Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szabadon engedés előtt vallomásra kényszerítették az őrizetbe vett afgán női aktivistákat


A tálib erők tagjai a levegőbe lőnek, hogy szétoszlassák az afgán nőket egy gyűlésen, amelyen a tüntetők a nőkre vonatkozó tálib korlátozások ellen tiltakoznak Kabulban, Afganisztánban 2021. december 28-án
A tálib erők tagjai a levegőbe lőnek, hogy szétoszlassák az afgán nőket egy gyűlésen, amelyen a tüntetők a nőkre vonatkozó tálib korlátozások ellen tiltakoznak Kabulban, Afganisztánban 2021. december 28-án

A Kabulban eltűnt afgán nők vallomásáról készült videó haragot és vádakat váltott ki, amelyek szerint a tálibok nyomást gyakoroltak rájuk, hogy külföldön élő aktivistákra kenjék, miért mentek utcára a jogaikért tüntetni.

Az afgán nők hónapok óta tüntetnek a tálibok ellen jogaikat követelve.

A fundamentalisták a jogvédő csoportok szerint zaklatással, erőszakkal, sőt az aktivisták elrablásával válaszolnak a tiltakozásokra.

Most úgy tűnik, hogy a tálib hatóságok új taktikát alkalmaznak a női jogvédők megfélemlítésére: „vallomásokat” tesznek közzé, amelyekben a nők azt állítják, hogy az országon kívül élő aktivisták bujtották fel őket a tiltakozásra.

Február 21-én a tálib belügyminisztérium publikált egy videót, amelyen több nő látható, akik azt állítják: külföldi székhelyű aktivisták azzal bátorították őket az utcai tüntetésre, hogy felajánlották nekik, elköltözhetnek vagy külföldre küldhetik tanulni a gyerekeiket. Azt is elmondták, hogy nem bántak velük durván, ellentétben azzal, amire számítottak.

A nők állítólag azok közül kerültek ki, akik a hónap elején tűntek el egy kabuli menedékházból. Rina Amiri, az afgán nőkért felelős amerikai különmegbízott akkoriban Twitteren közölte, hogy a nők az afgán fővárosban elfogott negyven ember között voltak. Később magyarázat nélkül törölte a tweetjét.

A videó felháborodást váltott ki, és sokan megfogalmazták, hogy a tálibok kényszerrel csikarták ki az úgynevezett vallomásokat. Ezt a taktikát az autoriter rezsimek, köztük a szomszédos Irán is széles körben alkalmazza az aktivisták és kritikusok lejáratására.

Kínos helyzetbe hozva, kényszerítéssel akarják elhallgattatni a nőket

Szamira Hamidi, az Amnesty International regionális igazgatóhelyettese szerint a tálibok megpróbálják elhallgattatni a tiltakozókat és azokat, akik megkérdőjelezik a fundamentalista csoport emberi jogi gyakorlatát.

„Ha figyelmesen nézzük a videót, látjuk, hogy a tiltakozó nők mentális állapota azt mutatja, hogy nyomás alatt vannak” – mondta Ahmadi az Azadi Rádiónak.

Hamidi Twitteren azt is közölte: nem világos, milyen nyomás nehezedhetett a nőkre, hogy azt mondják, azért tiltakoznak, hogy segítsenek nekik elmenekülni az országból.

Afgán nők haladnak el egy tálib harcos mellett Kabulban 2022. február 13-én, vasárnap
Afgán nők haladnak el egy tálib harcos mellett Kabulban 2022. február 13-én, vasárnap

„A tálibok taktikája piszkos és veszélyes. Erős üzenetet közvetít, hogy megtorlással és erőszakkal bármit elérhetnek” – mondta Hamidi.

Heather Barr, a Human Rights Watch nőjogi igazgatója Twitteren feltette a kulcskérdést: „Hogy bántak ezekkel a nőkkel a tálibok, miután elrabolták és fogva tartották őket?”

Bezárták és elvágták őket a külvilágtól

„Amikor vád nélkül tartanak fogva embereket, hazudnak, azt mondják, hogy nem tartották fogva őket, és megtagadják tőlük az ügyvédhez, a családjukhoz és a védőikhez való hozzáférést, senki sem lepődik meg, amikor a visszaéléseket koreografált vallomással koronázzák meg” – tette hozzá Barr.

A maga részéről Favzia Kúfi törvényhozó, a korábbi kormány béketárgyalója „bűncselekményként” ítélte el a videó nyilvánosságra hozatalát.

„Bűncselekmény a kényszerített vallomás és a nők képének olyan módon történő közzététele, amely sérti a jó hírüket és a méltóságukat” – írta Koofi Twitteren.

„Elvették az élethez való jogot az országomban a nőktől, és azt várják, hogy senki ne tiltakozzon? Féltek a tiltakozó nőktől, és minden eszközzel le akarjátok járatni őket, de ez a nők erejét bizonyítja” – tette hozzá.

A vitatott videóban a tálibok megbízott belügyminisztériumának szóvivője azt állította, hogy a nők megbánták tettüket.

„A nőket, akiket a közelmúltban egyes hírszerzői körök arra bátorítottak, hogy az Afganisztáni Iszlám Emirátus ellen tüntessenek és az iszlám rezsim elleni jelszavakat skandáljanak, a biztonsági erők nemrég őrizetbe vették – mondta a szóvivő, Akel Azam. – Bevallották a külföldi hírszerző körök érintettségét, megbánásukat fejezték ki a tettük miatt; az Afganisztáni Iszlám Emirátus most már garantálja az életüket” – tette hozzá.

Amióta augusztus végén visszatértek a hatalomba, a tálibok számos olyan elnyomó politikát hoztak vissza, amelyet első hatalomra kerülésük idején vezettek be a nőkkel szemben. Például kitiltották őket a középiskolákból, és sok nőt megakadályoztak abban, hogy dolgozzon.

Az elmúlt hetekben számos női aktivista tűnt el. Nőtt az aggodalom a biztonságuk miatt, miközben a tálibok tagadták, hogy közük lett volna hozzá.

„Egyre jobban aggódom az Afganisztánban eltűnt női aktivisták jólléte miatt. Többekről hetek óta nem hallottunk – közölte Antonio Guterres ENSZ-főtitkár Twitteren február 10-én. – Nyomatékosan felszólítom a tálibokat, hogy gondoskodjanak a biztonságukról, engedjék haza őket!”

Több nőt jelentések szerint szabadon engedtek, de a hollétük továbbra is ismeretlen.

Írta Golnaz Esfandiari a Szabad Európa Azadi Rádiójának jelentése alapján.
XS
SM
MD
LG