Az Iszlám Forradalom kitörése óta üldözött iráni bahái vallásúakat most megalázó módon arra akarják kényszeríteni, hogy kivégzett politikai foglyok közé temessék hozzátartozóikat.
A világ legfiatalabb vallásának számító és az egykori Perzsiában született bahái hit követői már régóta a teheráni Havaran Temetőt használják végső nyughelyül. A közelben temettek el több száz, sőt
talán több ezer olyan iránit, akiket a késői 1980-as évek politikai üldöztetései során végeztek ki tömegesen.
A temető illetékesei a napokban közölték a bahái vallásúakkal, hogy többé nem temethetik a szokásos részre halottaikat.
Ehelyett két dolog közül választhatnak: vagy a mostani bahái-sírok és a politikai tömegsírok közötti szűk részen temetkeznek, vagy oda, ahol a tömegsírok találhatók. Erről Szimin Fahandezs a Nemzetközi Bahái Közösség ENSZ-képviselője beszélt.
A bahái-ok elfogadhatatlannak nevezik a parancsot, és azt mondják, méltósággal és saját vallási szabályaik szerint akarják eltemetni a halottaikat.
„Az elmúlt négy évtizedben több bahái temetőt romboltak le, a baháiok átélték a fájdalmat, amit a holtakkal szembeni tiszteletlenség okozott, és nem akarják, hogy mások is átéljék ezt” ‒ mondta Fahandezs a Szabad Európa partner médiumának, a Radio Fardának.
Hozzátette: a hatóságok mostani nyomásgyakorlása beleilleszkedik abba a négy évtizedes elnyomásba és diszkriminációba, amit az Iszlám Köztársaság megalapítása óta átéltek.
Évtizedek óta üldözik a közösség tagjait
Iránban körülbelül 300 ezer bahái vallású ember él, a külföldi követők száma pedig 5 millió. Az iráni hívőket folyamatosan üldözik, mert vallásukat nem ismeri el az iráni alkotmány.
Az Iszlám Köztársaság 1979-es megalapítása óta több száz baháit tartóztattak le és vetettek börtönbe a hite miatt. Legkevesebb 200-at kivégeztek vagy eltüntettek. Köztük van a három Nemzeti Spirituális Szövetség összes, 1980‒84 közötti tagja.
A hatóságok több ezer embert tiltottak el a felsőoktatási tanulmányoktól vagy kobozták el a vagyonukat. A közösség temetőit már régóta rendszeresen meggyalázzák és összetörik a sírköveiket.
Össze akarják ugrasztani őket a politikai áldozatok családjaival
A bahái hitűek többsége Teheránban él, és az őket érintő korlátozások felzaklatták a kivégzett politikai foglyok hozzátartozóit is. Ők április 25-én nyílt levelet írtak arról, hogy friss sírok jelentek meg a politikai elítéltek tömegsírjai mellett.
„Április 23-án, miközben szeretteink névtelen földjén tettünk látogatást, hihetetlen és sokkoló dolgot láttunk. Sírokat ástak a tömegsírok területén és két baháit temettek el ott” – írta 79 politikai áldozat családja.
„Jogunk van tudni, hol vannak szeretteink pontos sírjai. Negyven éven át megfosztottak ettől a jogtól, követeljük, hogy ne legyen változás és ne szállják meg mások ezt a temetőt” – tették hozzá az aláírók, sürgetve, hogy a hatóságok ne kényszerítsék arra a baháiokat, hogy a tömegsírok fölé temessék saját halottaikat.
„Ne forgassák még jobban a tőrt a szívünkben” – üzenték Haszán Ruháni iráni elnöknek és Piruz Hanacsi teheráni polgármesternek.
Porba rajzolt vonalak jelzik az új sírok helyét
Az állítólagos – virágokkal és feliratokkal díszített – körülbelül 10 új sírról néhány kép felkerült az internetre. A képeken a porba rajzolt fehér vonalak is láthatók, amelyről úgy tűnik, hogy az új sírok helyeit jelölik ki.
A Szabad Európa nem tudta megerősíteni a képek valódiságát.
Az Amnesty International jogvédő szervezet néhány nappal később közleményt adott ki, és ebben azt írta: az iráni hatóságok megpróbálják eltüntetni az 1988-as börtönkivégzések áldozatainak tömegsírjait.
Azért, hogy „eltüntessék az emberiesség elleni bűncselekmények fontos bizonyítékait, hogy eltagadják az igazságot, és hogy megakadályozzák a titokban és önkényesen kivégzettek és eltűntek hozzátartozóinak kártalanítását”.
Ezzel nemcsak további fájdalmat okoznak az üldözött bahái kisebbségnek, de szándékosan megsemmisítik egy bűncselekmény helyszínét – mondta Diana Eltahawy, az AI Közel-Keleti és Észak-Afrikai ügyekért felelős igazgatóhelyettese.
A politikai foglyok kivégzéseit az 1980‒1988-as irak–iráni háború végső napjaiban folytatták le. Előzőleg Khomeini ajatollah, az Iszlám Köztársaság alapítója eretnekeknek bélyegezte azokat, akik fegyvert ragadtak a köztársaság „és Isten ellen”, és azt mondta: halálra kell ítélni őket.
A foglyokat azután végezték ki, hogy állami hivatalnokok kis csoportjai – a „halálbizottságok” – nagyon rövid kihallgatásoknak vetették alá őket.
Az iráni vezetés ritkán ismeri el a kivégzések tényét, és akadályozza, hogy a média beszámoljon róluk. Többször zaklatták emellett azokat a hozzátartozókat, akik válaszokat várnak szeretteik sorsáról.
A bahái vallás olyan egyistenhívő vallás, amelynek központi figurája a Bab néven ismert Szajjed Ali Mohamed Sirazi, akit a perzsa hatóságok 1850-ben kivégeztek.
A hit a perzsa vallási vezető, Bahaullah tanaira épül. Ezek lényege, hogy a különböző vallások alapítói – Buddha, Jézus Krisztus és Mohamed próféta – Isten megnyilvánulásai.
A baháiok az „emberiség egységét” hirdetve azt vallják, hogy egyenlőként kell bánni a különböző nemzetiségű, bőrszínű és osztályokba sorolt emberekkel.