Ezt a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet kéri. Szerinte a világ demokratikus vezetőinek „jobban kellene teljesíteniük”, hogy megfeleljenek a globális kihívásoknak, ha új lendületet akarnak adni a tekintélyelvű vezetők megdöntésének az autorizmus elleni tavalyi tiltakozási hullám után.
Január 13-án kiadott 2022-es globális jelentésében (World Report 2022) a jogvédő szervezet kijelentette, hogy 2021-ben jelentősen visszaszorultak az autokratikus vezetők, de a demokrácia csak akkor fog virágozni, ha a demokratikus vezetők jobban kezelik a globális problémákat, és meg tudják mutatni az embereknek, hogy a demokrácia eredményes.
A jelentés megjegyzi, hogy az autokratikus hajlamú vezetők a világ számos részén, így Oroszországban és Kínában is megszabják, mit lehet tenni, miközben továbbra is fontos hatást gyakorolnak azokon a területeken, ahol a demokratikus folyamatot olyan bűncselekmények ássák alá, mint a korrupció, hogy megszilárdítsák hatalmukban a tekintélyelvű vezetőket.
„A mai demokratikus vezetők nem nőnek fel a világ előtt álló kihívásokhoz” – jegyezte meg Kenneth Roth, a HRW ügyvezető igazgatója a jelentés bevezetőjében.
Állami forrásokból öncélú projektek
„Rengeteg ember vonult utcára egyik országban a másik után, még akkor is, ha azt kockáztatták, hogy letartóztatják vagy lelövik őket, ami azt mutatja, hogy a demokrácia vonzereje továbbra is erős (…) A megválasztott vezetőknek azonban jobb munkát kell végezniük a nagy kihívások kezelésében, hogy megmutassák: a demokratikus kormány beváltja a hozzá fűzött reményeket” – tette hozzá.
A jelentés szerint a tekintélyelvű vezetők az állami forrásokat inkább fordítják öncélú projektek finanszírozására, mint közszükségletek kielégítésére.
Roth rámutat, hogy Magyarországon például Orbán Viktor miniszterelnök európai uniós támogatásokat költött futballstadionokra, „amivel a cimborákat fizette ki, miközben leromlott állapotban hagyta a kórházakat”.
Moszkva különösen a független újságírást veszi célba
A jelentés szerint Oroszországban a 2020 novemberében megkezdett törvényhozási szigorítás a szeptemberi általános választások előtt még intenzívebbé vált, főként a külföldi ügynökök és a nem kívánatos külföldi szervezetek jogi szabályozásának kiterjesztésével és szigorításával.
Oroszország külföldiügynök-törvényei előírják, hogy az érintettek regisztráljanak a hatóságoknál, és az általuk előállított tartalmat beavatkozásra utaló jogi nyilatkozattal jelöljék meg, ennek elmulasztásáért pedig büntetőjogi bírságot szabnak ki.
A Kreml bírálói szerint a külföldi ügynök megjelölés olyan, Szovjetunió korabeli jelentéseket hoz felszínre, amelyek célja minden független civil tevékenység megszüntetése Oroszországban.
Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki politikus számos aktivistája, újságírója és munkatársa hagyta el az országot az elmúlt hónapokban, amikor egyre nagyobb nyomás nehezedett a független médiára és az ellenvéleményt hangoztatókra. A távozók közül többen a külföldiügynök-listán szerepeltek.
„A hatóságok ezeknek a törvényeknek és egyéb intézkedéseknek némelyikét emberijog-védők, újságírók, független csoportok, politikai ellenfelek, sőt tudósok becsmérlésére, zaklatására és megbüntetésére használták fel” – írja a jelentés, hozzátéve, hogy a hatóságok „különösen a független újságírást vették célba”.
Reményt keltő ellenzéki pártszövetségek
A jelentés szerint a belarusz hatóságok tavaly fokozták a rágalomhadjáratot és egyre többször emeltek vádat politikai és civil aktivisták, független újságírók és emberi jogi jogvédők ellen koholt, politikai indíttatású vádak alapján, miután 2020-ban tiltakozási hullámot váltott ki az ország erős emberének, Alekszandr Lukasenkának az a követelése, hogy őt tekintsék a széles körben vitatott és manipuláltnak tartott elnökválasztás győztesének.
Kínában Hszi Csin-ping elnök megszilárdította hatalmát, „miközben a kormány 2021-ben megduplázta az országon belüli és kívüli elnyomást” – áll a közleményben. Peking zérótolerancia-politikája a Covid–19 kezelésében további hatalmat adott a hatóságok kezébe, mivel kemény intézkedéseket vezetett be a közegészségügy nevében.
A tekintélyelvű vezetők térnyerésének megannyi példája ellenére – jegyzi meg a jelentés – van remény a demokrácia újjáéledésére a világ egyes részein, mivel „ellenzéki pártszövetségek jöttek létre” a közelgő választások előtt olyan helyeken, mint Magyarország és Törökország.
Választási színjátékok
Roth azt mondja, hogy mivel az autokraták többé nem hagyatkozhatnak „finoman manipulált választásokra” a hatalom megőrzése érdekében, egyre többen „folyamodnak nyilvánvaló választási színjátékokhoz, amelyek garantálják a kívánt eredményt, de nem adják meg a választások legitimitását”.
„Ez a növekvő elnyomás a gyengeség, nem pedig az erő jele” – mondta Roth.
„Ha a demokráciák győzni akarnak, vezetőiknek többet kell tenniük annál, mint hogy rávilágítanak a tekintélyelvű uralom szükségszerű hiányosságaira” – tette hozzá.
