Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A magyar kormány hivatalosan nem tud semmit kritikusainak lehallgatásáról


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond egy budapesti sajtótájékoztatón 2021. június 7-én

Szijjártó Péter semmit nem tud a magyar újságírók és a kormány kritikusainak esetleges állami megfigyeléséről, de majd megkérdezi Orbán Viktortól. Ursula von der Leyen szerint elfogadhatatlan, ha ilyen lehallgatásokat folytat bármelyik állam az EU-ban. Két újabb ismert név a magyar célpontok között.

„Erről a vélelmezett vagy állítólagos adatgyűjtésről semmilyen információval nem rendelkezem"

– válaszolta Szijjártó Péter külügyminiszter a Telex kérdésére a Pegasus lehallgatási botrány kapcsán. Szijjártó Péter hétfőn Komáromban találkozott a V4-es külügyminiszterekkel, az utána tartott sajtótájékoztatón sikerült erre rákérdezni. A botrányról alább olvashatnak bővebben.

Ő azért fontosabb szereplő ebben az ügyben, mint sok más kormánytag, mert ő felügyeli a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot, az Információs Hivatalt (IH). Szijjártó hétfőn megkérdezte a hivatal vezetőjét, aki szerint az ő szervezetük nem használta a Pegasus kiberfegyvert, ilyen ügyben az izraeli és más titkosszolgálatokkal sem működtek együtt.

Szijjártó a következő kormányülésen majd megkérdezi Orbán Viktort, hogy a többi nemzetbiztonsági szervezet használta-e a fegyvert. Feltették a kérdést, hogy nem végzi-e rosszul a dolgát az IH, ha ilyen ügyeket a sajtóból tud meg a miniszter. A külügyminiszter ennek kapcsán majd megkérdezi az IH vezetőit is, hogy kell-e „lépéseket tenniük".

Novák Katalin nem foglalkozik a sajtóból elérhető hírekkel

A máshol sajtótájékoztatót tartó Novák Katalintól az ATV kérdezte meg, hogy foglalkozik-e az újságírók az Orbán-kormány kritikusai ellen bevetett fegyver ügyével.

„Sajtóhírekkel nem foglalkozunk"

– válaszolta erre a miniszter a sajtótájékoztatóján, ahol épp sajtóhíreket akart létrehozni.

Elfogadhatatlan, ha igaz

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője a lehallgatási ügy állításaival kapcsolatban azt mondta Prágában:

„Ezeket igazolni kell, de ha igazak, az teljesen elfogadhatatlan."

Hozzátette, hogy a sajtószabadság az EU egyik alapértéke.

A Pegasus kiberfegyver használata azért is különösen kényes politikailag, mert kizárólag államoknak és hivatalos bűnüldöző szerveknek adja el a tulajdonos izraeli cég. Emellett az izraeli állammal együttműködve értékesítik a fegyvert.

Bár a botrányt az okozta, hogy ellenzéki szereplők, az adott kormányok kritikusai, újságírók vagy emberi jogvédők ellen is bevethette egy-egy kormány, ez nem jelenti azt, hogy csak ellenük használták. Azaz ettől még a valódi bűnüldözés érdekében is bevethették.

Az egyik leghíresebb iparágbeli szivárogtató, Edward Snowden a magyar kormány hivatalos válaszát tartotta leggyanúsabbnak az ügyben. Erről alább olvashat részletesebben.

Lehallgathatták Gémesi Györgyöt és az ügyvédi kamara vezetőjét is

Gémesi György gödöllői polgármester telefonszáma is a célpontok közt volt, osztott meg újabb információkat az adatbázisból a Direkt36. Emellett két olyan telefonszám is szerepelt a kiszivárgott listán, amely Gémesi párttársához és volt alpolgármesteréhez kötődik. Harmadik kapcsolódó számként Gémesi egy kormányzati ismerősének telefonszáma is akkor bukkant fel a listán, amikor Gémesi Györgyé, az Új Kezdet párt alapítójáé.

A polgármester szerint évek óta zaklatják, fenyegetik, és már korábban is beszélt arról a gyanújáról, hogy titkosszolgálatokkal is figyelteti az állam. Gémesi száma 2018 végén került be az adatbázisba. Abban az időszakban, azaz 2018 decemberében pedig kétszer is betörtek Gémesiékhez, először a polgármesterhez, aztán két héttel később a szomszédban lakó lányához. A betörők mindent átkutattak, az értékes tárgyakat viszont szinte mind otthagyták mind a kétszer.

Gémesi György polgármester beszédet mond az Ozory Ház átadásán Gödöllőn 2017. szeptember 6-án
Gémesi György polgármester beszédet mond az Ozory Ház átadásán Gödöllőn 2017. szeptember 6-án

A Magyar Önkormányzatok Szövetségét vezető Gémesi úgy érezte, hogy az ellene irányuló támadások azután sokasodtak meg, hogy több polgármestertársával megpróbált egy új, a Fidesztől független jobboldali pártot felfuttatni.

Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke is a célpontok közt volt, ahogy kilenc másik hazai ügyvéd is.

„Aki 30-40 éve ilyen horderejű ügyekben dolgozik védőként, mint én, annak nem lehet úgy élni, hogy tart a megfigyeléstől”

– mondta el a lapnak Bánáti. Egyébként inkább azt gondolta volna, hogy az ügyfeleit hallgatják le, nem őt. 2018 végén vált Bánáti is célponttá, amikor a leghíresebb ügyfele Gyárfás Tamás volt, akit azzal gyanúsítottak, hogy az ő megbízásából ölték meg Fenyő János médiavállalkozót.

Ezt megelőzőn 2015-ben volt már egy lehallgatási botrány az ügyvédek közt. Kiss Ernő egykori rendőr tábornok ügyénél kiderült, hogy nyomozó hatóságok lehallgatták Kiss ügyvédjének mobiltelefonját és az egész irodáját is. Kisst akkor azzal vádolták, hogy egymilliárd forintnyi kenőpénzt kért Kocsis István korábbi MVM-vezértől, hogy segítsen elsimítani az ellene folyó nyomozásokat, és a pénzátadás állítólag Kiss ügyvédjének jelenlétében történt.

Karácsony szerint a kormány hallgatása beismerés, ellenzéki reakciók

Karácsony Gergely főpolgármester, aki pályázik az ellenzék közös miniszterelnök-jelölti posztjára, a Facebookon azt írta, hogy az Orbán-kormány lehallgatási botrányában a hallgatás, a terelés, a mismásolás nem más, mint a kormány beismerő vallomása. Szerinte a kormánynak dokumentumok alapján tisztáznia kell, hogy:

1. Használta-e a kémszoftvert a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vagy másik magyar szerv.

2. Volt-e a kémszoftver használatának bármilyen törvényes alapja.

3. A feltárt lehallgatásokon kívül kit, mikor, milyen alapon hallgattak le ilyen kémszoftverrel Magyarországon.

4. Volt-e bírói vagy miniszteri engedély az újságírók és üzletemberek megfigyelésére; ha volt miniszteri engedély, akkor azt ki és milyen indokkal adta ki.

5. Ha a kémszoftvert nem a titkosszolgálatok használták, akkor mit tettek a magyar szervek a magyar szuverenitást sértő befolyásolási kísérlet ellen.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke hazaárulásról beszélt, szerinte a kormány érdeke, hogy kiderüljön az igazság, mert ebben a nemzetközi ügyben nem fogják tudni eltüntetni a bizonyítékokat. A Demokratikus Koalíció hivatali visszaélés gyanújával tesz feljelentést a lehallgatási botrányban.

Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje szintén a Facebookon azt írta: „Hány kormánykritikus ember telefonját törték fel eddig, és hányat akarnak még? Az újságírók, az üzletemberek, politikusok után a ti telefonjaitokba is bele fognak mászni a kémprogramjaikkal?” Szerinte egy jogállamban ezek a kérdések fel sem merülhetnének, ezért összehívhatják a nemzetbiztonsági bizottságot.

Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje az elmúlt harminc év legsötétebb történetének nevezte a lehallgatási botrányt, amivel szerinte az egész magyar kormánynak el kell számolnia. Ki kell hallgatni az igazságügyi minisztert, illetve minden illetékes minisztert és szakszolgálatot.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a Nemzetbiztonsági bizottság volt tagjaként szintén a rendszerváltás utáni harminc év talán legsötétebb ügyének nevezi a történteket. A politikus szerint a kormánynak meg kellene mondania, mikor vette a szoftvert, mikor végeztek megfigyeléseket vele, és azok jogszerűek voltak-e.

XS
SM
MD
LG