Mézesmadzag és korbács
Az új kancellár és az új rektorhelyettes nyílt levélben fordult a sztrájkoló tanárokhoz és az egyetem épületét elfoglaló diáksághoz. A levélben azt ígérték, hogy
- ha „a sztrájkfelhívás további feltétel nélkül, azonnal visszavonásra kerül”,
- valamint ha „az Egyetem oktatás rendjének megzavarására és az Egyetem létesítményei belső működésének akadályozására irányuló cselekmények (beleértve különösen a blokádot) legkésőbb 2020. október 7-én éjfélkor minden elemében véget érnek”,
akkor cserébe garantálják, hogy:
- Az Egyetem főállású munkavállalói 2020. szeptember 1-től egységesen 10 %-os bérfejlesztésben részesülnek
- 2021. január 1-től egységes bértáblát vezetnek be, melynek eredményeként további átlagos 15%-os bérfejlesztést hajtanak végre
- Átfogó, széleskörű egyeztetések kezdődnek az Egyetem jövőjéről a teljes egyetemi polgárság bevonásával,
- „Az Egyetem vezetése […] nem tesz semmilyen lépést azon munkavállalók és hallgatók ellen, akik a tiltakozások megkezdése és a 2020. október 7. éjfél közötti időszakban akár szervezőként, akár megvalósítóként olyan cselekményben vettek részt”
Az egyetem elutasítja a "feltétel nélküli fegyverletételt"
Nem ajánlatnak, hanem ultimátumnak tekintik az egyetem új vezetésének ajánlatát az SZFE tiltakozó diákjai és tanárai, hangzott el egy, a Vas utcában tartott hétfői sajtótájékoztatón. Csak a minisztériummal hajlandóak tárgyalni az átalakítás kérdéséről, ugyanis a kuratóriumot nem tartják legitimnek, és ezért a kinevezett vezetést sem tekintik annak. Ezért azt is jogszerűtlennek tartják, hogy az új vezetés azzal fenyeget, érvénytelenítik a tanévet.
A tiltakozók szerint hazugság, hogy Szarka Gábor kancellárnak be kéne mennie az egyetem épületébe ahhoz, hogy jóváhagyja a bérek kifizetését, ugyanis a bérszámfejtést már korábban kiszervezték.
Az egyetemfoglalás a tiltakozó diákság és oktatók szerint nem sérti az egyetemi polgárok érdekeit, így a blokádot fenntartják, és a sztrájkhoz való törvényes jogukkal is élnek.
„A feltétel nélküli fegyverletételt követelő illegitim vezetőség kérését elutasítjuk” – hangzott el az átalakítás ellen tiltakozók válasza az új vezetés ajánlatára.
Az SZFE két diákja egyébként a tervek szerint lehetőséget kapott volna, hogy szerepeljen a közmédia M5-ös kulturális csatornáján, azonban a felvételt a köztévé az utolsó pillanatban technikai nehézségekre hivatkozva lemondta.
Mit akarnak a tanárok?
A sztrájkoló oktatók egyébként a következő követelésekkel fordultak a kormányhoz:
- „Garantálják az alkotás, az oktatás és az egyetem szabadságát!”
- „Állítsák vissza a szenátus modellváltás előtti jogköreit!”
- „Az egyetem belső működését önrendelkező, demokratikus úton, a szenátuson keresztül az egyetemi közösség határozhassa meg!”
- „Az egyetem rektorát, intézetvezetőit, osztályvezetőit demokratikus úton, a szenátusi képviseleten keresztül az egyetemi közösség választhassa meg!”
- „Garantálják, hogy nem csökkentik az egyetem pénzügyi forrásait!”
Figyelembe véve azt, hogy a Vidnyánszky-féle kuratórium egyik első lépése az volt, hogy olyan módon írták át a Szervezeti és Működési Szabályzatot és az Alapítói Okiratot, hogy a szenátus jogköreit megnyirbálták és jogot formáltak arra, hogy az egyetem beleszólása nélkül nevezzenek ki rektorhelyetteseket, valószínűtlennek tűnik, hogy a sztrájkoló oktatók és a diákság elfogadná a új vezetés ajánlatát.
Fizetési feltételek: az új kancellár ajánlata
Az egyetem frissen kinevezett katonatiszt-kancellárja a szeptember 29-i kinevezését követően megpróbált bemenni az egyetem épületébe, de ezt a hallgatók megakadályozták. Az eset után Szarka Gábor azt mondta, hogy ha nem jut be az épületbe, akkor nem írja alá a bérek kifizetéséhez szükséges papírokat.
Most a kancellár által jegyzett nyílt levélben azt írja az egyetem új vezetése, hogy a blokád feloldása azért is szükséges, mivel így „ezzel egyúttal biztosított lesz a bérszámfejtéshez, bérkifizetéshez, illetve az Egyetem rendes működéséhez elengedhetetlenül szükséges más dokumentumok aláírása.”
Tehát lényegében döntés elé állították az egyetem oktatóit, hogy vagy felhagynak a sztrájkkal, és béremelést kapnak, vagy folytatják a sztrájkot (amelyet Vidnyánszky Attila jogszerűtlennek nevezett), és nem kapnak fizetést. Azt nem tudni, hogy a hallgatókkal szemben milyen lépéseket tervez az új vezetés, ha nem teljesítik a levélben foglaltakat.
Fáklyás váltófutást tartottak a diákok
Közben az SZFE tiltakozó diáksága és tanárai vasárnap rendezvényekkel, köztük egy fáklyás váltófutással tiltakoztak az átszervezési folyamat ellen. A váltófutás az SZFE Vas utcai épületétől indult és a futók öt egyetemi városba vitték el a lángot (Debrecen, Eger, Kaposvár, Pécs és Szeged), „ezzel jelképezve, hogy az egyetemi autonómiáért folytatott harc nem csak az SZFE ügye: a szabad magyar felsőoktatás a tét” – írták a szervezők az esemény beharangozójában. Budapesten a Szabadság téren tartottak tiltakozást, ahol többek között felszólalt Pálinkás József, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke; Hajós András, Grecsó Krisztián és Závada Péter is.
Az SZFE-ügy
Idén született döntés arról, hogy több egyetemhez hasonlóan 2020-ban az SZFE-t is a Corvinus mintájára privatizálja, és egy alapítvány tulajdonába szervezi ki az állam. A parlament júliusban szavazta meg az egyetem átalakítását, és hivatalosan szeptember 1-én megtörtént az átállás.
Az egyetem fölé került alapítvány kuratóriumába az egyetem egyetlen jelöltje sem került be, annak elnöke a vállaltan jobboldali, és a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Vidnyánszky Attila, aki az elmúlt évtizedben nagy befolyásra tett szert a magyar színházi életben.
Az alapítvány kuratóriumába Vidnyánszkyn túl hozzá, illetve a kormányhoz közeli ember került be:
- Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója;
- Lajos Tamás operatőr-producer;
- Rátóti Zoltán színész-rendező; és
- Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója.
A kuratóriumi tagokra az SZFE szenátusa is tett javaslatot, de az ő ajánlásukat figyelmen kívül hagyták.
Miután kiderült, hogy az egyetem életét meghatározó legfontosabb jogkörök átkerülnek az egyetem választott szenátusától az új fenntartóhoz, az SZFE szinte teljes vezetése lemondott, a hallgatóság pedig „elfoglalta” az egyetemet. A diákok velük szimpatizáló művészekkel és közéleti személyiségekkel közösen szimbolikusan őrt állnak szeptember elseje óta az egyetemnél, hogy így tiltakozzanak a modellváltás és az új vezetés ellen.
Az egyetem átalakítása ellen számos művész és intézmény is felszólalt. Salman Rushdie-tól Helen Mirrenen át Cate Blanchett-ig a nemzetközi színházi és filmes élet több tucat fajsúlyos alakja levélben tiltakozott az egyetem privatizációja és az egyetemi autonómia felszámolása ellen.
