Szerdai bejelentésével 10 évvel hozza előre az új gyártású dízel és benzines autók eladási tilalmát a brit kormány, hogy közelebb kerüljön a 2050-re meghirdetett nettó zéró CO2-kibocsájtási célhoz. A jóval kevésbé környezetszennyező hibrid autókra is lesújtanak, bár ezeket még öt évvel tovább lehet majd árusítani.
Ezzel párhuzamosan arra próbálják ösztönözni a briteket, hogy álljanak át a jelentősen drágább, elektromos meghajtású kocsik vásárlására vagy szokjanak le az autózásról. Jelenleg a brit autópark hét százalékát teszik ki az elektromos kocsik és a Johnson-kormány most 1,3 milliárd fontot különített el, hogy segítse az otthonokban, az utcákon és az autópályákon az elektromos töltőhálózat kiépítését. Az egyelőre gyér infrastruktúra ugyanis az egyik tényező, ami akadályozza az áram hajtotta autók gyorsabb elterjedését.
Tisztább az elektromos kocsi?
Az Európai Unióban – ahová a brexit utáni, 2020-as átmeneti időszakban Nagy-Britannia még tartozik – a személyautók adják az összes CO2 emisszió 60.7 %-t. Így logikusnak tűnik, hogy az elektromos átállással radikálisan csökkenteni lehet a kibocsájtást.
Bár az elektromos kocsik az aktivisták szerint nem szennyezik a környezetet, az amerikai székhelyű, Aggódó Tudósok Szövetsége (Union of Concerned Scientists) kétségbe vonta, hogy teljesen zéró emissziósnak vagy a hagyományos kocsiknál környezetbarátabbnak lehet-e nevezni őket.
Sőt, úgy találta, hogy akkumulátoraik miatt a gyártás során nagyobb környzeti terhelést okoznak. Emellett az is figyelembe kell venni, hogy megújuló energiából termelték-e meg az áramot, ami a kocsikat hajtja.
Ennek ellenére kevés olyan brit politikus van, aki szembeszállna a dízel- és benzines kocsikra kimondott halálos ítélettel. Londonban Sadiq Khan főpolgármester arra készül, hogy az ősztől még drágábbá tegye a fosszilis üzemanyaggal hajtott kocsik tulajdonosainak életét.
Amellett, hogy a kerületek sorra zárják le a mellékutcákat, így nagyobb dugókat kreálva a főutakon, a főváros egészen a külvárosokig terjeszti ki dugódíjzónát, ahol pedig az autózás és parkolás már most is drága mulatság, és a régebbi dízeles kocsi tulajdonosait extra díjakkal is sújtják.
Hidrogénnel működtetett város
Johnson “forradalmi” tervének része, hogy létrehozzák Nagy-Britannia első, hidrogénalapú városát. Ehhez 5 gigawattos hidrogé-előállító kapacitást építenek ki 2030-ra. Ez az energia a kormány szerint másfél millió otthon energiaellátását fedezi majd.
Első lépcsőben 500 millió fontot költenek az ötlet tesztelésére egy hidrogénalapú kerület létrehozásával úgy, hogy az összeg felét az új hidrogén-előállító telepekre fordítják.
Johnson emellett következő generációs, kis “moduláris” atomreaktorok és négy olyan telep létrehozását ígérte meg, ahol évi 10 megatonna CO2-t vonnak majd ki a levegőből.
A kormány egy további ígérete pedig az, hogy 250 ezer, zöld munkahelyet hoznak létre, főképp Észak-Angliában, Közép-Angliában, Walesben és Skóciában. A skótok kivételével ezekben a korábban munkáspárti szimpátiájú régiókban nagy arányban szavaztak a brexitre – részben azért, mert a költségvetési megszorításokkal a konzervatív kormányok jelentős forrásokat vontak el tőlük. Kommentátorok szerint ezért politikai megfontolások is meghúzódnak a háttérben.
A környezetvédők szerint még többet kéne tenni
A Greenpeace ritkán bókol a brit miniszterelnöknek, de most “a klímavészhelyzet megoldására tett jelentős lépésnek és történelmi bejelentésnek” nevezte Johnson tervét.
Ugyanakkor élesen bírálta, hogy a brit kormány olyan “spekulatív megoldások rabja”, mint az atomenergia vagy a fosszilis forrásokból előállított hidrogénenergia, “mert ezek nem visznek egyhamar közelebb bennünket a zéró-emissziós célhoz” – mondta Rebecca Newson, a szervezet nagy-britanniai politikai igazgatója.
A New Automotive nevű közlekedési kutatóműhely szerint pedig hiába a terv, annyi belső égésű motoros autó marad a brit utakon, hogy Nagy-Britannia nem tudja az elképzelések szerint csökkenteni széndioxid-emisszióját.
Az intézet szerint 2030-ra a mostani évi 68 megatonnáról 46 megatonnára esik vissza a kibocsájtás, ám a 2050-es nettó zéró cél eléréséhez valójában 32,8 megatonnára kéne csökkenteni az emissziót. Ezt pedig úgy lehetne elérni, ha nem 2030-ra, hanem 2026-ra tiltanák meg az új gyártású belső égésű kocsik forgalmazását.
Ben Nelmes, a New Automotive politikai igazgatója ehhez még hozzátette: 2030-ra még így is marad 21 millió “szennyező személygépkocsi” az utakon, ezért még többet kell tenni a tömegközlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás népszerűsítéséért.
A Brit Gyáriparosok Szövetsége (CBI) közben hatalmas befektetési lehetőségnek nevezte a zöld tervet. Ugyanakkor kihívásként jellemezte az új dízel és benzines kocsik tilalmára meghatározott céldátumot. "Az autóiparnak támogatásra van szüksége az elektromos átálláshoz" – közölte a szervezet.
