Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szlovákia és Magyarország egymásnak feszül, Orbánék százmilliárdos visszavonulót fújtak


Az EU agrártámogatási rendszerének visszásságai miatt tiltakozik egy szlovák gazda 2018. június 20-án Pozsonyban. A gazdák átlátható szabályozást követeltek a földhasználati jogban és a brüsszeli támogatások elosztásában.
Az EU agrártámogatási rendszerének visszásságai miatt tiltakozik egy szlovák gazda 2018. június 20-án Pozsonyban. A gazdák átlátható szabályozást követeltek a földhasználati jogban és a brüsszeli támogatások elosztásában.

Magyarország, a magyar kormány és a szlovákiai magyar közösség újra a pozsonyi politika gyújtópontjába került. Ugyan a szlovák külügyminiszter fellépése után az Orbán-kormány lemondott arról, hogy százmilliárd forint közpénzért határon túli régiókban vásároljon termőföldet, a magyarkérdés továbbra is téma a szlovákiai belpolitikában.

Úgy tűnik, hogy a szlovák kormány vagy legalábbis annak egy része megelégelte, hogy a NER különböző formában és jogcímen jelentős mennyiségű magyar közpénzt küld a dél-szlovákiai régióba, anélkül hogy erre a szlovák szerveknek bármilyen ráhatásuk lenne. Pozsony azt követeli, hogy a magyar adófizetők pénzéből a régióba áramló támogatások, ingatlanvásárlások, beruházások stb. csak a szlovák kormány tudtával és jóváhagyásával valósulhassanak meg. A magyar közjogi méltóságokat pedig arra szólították fel, hogy csak a szlovák fél tájékoztatása után utazzanak be az országba. A szlovák félnek a magyar kormánnyal szembeni fellépése mögött azonban belpolitikai okok is állhatnak. Több jel mutat arra, hogy a közelmúltban három, szlovákiai magyarokat képviselő párt egyesüléséből megalakult Szövetség létrejötte is motiválhatta a szlovák külügyminiszter határozott fellépését.

Cuius regio, eius religio

Az Orbán-kormány felől már évek óta hallani olyan hangokat, amelyek szerint Budapest a határon túli területeken jelentős mennyiségű termőföldet akar venni. A kolozsvári Krónikának még 2014-ben Szabó József Andor, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja beszélt arról, a magyar állam életjáradékot fizetne az idős erdélyi földtulajdonosoknak, hogy az így kezelésbe kapott mezőgazdasági területeket fiatal magyar gazdáknak adják. Az interjú nagy port kavart, de elsősorban azért, mert Zákonyi Botond akkori bukaresti nagykövet olyan mértékben vissza akarta vonatni a nyilatkozatot, hogy még az interjú létezését is letagadta. Mindezt annak ellenére, hogy a beszélgetésről hangfelvétel készült.

A magyar kormány aztán idén nyár közepén újabb jelentős lépést tett a határon túli régiókban való földtulajdonlás irányába. Egy június 16-án hozott határozatában az áll, hogy a kormány „egyetért a magyar állam nevében a termőföld-magántőkealap létrehozásával, amelynek célja a kelet-közép-európai régióban termőföld vásárlása, megteremtve ezáltal a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapját”. A külgazdasági és külügyminiszternek, Szijjártó Péternek „az Eximbank Zrt. szakmai támogatása mellett” kellett volna kiválasztania az alapkezelőt, és azon keresztül létre kellett volna hoznia a tőkealapot, amelynek négyszázmillió euró (!) lett volna a keretösszege. Ennek a hatalmas pénzcsomagnak a legnagyobb részét, hetven százalékát, vagyis 280 millió eurónak megfelelő forintösszeget (azaz körülbelül százmilliárd forintot) a magyar államnak a központi költségvetés terhére kellett volna biztosítania.

Vagyis a magyar állam adófizetőinek pénzéből a környező országokban, feltehetően a határon túli magyarok lakta régiókban akart jelentős mennyiségű termőföldet venni. A magyar kormánynak az volt az elképzelése, hogy ezzel a jelentős mennyiségű pénzzel magyarországi mezőgazdasági vállalkozókat segít majd abban, hogy szlovákiai, erdélyi stb. termőföldhöz jussanak. A szlovákiai Pravda napilap szerint a Nyitrai és a Nagyszombati kerületben a jó minőségű termőföld piaci értéke hektáronként öt–hétezer euró között mozog. A négyszázmillió euró töredéke is elég lett volna ahhoz, hogy a magyar állam több ezer hektár szlovákiai termőföldet vegyen. Attól függően, hogy ebből a pénzből mennyit szánnak a szlovákiai földvásárlásra, a magyar állam akár a szlovákiai szántóföldek több mint egy százalékát is tulajdonba vehette volna.

Stop, Orbán!

Még meg sem kezdte a tevékenységét a termőföld-magántőkealap, a szlovák külügyminiszter, a karrierdiplomatából lett politikus Ivan Korčok október 5-én Pozsonyba hívta Szijjártót, ahol közölte vele, hogy a szlovák félnek komoly kérdései vannak a magyar állam földvásárlási szándékával kapcsolatban, de további olyan ügyek jegyzékét is átadta neki, amelyek szúrják Pozsony szemét. Korčok kifogásolta, hogy a magyar kormány által a szlovákiai magyar oktatásra és kultúrára adott támogatások nem egy még 2004-ben született kétoldalú megállapodás szerint, a szlovák fél bevonásával történnek, hanem a magyar fél közvetlenül fizeti ki a kedvezményezetteknek. Ugyanígy problémásnak vélte, hogy Budapest több tízmillió eurós támogatást osztott szét szlovákiai vállalkozóknak, amiről csak utólag és viszonylag felületesen értesítette a szlovák kormányt, miután Pozsony külön kérte. Korčok a Szijjártóval való találkozó után közös sajtótájékoztatón is prezentálta a kifogásolt pontokat – így a szlovákiai óvoda- és templomfelújításokra adott magyarországi támogatások átláthatóságát, a magyar közjogi méltóságok szlovákiai útjainak bejelentési kötelezettségét stb. „Amikor zárt ajtók mögött próbálunk megoldani valamit, nem mindig lehet eredményt elérni. Ekkor nyomást kell gyakorolni” – indokolta a szlovák külügyminiszter az Új Szónak adott interjúban, miért állt a vitás ügyekkel a nyilvánosság elé.

Orbán visszavonulót fúj

Szijjártó a szlovák külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón gyakorlatilag megígérte, hogy teljesíti Pozsony követeléseit, amelyek között szerepelt az is, hogy a támogatási rendszerekre vonatkozó, a két ország által jóváhagyott szabályrendszert szlovák–magyar vegyes bizottságnak kell kidolgoznia. A külügyminiszteri találkozó után szűk egy héttel a magyar kormány különösebb kommentár nélkül törölte a termőföld-magántőkealap létrehozásáról szóló határozatot. A lépés visszavonását sem a magyar, hanem a szlovák kormány jelentette be, először Korčok közölte, majd váratlanul Eduard Heger miniszterelnök is bejelentette a magyar fél lépését. Korčok azt állítja, nem tudja, miért lépett vissza a magyar kormány. Információnk szerint azonban a szlovák fél azzal fenyegetőzött, hogy ha Magyarország nem lép vissza, Pozsony leállítja a V4-ekben való együttműködést. Ráadásul – bár úgy tűnik, a magyar kormány elállt a földvásárlástól – a szlovák kabinet ellentörvény elfogadására készül, amely megnehezítené, hogy más államok földtulajdonhoz jussanak az ország területén. Ez annak fényében is érdekes, hogy 2010-ben ugyancsak heves ellenreakciót váltott ki a szlovák oldalon az, amikor a magyar kormányzat lehetővé tette, hogy a határon túli magyarok állampolgárságot szerezzenek. Budapest akkor nem visszakozott, nem engedett a nyomásnak.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter (j) és Ivan Korčok szlovák külügyminiszter Brüsszelben egy NATO találkozón 2021. március 24-én.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter (j) és Ivan Korčok szlovák külügyminiszter Brüsszelben egy NATO találkozón 2021. március 24-én.

Épületek és sajtófinanszírozás

A szlovák külügyminiszter az Új Szónak adott interjújában arról is beszélt, hogy az összes, Magyarországról Szlovákiába érkező forrásnak közös megegyezés keretében kell megvalósulnia. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy a magyar állam több műemlék épületet vásárolt meg az ország területén, amelyről a szlovák felet nem vagy csak utólag értesítette. A tárcavezető szerint ezzel Budapest megsértette a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó bécsi szerződést, illetve magyarázatot követelt arra, hogy mi a terve a magyar kormánynak azokkal az épületekkel, amelyeket nem diplomáciai célból vásárolt.

A magyar kormány ugyancsak több millió euróval finanszíroz bizonyos, Szlovákiában működő sajtóorgánumokat. E portálok és lapok gyakran jelenítik meg a NER narratíváit. Arra a kérdésre, hogy e médiumoknak a személyével szembeni kritikáját a szlovák belügyekbe való beavatkozásnak tekinti-e, Korčok óvatosan felelt. „Tudom, milyen érzékeny ez a viszony, ezért minden szót megfontolok, nem fogok nyilvános üzeneteket megfogalmazni” – mondta, de hozzátette, a kérdéses médiumokról beszélni akar Szijjártóval.

Miért most?

Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a magyar kormány szlovákiai aktivitására adott szlovák politikai reakciók kapcsán azt a kérdést tette fel, miért csak most került ez a hazai közszereplők érdeklődésének középpontjába. Rámutatott, hogy a Bethlen Gábor Alap például évek óta folyósít magyarországi támogatást Szlovákiában.

A szlovák külügyminiszter által követelt pontok között szerepel az is, hogy a magyar állam vezető tisztségviselői mindig tájékoztassák Pozsonyt, ha Szlovákiába látogatnak. Korčok augusztus elején ugyanis élesen bírálta Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés házelnökét, aki a dél-szlovákiai Somorján vett részt annak az emlékműnek a felavatásán, amely a városból a második világháború után kitelepített magyaroknak állít emléket. Kövér bűnnek nevezte a magyar lakosság egykori elhurcolását, mire Korčok felszólította, ne járjon Szlovákiába „a saját történelemszemléletét” népszerűsíteni. A szlovák külügyminiszter az ügy miatt diplomáciai jegyzéket is küldött Budapestnek, amelyben az ilyen látogatások előzetes jelzését kérte.

Kövér azonban semmi újat nem mondott a szlovákiai magyarok kitelepítéséről. A magyar közegben konszenzus van az esemény negatív megítéléséről, és ezzel a szlovák oldal is tisztában van. Ráadásul úgy tudjuk, hogy a magyar külügy a szokásos módon értesítette a szlovák felet a magyar házelnök látogatásáról, így ez sem nyújt megfelelő magyarázatot a szlovák diplomácia tiltakozásának időzítésére. Egy forrásunk szerint az a magyarázat Korčok lépéseire, hogy október 2-án három politikai szubjektum egyesülésével megalakult a Szövetség nevű párt, amely a szlovákiai magyarokat szeretné megszólítani. A Magyar Közösség Pártjának (MKP), a Hídnak és az Összefogás mozgalomnak az egyesülésével létrejött szereplőnek jó esélye van arra, hogy bejusson a szlovák parlamentbe, ahol jelenleg nincs magyarokat képviselő párt. A háromból két szubjektumnak, az MKP-nak és az Összefogásnak pedig nagyon jó kapcsolata van a magyar kormányzattal, beépültek a támogatási rendszerekbe, és a kedvezményezettek között is megtalálni vezető tisztségviselőiket vagy az általuk irányított intézményeket.

  • 16x9 Image

    Czímer Gábor

    Czímer Gábor a Szabad Európa pozsonyi tudósítója, főállásban az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó belpolitikai rovatának a munkatársa. Korábban egyebek mellett a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál is dolgozott.

XS
SM
MD
LG