhez, így a bérek megállapításához;
  • azzal kapcsolatban, hogy a tervezet szerint a munkáltatók járáson belül akár 180 napra is kirendelhetik a pedagógusokat másik intézménybe tanítani.

A hétfői Kormányinfón több kérdést is kapott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a törvényjavaslattal kapcsolatban. Gulyás Gergely egyebek között arról beszélt, hogy a javaslat múlt pénteki, 18 órás parlamenti vitájából számára az derült ki, hogy az ellenzéki képviselők jelentős része nem ismeri a tervezetet és alaptalan vádakat fogalmazott meg.

A miniszter szerint a javaslat nem ellentétes a pedagógusok és a diákság érdekeivel, tartalmaz béremelést, tíz hét szabadságot, és 24 órában maximálja a kötelező heti óraszámot. Gulyás arról beszélt, hogy 2030-ig hétezermilliárd forintot fog költeni a kormány a pedagógusok béremelésére. Ebből mintegy nyolcszázmilliárdot fizetne az Európai Unió, vagyis – tette hozzá – nem igaz, hogy a kormány uniós pénzekből akarja megoldani a tanárok béremelését.

Szerinte a baloldali európai parlamenti képviselők akadályozzák Brüsszelben a Magyarországnak járó uniós pénzek folyósítását, ezekkel a képviselőkkel működnek együtt a kormány ellen tüntető pedagógus-szakszervezetek. A miniszter azt is bejelentette, hogy a parlament július 7-ig szavaz a státusztörvényről.

A kormány hosszabb kihagyás után hétfő délutánra hívott össze újabb egyeztetést a szakszervezetekkel. Előtte Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője arról beszélt a Szabad Európának, hogy mindkét pedagógus-szakszervezet a sztrájkkövetelések mellett a státusztörvény visszavonását is kéri a kormánytól a sztrájktárgyaláson. Nagy Erzsébet szerint a törvényjavaslatban egy fillér béremelés nincs, és növeli a munkaterheket.

Hétfő délután a szakszervezetek képviselői, Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője két órán keresztül tárgyalt a Belügyminisztériumban a kormány küldötteivel, köztük Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárra. Nagy Erzsébet szerint egyértelmű, hogy akikkel tárgyaltak, semmilyen döntésre nincsenek feljogosítva. Totyik Tamás azt mondta, Maruzsa Zoltán ígéretet tett arra, hogy elgondolkodnak annak a kormányrendeletnek a felülvizsgálatán, amely egészen november végéig lehetővé teszi, hogy kirúgjanak az iskolákból polgári engedetlenkedő tanárokat.

Hozzátette: a parlament várhatóan július 4-én szavaz a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát megszüntető státusztörvényről, a szakszervezetek erre a napra is mozgósítani fognak.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG