Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szabadabban költhetnek kampányra az ellenzéki előválasztás jelöltjei


Szavazatokat számolnak Budapest 5. számú egyéni választókerületében 2018. április 14-én (Képünk illusztráció)

Nem tartozik a választási törvény hatálya alá az ellenzéki előválasztás, így a kampányköltési szabályok is lazábbak. Az ellenzék tesztelheti a saját „CÖF-hatását” – amikor egy civil szervezet is besegít a politikai kampányba.

„Az ellenzéki előválasztás egy politikai akció, a kampányolás és voksolás során a pártoknak és a jelölteknek a hatályos jogszabályoknak kell megfelelniük. Az előválasztás nem tartozik a választási törvény hatálya alá, de az akció finanszírozása során a résztvevőknek az 1989-es párttörvénynek és a hatályos adójogszabályoknak meg kell felelniük” – mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója.

A szakértő szerint az előválasztásra a pártok a megengedett, általános forrásaikból költhetnek, viszont nem vonatkoznak rájuk kiadási korlátozások.

Ötmillió mehet kampányra

Normál esetben egy jelölt ötmillió forintot költhet az országgyűlési választási kampányban. Az állam támogatást is nyújt a választásokon induló pártoknak, amely elérheti az ötmillió forintos kampányköltés felét. Az egyéni országgyűlési képviselőjelöltek egymillió forintot kapnak automatikusan az államtól, ezenfelül a jelölőszervezetek is jogosultak állami támogatásra. Az összeg attól függ, mekkora listát állítanak.

„Az országos pártlista állításához legalább tizennégy megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan állított jelölt kell. Az állami támogatás ekkor 450 millió forint körül alakul, míg ha az összes, vagyis 106 egyéni választókerületben indít jelöltet a párt, akkor hatszázmillió forintnyi dotációra számíthat” – mondta Ligeti Miklós.

A pártok adományokat is elfogadhatnak, azonban csak magyar állampolgárságú, természetes személy nyújthat pénzügyi támogatást. Ez azt is jelenti, hogy a pártok nem fogadhatnak el belföldi gazdasági társaságtól, illetve külföldi magánembertől és külföldi cégtől pénzadományt. Ez a pártok év közbeni tevékenységére is vonatkozik, vagyis az előválasztás esetében sem fogadhatnak el például céges támogatást.

„Mivel az ellenzéki előválasztás jogi értelemben nem számít választási kampánynak, a magukat megmérettető ellenzéki politikusok bárkitől elfogadhatnak pénzügyi támogatást, legyen az cég vagy magánszemély, belföldi vagy külföldi. A pénz felhasználásával kapcsolatban beszámolási kötelezettségük sem áll fenn, vagyis arra költenek, amire akarnak” – mondta Ligeti Miklós.

A szakértő szerint ha bárki támogatni akarja az ellenzéki előválasztást, nyugodtan megteheti, de csak az adózott, legális jövedelméből. Az Országos Előválasztási Bizottság közleménye szerint magyar állampolgárok eddig 1,7 millió forinttal támogatták az előválasztást. Az előválasztás teljes költségvetése körülbelül 130 millió forint lesz, az összeg a pártok megállapodásának értelmében 160 millió forintig növelhető.

Álcivil szervezetek is kampányolnak

Mind az előválasztás, mind a hagyományos országgyűlési választás esetén van mód arra, hogy a kampányfinanszírozással kapcsolatos szigorú szabályokat kijátsszák. Harmadik fél által történő kampányolással ugyanis meg lehet kerülni a választási törvényt. Ezt eredetileg azért kezdték el az Egyesült Államokban használni, hogy a párttól – papíron – független szervezet nevén fusson például az ellenfelet lejáratni hivatott negatív kampány. Azonban arra is alkalmas, hogy megkerüljék vele a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályokat.

Magyarországon politikai témában igen aktív a fideszes narratívát megjelenítő Megafon, a Civil Összefogás Fóruma és a Budapest Beszél, illetve az Ez itt a lényeg, továbbá a Karácsony Gergely kampányát támogató 99 Mozgalom. Ezek a szervezetek a közösségi médiában fizetett hirdetéseket is feladnak a számukra szimpatikus jelölteket vagy pártokat promózó tartalmakból.

Ezeket a költéseket nem fogják hozzáadni a pártok és a jelöltek kampánykiadásaihoz. Sőt azt sem fogják vizsgálni, ki támogatta a politikai tartalmakat megosztó szervezeteket. Azokat ugyanis cégek és külföldi magánszemélyek, de akár az állam is szponzorálhatja.

Fideszesen tájékoztat a kormány

„Nehéz ellenőrizni, de nem lehetetlen megbecsülni, valójában mennyit költ egy párt vagy egy egyéni jelölt a kampányára. Valószínűsíthető, hogy a jelöltenkénti ötmillió forintos határt sokan átlépik” – mondta Ligeti Miklós.

A TI-Magyarország, a K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda, valamint az Átlátszó.hu oknyomozó hírportál a 2014-es parlamenti választásokon induló pártok kiadásait vizsgálta. Elemzésükben arra jutottak, hogy a Fidesz–KDNP egymaga 2,78 milliárd forintot költött a parlamenti választási kampányra, a baloldali szövetség mintegy 1,6 milliárdot, a Jobbik több mint 1,2 milliárdot, szemben a törvényes, 995 millió forintos limittel.

Ligeti Miklós szerint a Fidesz–KDNP önmagában 180 százalékkal lépte túl a kampányra fordítható maximális költési összeget, ehhez még hozzájárult a Civil Összefogás Fórum és a kormánypropaganda összesen 1,1 milliárd forintos költsége. Utóbbi esetében kitért arra, hogy nem minden kormányhirdetést számítottak bele ebbe, csak a rezsicsökkentéssel, illetve a Kúria által is bújtatott pártreklámnak talált „Magyarország jobban teljesít” szlogennel ellátottakat.

Milliárdok mentek a kamupártoknak

A 2014-es választásokon közel négymilliárd forintnyi állami támogatás került a választók iránt közömbös, valódi támogatottsággal nem rendelkező, ellenben az állami kampánytámogatás iránt nagyon is érdeklődő szervezeteknek. A pártokat semmilyen előírás nem kötelezi arra, hogy komolyan vehető kampányelszámolást készítsenek és azt nyilvánosságra hozzák.

Ahogy a Szabad Európa korábban beszámolt róla, ezért történhetett meg, hogy az egyik kamupárt szinte a teljes kampányköltését egy cégtől kapott, kézzel kitöltött számlával bizonyította, egy másik kamupárt az államtól kapott kampánytámogatás nagy részét, 35,3 millió forintot nyers húsra költötte.

A 2018-as választásokon szigorítottak kicsit a feltételeken, de így is hárommilliárd forintnyi közpénz vándorolt a kamupártokhoz. Több nyomozás is elindult, de három év sem volt elég ahhoz, hogy valakit elítéljen a bíróság. A nyomozó hatóságok 47 feljelentésből tíz esetben jutottak el a vádemelésig.

A Facebook-hirdetés nem számít

A választási eljárási törvény példálózó jelleggel négy kampányeszközt nevesít: választási gyűlés, politikai reklám, plakát és közvetlen lakossági megkeresés. Az általános definíció szerint kampányeszköz bármely olyan tevékenység vagy eszköz, amely a választói akarat befolyásolására irányul vagy arra alkalmas.

Ez azért fontos, mert a tavalyi időközi szerencsi országgyűlési választáson Koncz Zsófia fideszes jelölt csak a Facebookon 5,6 millió forintot költött hirdetésekre. Az Állami Számvevőszék megvizsgálta, hogy Koncz Zsófia törvényesen költött-e a kampányára, a Facebook-hirdetéseket azonban nem vette figyelembe, pedig azzal már bőven átlépte az ötmillió forintos plafont.

Az ÁSZ szerint a közösségi médiában közzétett hirdetések nem szoríthatók be a jelenlegi politikai hirdetésekhez kapcsolódó hazai jogszabályok közé.

Ligeti Miklós szerint az Állami Számvevőszéknek észre kellett volna vennie, hogy a közösségi média szponzorált tartalmai olyan tevékenységnek minősülnek, amelyek kampányeszköznek számítanak. „Igaz, hogy nincs nevesítve a jogszabályban, viszont egyértelmű, hogy a választói akarat befolyásolására irányul” – mondta a szakember.

Nem lehet egyenlő versenyről beszélni

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a 2018-as választásokról azt állapította meg, hogy az állam és a Fidesz annyival több forráshoz fért hozzá a választás előtt, hogy nem lehetett egyenlő versenyről beszélni.

Az EBESZ szerint teljesen átfedték egymást a kormány és a kormánypártok erőforrásai, a kormány túlzó kampányköltései, hirdetései összefolytak a kormánypártokéval, ami aláásta a versengő pártok esélyegyenlőségét.

A szervezet azt is megállapította, hogy a megfélemlítő és idegengyűlölő szólamok, a média elfogultsága és a homályos kampányfinanszírozás korlátozta a valódi politikai vita terét, és akadályozta a választókat, hogy az összes információ birtokában szavazhassanak. Megállapították, hogy a közmédia szerkesztett műsoraiban a kormánypártoknak kedveztek.

XS
SM
MD
LG