Gazdaságvédelmi akciótervet jelentett be a Kormányinfón Gulyás Gergely. Kiterjesztik a hideg élelmiszerekre a SZÉP-kártyák felhasználási lehetőségét. A kormány a következő ülésén dönt az egyelőre június 30-ig érvényben lévő árstopok meghosszabbításáról vagy kivezetéséről. Július 7-ig szavaz a parlament a státusztörvényről.
Három lépésből álló gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el a kormány. Az első lépésben július 1-jei hatállyal árplafont vezetnek be a tavaly ősszel 250-300 euró/megawattóra körül vagy a fölött megkötött idei évi áramszerződésekre. Mint Gulyás Gergely mondta, a vállalkozások számára továbbra is az energia, az áram ára a legnagyobb probléma. A vállalkozások négyötöde rögzített áras energiaszerződést kötött, ezeknek a cégeknek a harmada 320 euró/megawattóra díjat fizet, ezért döntött a kormány az ársapkáról. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb nettó árat július elsejétől 200 euró/megawattórában állapították meg. (A szerződéseket euróban kötötték, ezért ebben számolnak.)
Az ársapka három szektorra érvényes:
- a feldolgozóiparra,
- a szálláshely-szolgáltatásra és
- a szállítás-raktározásra.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) egyeztetve döntött a kormány, az intézkedés a költségvetésnek negyvenmilliárd forintjába kerül, és összesen mintegy ötezer kis- és közepes vállalkozást érint a három szektorban. Cserében azt várják az érintett vállalkozásoktól, hogy növeljék a gyártási kapacitásukat és ne emeljék az áraikat, ennek ellenőrzését az MKIK vállalja.
Kiterjesztik a SZÉP-kártya felhasználását, extraprofitadó
A gazdaságvédelmi akcióterv második lépéseként augusztus elsejétől december 31-ig lehetővé teszik a SZÉP-kártyák felhasználását a hideg élelmiszerre. A munkáltatók megemelhetik a kártyák keretét kétszázezer forinttal, így a kormány szerint a lehető legkedvezőbb járulékfeltételek mellett támogathatják dolgozóikat.
Harmadik lépés, hogy a gyógyszerforgalmazó cégek július 1-jétől extraprofitadójuk felét – tehát a negyven százalékból húsz százalékot – leírhatják, ha beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre fordítják. Gulyás szerint harmincmilliárd forintba került a költségvetésnek, hogy az állam lemond a gyógyszergyártók extraprofitadójának feléről.
Még nincs döntés az árstopok kivezetéséről
A kormány a következő ülésén dönt az egyelőre június 30-ig érvényben lévő árstopok meghosszabbításáról vagy kivezetéséről.
Az intézkedés betartását a fogyasztóvédelem ellenőrzi, és bírságol, ha szabálytalanságot tapasztal. A kormány szerint a június 1-jével indított kötelező akciózás jól működik az erre kötelezett üzletekben, eddig ötven boltot ellenőriztek a hatóságok, és több mint egymilliárd forint bírságot róttak ki a kiskereskedelmi láncokra szabálytalanság miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Ódor: Magyarország példáján láttuk, hogy az árstopok nem működnek
Július 7-ig szavaz a parlament a státusztörvényről
Gulyás szerint a javaslat maratoni parlamenti vitájából az derült ki, hogy az ellenzéki képviselők jelentős része nem ismeri a tervezetet, és alaptalan vádakat fogalmaztak meg.
A miniszter szerint a javaslat nem ellentétes a pedagógusok és a diákság érdekeivel, tartalmaz béremelést, tíz hét szabadságot, és 24 órában maximálja a kötelező heti óraszámot. Arról nem beszélt a miniszter, hogy a pedagógus-szakszervezetek 22 órát szerettek volna elérni. Korábban a kormány folyamatosan azt mondta, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek blokkolása miatt várat magára a pedagógusok béremelése. Gulyás Gergely most arról beszélt, hogy 2030-ig hétezermilliárd forintot fog költeni a kormány a pedagógusok béremelésére. Ebből mintegy nyolcszázmilliárdot fizetne az Európai Unió, vagyis – tette hozzá – nem igaz, hogy a kormány uniós pénzekből akarja megoldani a tanárok béremelését.
Szerinte a baloldali európai parlamenti képviselők akadályozzák Brüsszelben a Magyarországnak járó uniós pénzek folyósítását, ezekkel a képviselőkkel működnek együtt a kormány ellen tüntető pedagógus-szakszervezetek. Gulyás Gergely azt mondta, hogy a parlament július 7-ig szavaz a státusztörvényről. Miközben a szakszervezetek azt állítják, hogy nem volt érdemi egyeztetés a tervezetről, és a kormány küldöttei rendre figyelmen kívül hagyták érdemi javaslataikat, Gulyás Gergely szerint húsznál is több egyeztetést tartottak, több tucat javaslatot, felvetést elfogadott a kormány, így a miniszter nem lát olyan pontot, amelyen változtatni kellene.
