Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Tanulmány: hogyan formálódott a Covid–19-ről szóló orosz és kínai dezinformációs kampány?


„Oroszországot nem érdekli, mit gondolnak róla Nyugaton, csak bizalmatlanságot akar kelteni, Kína viszont a saját imázsát próbálja javítani”

Kína és Oroszország félrevezető híreket és propagandát terjesztett a Covid–19 eredetéről, a betegség nem bizonyított gyógymódjairól és a vakcinák hatékonyságáról – derül ki egy új tanulmányból. A dokumentum szerint a cél a külföldi közönség megnyerése és a nyugati kormányokkal szembeni bizalmatlanság növelése volt.

A Center for European Policy Analysis (CEPA, Európai Politikai Elemző Központ) napokban közzétett új tanulmányának középpontjában a kínai és orosz politikusok által alkalmazott stratégiák és az állami médiumok által folytatott kampányok állnak.

A tanulmány megállapította, hogy bár Kína és Oroszország központi szerepet játszott a Coviddal kapcsolatos dezinformáció és propaganda terjesztésében, nagyrészt eltérő stratégiákat követtek. Az anyag szerint a két ország az utóbbi időben felhasználta egymás módszereit és felerősítette egymás kampányait.

Peking többnyelvű állami médiája, közösségi média platformjai, kormányzati tisztviselői és online hálózatai egész sorát mozgósította, hogy megpróbálja meggyőzni a világot arról: nem őt kell hibáztatni a járványért, és hogy Kína a leghatékonyabb globális partner a vírus elleni küzdelemben. Az orosz dezinformációs hálózatok viszont nagyrészt a Covid–19 elleni harc nyugati erőfeszítéseibe vetett hitet igyekeztek aláásni és fokozni a feszültséget – állapítja meg a tanulmány.

„Oroszország nagyrészt követte a már korábban is meglévő receptjeit, amelyek szerint a válságokat arra használja fel, hogy feszültséget szítson a külföldi társadalmakban” – áll a jelentésben. „Kína kölcsönvett néhány eszközt Oroszországtól, de más célokra használta őket, például arra, hogy tisztának állítsa be magát. Ezzel párhuzamosan világszerte összeesküvés-elméleteket terjesztett.”

Miközben a világ különböző kormányai és magánszemélyei is hozzájárultak a vakcinákkal és a vírus eredetével kapcsolatos dezinformáció terjedéséhez, számos tanulmány és dokumentált incidens szerint Kína és Oroszország vezető szerepet játszott a már létező és számukra politikailag hasznos konteók felerősítésében és a Covid-19 eredetével kapcsolatos dezinformáció terjesztésében.

A CEPA-jelentés célja, hogy a korábbi tanulmányokra építve segítsen értelmezni, hogyan formálódtak a pandémia során az állami szintű kampányok. Ezért 144 ezer egységből álló adatbázist hoztak létre az orosz és kínai kormánytisztviselők és az állami média cikkeiből, közösségi média üzeneteiből. Az adatbázis a 2020. március–2021. március közötti időszakot fedi le.

„Kína szelektíven vesz át ötleteket Oroszország receptkönyvéből, azaz nem mindent” – mondta Edward Lucas, a CEPA vezető munkatársa, a jelentés egyik szerzője a Szabad Európának. „Kína megpróbál önbizalmat sugározni és következetesen jó képet festeni a kommunista párt képességeiről, míg az orosz kampányok inkább a káosz megteremtésére összpontosítanak, függetlenül attól, hogy az ellentmond-e a Kreml hivatalos verziójának.”

Egy dezinformációs receptkönyv?

2016 óta Oroszországot széles körben a dezinformációt terjesztő vezető külföldi szereplőként tartják számon, például azzal vádolják, hogy fontos külföldi választásokat próbál befolyásolni.

A Covid–19 esetében azonban Kína vette át a vezető szerepet a vírus eredetével kapcsolatos összeesküvés-elméletek globális terjesztésében és a saját imázsának fényezését célzó propagandában.

Hszi Csin-ping kínai elnök egy koronavírusos beteg és a vuhani Huosensan kórház egészségügyi személyzetével tartott videokonferencián 2020 márciusában
Hszi Csin-ping kínai elnök egy koronavírusos beteg és a vuhani Huosensan kórház egészségügyi személyzetével tartott videokonferencián 2020 márciusában

A kínai propaganda és dezinformáció többfrontos volt, kezdve a vírus elleni küzdelemre irányuló nyugati erőfeszítések bírálatától a saját járványkezelési módszereinek védelmén át a külföldi országoknak adományozott védőfelszerelésekről és vakcinákról szóló propagandahírekig.

Bár a CEPA jelentése megjegyzi, hogy a kínai narratívák „többnyire pozitívak voltak, Kínát tartották a figyelem középpontjában, és figyelemre méltóan összehangoltak voltak az államilag támogatott csatornák és a diplomaták üzenetei”.

Volt azonban néhány kivétel, például Kína úgynevezett farkasdiplomáciája, amelynek részeként az egyes nagykövetségek és diplomaták agresszívan bírálták a közösségi médiában a nyugati politikát, és összeesküvés-elméleteket terjesztettek.

A jelentés megállapításai szerint ezek a kínai üzenetek azután erősödtek fel, hogy Donald Trump amerikai elnök és vezető amerikai konzervatívok felvetették, hogy a Covid–19 egy kínai laboratóriumból szabadulhatott ki. Az üzenetek tovább erősödtek, miután Joe Biden elnök kormánya az amerikai hírszerzést átfogó jelentés készítésére kérte arról, hogy a koronavírus esetleg egy vuhani laborból juthatott-e ki.

Csao Li-csian, a kínai külügyminisztérium szóvivője 2021. november 19-én
Csao Li-csian, a kínai külügyminisztérium szóvivője 2021. november 19-én

Válaszul mind a kínai állami média, mind a tisztviselők, köztük a kínai külügyminisztérium szóvivője, Csao Li-csian még nagyobb erőfeszítéssel terjesztette a vírus eredetéről szóló hamis teóriákat, például a pandémia korai szakaszából ismert dezinformációt. Az elméletek egyike, hogy a vírus valójában Fort Detrickről, egy marylandi amerikai katonai laboratóriumról származik.

Fort Detrick már régóta az orosz félrevezető kampányok középpontjában áll, de a kínai erőfeszítések segítettek abban, hogy ez a kérdés Kínában és Nyugaton is a közbeszéd fő sodrába kerüljön.

Februárban az AP egy kilenc hónapos nyomozás eredményét tette közzé, amely szerint Kína – kihasználva a nyugati közösségi médiában való egyre nagyobb jelenlétét – globális digitális dezinformációs kampányt kezdett olyan történetek terjesztésére, amelyek szerint az Egyesült Államok hozta létre a Covid–19-et mint biológiai fegyvert.

Lucas szerint az orosz félrevezető erőfeszítések sokkal szórványosabbak voltak. Céljuk a nyugati Covid–19-vakcinákkal kapcsolatos kétségek és kételyek táplálása és a saját fejlesztésű, de Nyugaton még mindig nem jóváhagyott Szputnyik V-vakcina hatékonyságának védelme volt.

Májusban például franciaországi és németországi közösségimédia-influenszerek arról számoltak be, hogy egy londoni székhelyű, Moszkvából irányított csoport felajánlotta: fizet nekik, hogy hamis állításokat terjesszenek a Pfizer–BioNTech-vakcináról.

Egy másik esetben az orosz állami média és tisztviselők kampányt indítottak, amelyben azzal vádolták a gyógyszeripari vállalatokat, hogy manipulálják a nyugati médiát a Szputnyik V kísérleti eredményei körüli negatív hírek közlésére.

„Kínával ellentétben az orosz dezinformáció ritkán szól arról, hogy Oroszországot jó színben tüntessék fel a külföldi közönség előtt” – mondta Lucas.​ „Arról szól, hogy kihasználják a Nyugaton már meglévő széthúzást és polarizációt. Ezt az orosz szereplők az évek során finomhangolták.”

Fejlődő taktika

A CEPA-jelentés megjegyzi, hogy a kínai és orosz erőfeszítések folyamatosan változnak, és most is a finomhangolás időszaka következhet.

A Pew Research júniusban közzétett, főként fejlett nyugati országokban végzett felmérése szerint a Kínával kapcsolatos kedvezőtlen vélemények a világjárvány során új csúcsokat döngettek. Közben az orosz szereplők megváltoztatták egyes üzeneteiket, mivel Oroszország a Covid–19-fertőzések és -halálesetek ugrásszerű növekedésével és széles körű hazai vakcinaszkepticizmussal szembesült.

Mindezek ellenére folytatódnak a Pekinghez és Moszkvához köthető dezinformációs kampányok.

A Meta, a Facebook és az Instagram anyavállalata december 1-jén közölte, hogy több mint hatszáz fiókot távolított el, amelyek egy kínai befolyásolási művelethez kapcsolódtak. Az akció mögött állók azt állították, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol az Egészségügyi Világszervezetre, hogy a WHO Kínát tegye felelőssé a Covid–19-ért.

És hogy mit hozhat a jövő? Lucas szerint bár a kifejezett kínai–orosz együttműködésről csak korlátozott számú bizonyíték áll rendelkezésre, a két ország továbbra is fel fogja használni egymás taktikáit, ezzel fel fogja erősíteni egymás propaganda- és félrevezető kampányait.

Szerinte érdemes lesz odafigyelni a fejlődő világra, különösen Afrikára – Kína már évek óta nagy pénzeket költ az ottani médiaműveletekre. Kína már évek óta befektet a kontinens médiaműveleteibe, Afrika most már bekerült Oroszország látóterébe is.

A koronavírus új változatainak megjelenése és a fejlődő országokban a vakcinához való hozzáférés hiánya miatt Lucas szerint Afrika termékeny talaj a kínai és orosz propaganda és dezinformáció számára.

„Afrika és Ázsia egyes részein komoly sértettség tapasztalható a vakcinák lassú globális terítése és az oltóanyagokhoz való hozzáférés nyugati ellenőrzése miatt” – mondta Lucas. ​„Ez valódi probléma. Amikor valahol rosszul mennek a dolgok, az emberek szívesebben hallgatnak a kívülről érkező üzenetekre és narratívákra.”

Reid Standish írása.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG