Kezdődik az olajszennyezés felszámolásának következő üteme, ami várhatóan március végéig tart. A szennyezés maradéktalan eltávolítása után indulhat meg a sérült terület rehabilitációja. A katasztrófának továbbra sincs felelőse.
A rendőrség nyomoz, a civilek és a rendőrség által felajánlott nyomravezetői díj már 12 millió forint felett jár, de mint azt a szigetszentmiklósi önkormányzattól a Szabad Európa megtudta, hivatalosan még nem értesítették őket arról, hogy bárkit meggyanúsítottak volna az ügyben. Nagy János polgármester korábban szerkesztőségünknek azt mondta, a tettesek felkutatását az is nehezítheti, hogy nincs bekamerázva a terület.
Mint arról több cikkben is beszámoltunk, tavaly december 12-én kaptak először bejelentést a vízügyesek arról, hogy Szigetszentmiklóson, a Tebe sor és a Rév sor kereszteződésénél lévő esővíz-csatorna kifolyónál és a nádasban olajszennyezést észleltek. A csatorna a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba (RSD) torkollik.
Mint később kiderült, ez az elmúlt 50 év egyik legsúlyosabb környezetszennyezése, számos védett növény és állat pusztult el, évekig eltart majd a természet regenerálódása.
December 30-án, valaki újabb természetkárosítást követett el: Szigetszentmiklóson a Határ úti esővíz-elvezetőbe engedtek olajat.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) koordinálásával a Közép-Duna-völgyi, az Észak-dunántúli és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai is folyamatosan dolgoztak a szennyezések felszámolásán. A munkálatok most új szakaszba léptek.
Az OVF közleménye szerint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint vízvédelmi hatóság lezárta az olajszennyezés kivizsgálását, felkérte a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságot (KDVVIZIG) a helyreállítási terv elkészítésére, és – szükség esetén a Duna-Ipoly Nemzeti Park bevonásával – a környezetkárosodás elhárítására.
A munka napokon belül elindul. Először eltávolítják a szennyezett iszapréteget a mederből, majd elbontják a decemberben kiépített ideiglenes utat, ami a következő lépés a környezet eredeti állapotának visszaállításához.
A közlemény szerint a vízügy munkatársai kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szennyezés ne juthasson ki a Ráckevei (Soroksári)-Duna nyílt vízébe, ezért a már decemberben bevált merülőfalakat kiegészítve, egy második lokalizációs vonalat is kiépítenek. A munkaterületről, illetve csónakokból továbbra is állandó figyelőszolgálat ellenőrzi a vizet.
A munkafolyamatok – a vízvédelmi hatóság mellett – a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal és a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetséggel egyeztetve zajlanak.
Tőzegpáfrány, lápi csalán, kálmos
A helyreállítás mostani szakaszában a szennyezett iszap helyére az eredeti környezetre jellemző anyagot terítenek és a térségben élő vízparti növényeket telepítenek a szakemberek. Az a cél, hogy olyan fajok spontán visszatelepedését segítsék, amelyek védettségük miatt nem ültethetők át (pl. tőzegpáfrány, lápi csalán, kálmos).
A gyors helyreállításra azért is szükség van, hogy még mielőtt invazív növények elfoglalják a területet, ki tudjanak alakulni a korábban jellemző értékes életközösségek.
A munkálatok a vízügy szerint ebben a fázisban várhatóan március végéig tartanak.
