Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Temessék egy tömegsír tetejére a halottaikat!


A bahái hitűek tüntetése Rio de Janeiro Copacabana strandján, 2011. június 19-én. A felvonulók hét hittársuk szabadon engedését követelték, akiket Izraelnek való kémkedés vádja miatt ítéltek 20 év börtönre
A bahái hitűek tüntetése Rio de Janeiro Copacabana strandján, 2011. június 19-én. A felvonulók hét hittársuk szabadon engedését követelték, akiket Izraelnek való kémkedés vádja miatt ítéltek 20 év börtönre

Az Iszlám Forradalom kitörése óta üldözött iráni bahái vallásúakat most megalázó módon arra akarják kényszeríteni, hogy kivégzett politikai foglyok közé temessék hozzátartozóikat.

A világ legfiatalabb vallásának számító és az egykori Perzsiában született bahái hit követői már régóta a teheráni Havaran Temetőt használják végső nyughelyül. A közelben temettek el több száz, sőt
talán több ezer olyan iránit, akiket a késői 1980-as évek politikai üldöztetései során végeztek ki tömegesen.

A temető illetékesei a napokban közölték a bahái vallásúakkal, hogy többé nem temethetik a szokásos részre halottaikat.

Ehelyett két dolog közül választhatnak: vagy a mostani bahái-sírok és a politikai tömegsírok közötti szűk részen temetkeznek, vagy oda, ahol a tömegsírok találhatók. Erről Szimin Fahandezs a Nemzetközi Bahái Közösség ENSZ-képviselője beszélt.

A bahái-ok elfogadhatatlannak nevezik a parancsot, és azt mondják, méltósággal és saját vallási szabályaik szerint akarják eltemetni a halottaikat.

Az elmúlt négy évtizedben több bahái temetőt romboltak le, a baháiok átélték a fájdalmat, amit a holtakkal szembeni tiszteletlenség okozott, és nem akarják, hogy mások is átéljék ezt” ‒ mondta Fahandezs a Szabad Európa partner médiumának, a Radio Fardának.

Hozzátette: a hatóságok mostani nyomásgyakorlása beleilleszkedik abba a négy évtizedes elnyomásba és diszkriminációba, amit az Iszlám Köztársaság megalapítása óta átéltek.

Évtizedek óta üldözik a közösség tagjait

Iránban körülbelül 300 ezer bahái vallású ember él, a külföldi követők száma pedig 5 millió. Az iráni hívőket folyamatosan üldözik, mert vallásukat nem ismeri el az iráni alkotmány.

Az Iszlám Köztársaság 1979-es megalapítása óta több száz baháit tartóztattak le és vetettek börtönbe a hite miatt. Legkevesebb 200-at kivégeztek vagy eltüntettek. Köztük van a három Nemzeti Spirituális Szövetség összes, 1980‒84 közötti tagja.

A hatóságok több ezer embert tiltottak el a felsőoktatási tanulmányoktól vagy kobozták el a vagyonukat. A közösség temetőit már régóta rendszeresen meggyalázzák és összetörik a sírköveiket.

Össze akarják ugrasztani őket a politikai áldozatok családjaival

A bahái hitűek többsége Teheránban él, és az őket érintő korlátozások felzaklatták a kivégzett politikai foglyok hozzátartozóit is. Ők április 25-én nyílt levelet írtak arról, hogy friss sírok jelentek meg a politikai elítéltek tömegsírjai mellett.

Április 23-án, miközben szeretteink névtelen földjén tettünk látogatást, hihetetlen és sokkoló dolgot láttunk. Sírokat ástak a tömegsírok területén és két baháit temettek el ott” – írta 79 politikai áldozat családja.

Jogunk van tudni, hol vannak szeretteink pontos sírjai. Negyven éven át megfosztottak ettől a jogtól, követeljük, hogy ne legyen változás és ne szállják meg mások ezt a temetőt” – tették hozzá az aláírók, sürgetve, hogy a hatóságok ne kényszerítsék arra a baháiokat, hogy a tömegsírok fölé temessék saját halottaikat.

Ne forgassák még jobban a tőrt a szívünkben” – üzenték Haszán Ruháni iráni elnöknek és Piruz Hanacsi teheráni polgármesternek.

Porba rajzolt vonalak jelzik az új sírok helyét

Az állítólagos – virágokkal és feliratokkal díszített – körülbelül 10 új sírról néhány kép felkerült az internetre. A képeken a porba rajzolt fehér vonalak is láthatók, amelyről úgy tűnik, hogy az új sírok helyeit jelölik ki.

A Szabad Európa nem tudta megerősíteni a képek valódiságát.

Az Amnesty International jogvédő szervezet néhány nappal később közleményt adott ki, és ebben azt írta: az iráni hatóságok megpróbálják eltüntetni az 1988-as börtönkivégzések áldozatainak tömegsírjait.

Azért, hogy „eltüntessék az emberiesség elleni bűncselekmények fontos bizonyítékait, hogy eltagadják az igazságot, és hogy megakadályozzák a titokban és önkényesen kivégzettek és eltűntek hozzátartozóinak kártalanítását”.

Ezzel nemcsak további fájdalmat okoznak az üldözött bahái kisebbségnek, de szándékosan megsemmisítik egy bűncselekmény helyszínét – mondta Diana Eltahawy, az AI Közel-Keleti és Észak-Afrikai ügyekért felelős igazgatóhelyettese.

A politikai foglyok kivégzéseit az 1980‒1988-as irak–iráni háború végső napjaiban folytatták le. Előzőleg Khomeini ajatollah, az Iszlám Köztársaság alapítója eretnekeknek bélyegezte azokat, akik fegyvert ragadtak a köztársaság „és Isten ellen”, és azt mondta: halálra kell ítélni őket.

A foglyokat azután végezték ki, hogy állami hivatalnokok kis csoportjai – a „halálbizottságok” – nagyon rövid kihallgatásoknak vetették alá őket.

Az iráni vezetés ritkán ismeri el a kivégzések tényét, és akadályozza, hogy a média beszámoljon róluk. Többször zaklatták emellett azokat a hozzátartozókat, akik válaszokat várnak szeretteik sorsáról.

A bahái vallás olyan egyistenhívő vallás, amelynek központi figurája a Bab néven ismert Szajjed Ali Mohamed Sirazi, akit a perzsa hatóságok 1850-ben kivégeztek.

A hit a perzsa vallási vezető, Bahaullah tanaira épül. Ezek lényege, hogy a különböző vallások alapítói – Buddha, Jézus Krisztus és Mohamed próféta – Isten megnyilvánulásai.

A baháiok az „emberiség egységét” hirdetve azt vallják, hogy egyenlőként kell bánni a különböző nemzetiségű, bőrszínű és osztályokba sorolt emberekkel.

XS
SM
MD
LG