Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szeptember óta ötven százalékkal emelkedett a kenyér ára


Frissen sült Szent István-kenyér a Magyar Ízek Utcája rendezvényen Budapesten 2021. augusztus 20-án
Frissen sült Szent István-kenyér a Magyar Ízek Utcája rendezvényen Budapesten 2021. augusztus 20-án

Megérkezett a drágulási hullám: már majdnem tíz százalék az infláció. Nagyon megugrott az élelmiszerek ára, de szinte minden termékkörben drágulást mért a statisztikai hivatal májusban. A Szabad Európa saját mérése szerint szeptember óta a szeletelt fehér kenyér ára 50,4 százalékkal emelkedett.

Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Leginkább az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az éves maginfláció, amely az alapfolyamatokat jelzi, vagyis azt, hogy mire számíthatunk a jövőben, még nagyobb mértékben, 10,3 százalékra emelkedett májusban. Legutóbb 2001 közepén láthattunk Magyarországon két számjegyű maginflációs mutatót.

Ebben nincs benne a kormány által befagyasztott élelmiszerek és a 480 forintban maximált üzemanyagok áremelkedése sem, vagyis a valós infláció sokkal nagyobb lenne a hatósági intézkedések nélkül.

Nem volt szinte olyan termékkör, ahol ne mért volna drágulást a KSH. A tíz százalék körüli infláció megérkezett, és úgy tűnik, jó ideig velünk marad, az élet egyre drágább lesz.

„Ami nem érkezett meg márciusban, megérkezett áprilisban. Nagyjából így lehet összefoglalni az elmúlt két hónap inflációs adatát. Míg a márciusi adatközlés kellemes meglepetés volt, és egy viszonylag mérsékelt gyorsulást jelzett, addig az áprilisi infláció drasztikus gyorsulásról számol be” – vélekedett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

A gyenge forint sem segít

A szakember szerint rossz hír, hogy a mostani áremelkedés nem egy intézkedés következménye, hanem egy rendkívül széles körű és egyre inkább erősödő inflációs nyomás eredménye, amelyet elsősorban az Ukrajnában zajló háború és annak geopolitikai és világpiaci következményei generálnak.

A KSH adatai szerint az élelmiszerek éves inflációja 15,6 százalékra gyorsult áprilisban. Virovácz Péter szerint az árstopintézkedésekkel nem érintett alapvető élelmiszerek jelentős részében már harminc százalékot is közelíti (vagy már meghaladta) az éves infláció. „A forint rendkívüli gyengülése és a nyersanyagok és szállítási költségek emelkedése éves alapon 11,1 százalékkal emelte meg a tartós fogyasztási cikkek árát” – tette hozzá.

A szakember úgy véli, hogy a következő hónapokban várhatóan tovább erősödik Magyarországon az infláció, hiszen a gazdaságban rendkívüli túlkereslet mutatkozik, miközben a kínálati sokkok egyre inkább begyűrűznek a fogyasztói árakba.

Újabb kamatemelések jöhetnek

„Hamarosan már a fő inflációs mutató is eléri a két számjegyű értéket. Az infláció 11 százalék felett tetőzik valamikor a harmadik negyedév folyamán. Az év egészét tekintve így várhatóan már két számjegyű átlagos inflációval számolhatunk” – mondta.

Virovácz Péter szerint az adatok láttán a Magyar Nemzeti Banknak aligha lesz lehetősége gondolkozni a kamatemelés fékezésén. A szakértő arra számít, hogy már a májusi kamatemelés során magasabb tempóra vált a jegybank, már ami az effektív kamatemelést illeti, és az eddigi 30 bázispont helyett legalább 50, de akár 75 bázispontos emelést hajt végre.

Ezek alapján már egyáltalán nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy végül az alapkamat és az egyhetes betéti kamat is elérheti vagy akár meg is haladhatja a kilenc százalékot az év második felében.

Egyre drágább a bevásárlás

A Szabad Európa szeptember óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását. Hogy mennyire gyorsul a drágulás üteme, jól jellemzik az alábbi tételek árváltozásai. Szeptember óta 50,4 százalékkal emelkedett a szeletelt fehér kenyér ára, egy olasz import kávé árcéduláján 30,5 százalékkal magasabb árat látni most, mint hét hónappal ezelőtt.

De szeptember óta 25,2 százalékkal nőtt a liszt, 25,2 százalékkal a tojás, 27,7 százalékkal a tej, 16,4 százalékkal a cukor, 27,9 százalékkal a banán ára. Drágult a vaj (21,7 százalékkal), a vécépapír (21,9 százalékkal), de még a mozijegy és az általunk kiválasztott cigaretta is.

Csak egy hónap alatt is drasztikus áremelkedések voltak az általunk választott termékek esetében. Áprilisról májusra a vécépapír 16,4 százalékkal, a vaj 12,5, a kenyér 12,5, míg a tej ára 8,4 százalékkal emelkedett.

A G7.hu gazdasági portál már régebb óta méri az árakat egy alternatív bevásárlólista alapján. „Tavaly áprilisban egy kilogramm spagettitészta 398 forintba került, ha négy nagy boltlánc (Aldi, Lidl, Penny Market és Tesco) átlagát nézzük” – közölte a lap.

Idén április végén azonban ugyanez már 753 forint volt, vagyis a termék egy év alatt 89 százalékkal drágult. Ugyanígy számolva az őrölt kávé hetven, a tojás 56, a paradicsom pedig 52 százalékkal lett drágább. A G7 saját mérései szerint ez a négy termék drágult több mint másfélszeresére az elmúlt tizenkét hónapban.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG