Boris Johnson brit miniszterelnök azt tervezi, hogy július 19-én újranyitja Anglia gazdaságát a koronavírus után. Ez több olyan tudóst is aggaszt, akiknek a tanácsait Boris Johnson eddig követte. Nagy-Britannia egyfajta kísérletet tervez.
A világon az egyik legmagasabb átoltottság ellenére Nagy-Britannia a Covid–19 új hulláma előtt áll. Johnson szerencsejátékot játszik: ahelyett hogy lezárná az országot, arra törekszik, hogy a világon elsőként tesztelje, hogyan védenek a vakcinák a delta-variáns ellen.
Johnson már négy héttel elhalasztotta a „szabadság napját”, hogy minél több ember beoltathassa magát. Arra figyelmeztetett, hogy több ezer újabb halottat követelhet a korábbinál fertőzőbb variáns gyors terjedése.
De mivel a felnőttek több mint 86 százaléka már megkapta az első oltást, és csaknem kétharmada a másodikat is, Johnson a július 19-i dátumot tűzte ki a korlátozások „végállomásának”.
Elengednék a fertőzésszámot
Anne Cori, az Imperial College epidemiológusa, aki az egyik olyan modellt készítette, amely a „szabadság napjának” eredeti elhalasztására késztette Johnsont, úgy véli, korai lenne kijelenteni, hogy az ország együtt tud élni a szaporodó esetekkel. A korlátozások megszüntetésének további késleltetése hasznos lenne – mondta a Reutersnek.
„Úgy gondolom, hogy a késleltetéssel időt nyerhetnénk, és beavatkozhatnánk, hogy visszafogjuk az áramlást a vezetékben” – mondta Cori az oltások népszerűsítésére és a gyermekek esetleges beoltására utalva. Az utóbbi lépésről Nagy-Britannia még nem döntött.
A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz tudós „veszélyesnek és idő előttinek” nevezte Johnson tervét az összes korlátozás feloldására, hozzátéve, hogy a magas fertőzésszám megengedésére irányuló stratégia „etikátlan és logikátlan”.
Johnson kormánya szerint azonban nem csak a járványügyi perspektívát kell fontolóra venni, a kabinet megbékél azzal, hogy több halálos áldozatot követel a Covid.
A nyári szünidőt tartják a legalkalmasabbnak
Az új egészségügyi miniszter, Sajid Javid más, a járvány idején felmerülő egészségügyi, oktatási és gazdasági kérdéseket hozott fel, amelyek szükségessé teszik a visszatérést a normális menethez még akkor is, ha az új esetek a napi százezret is elérhetik.
Élénk vita robbant ki azok között, akik úgy gondolják, hogy a nyári iskolai szünidő kecsegtet a legnagyobb reménnyel a korlátozások megszüntetésére az idén, és azok között, akik úgy vélik, hogy Johnson – akit azzal vádolnak, hogy a világ egyik legmagasabb halálozási rátáját idézte elő, amikor túl sokáig várt a lezárásokkal – újabb hibát követ el.
A rendkívül fertőző delta-variáns esetében úgy tűnik, hogy az oltások inkább a halálesetek és a súlyos betegségek megelőzésében teljesítenek jobban, mint a fertőzés megállításában. Ennek eredményeként – jóllehet Nagy-Britanniában a nyár folyamán meredeken emelkedett az esetek száma – a halálozásoké nem nőtt olyan gyorsan.
A fertőzések száma hétnapos átlagban mára meghaladta a napi 25 ezret, ami tízszerese a május közepi szintnek. Eddig azonban a halálesetek átlagos napi száma harminc alatt maradt április közepe óta, ami a tudósok szerint bizonyíték arra, hogy az oltások életeket mentenek.
Figyelmeztető jelek
De vannak figyelmeztető jelek: Nagy-Britanniában jelenleg naponta 350-en kerülnek kórházba a Covid–19 következtében. Bár ez a szám a töredéke a korábbi hullámok hasonló pontjain mért átlagnak, az elmúlt hét napban nagyjából 45 százalékkal nőtt.
Izraelben, a világ egyik leggyorsabban átoltott és a korlátozásokat legkorábban feloldó országában az utóbbi időben emelkedett a fertőzésszám, ami arra késztette a kormányt, hogy fontolóra vegye bizonyos korlátozások újbóli bevezetését, noha a súlyos esetek és halálozások mutatója továbbra is alacsony.
A kísérlet
Tim Spector, a King’s College londoni epidemiológusa, aki a ZOE COVID Symptom Study app kutatási projektet vezeti, üdvözölte a kormány felismerését, miszerint a lakosságnak meg kell tanulnia együtt élni a koronavírussal.
De megkérdőjelezte az olyan lépéseket, mint a maszk kötelező viselésének eltörlése, ami semmit nem jelent a gazdaság számára, de segíthet megvédeni a sebezhető embereket és a fiatalokat a hosszú ideig elhúzódó Covid hatásaitól.
„Vannak olyan dolgok, amelyeket mindannyian megtehetünk, amelyek nem befolyásolják a gazdaságot (…) és nem hiszem, hogy ezt eléggé kihangsúlyozták” – mondta a Reuters hírügynökségnek.
A brit kormány július 12-én mutatja be az Imperial, a Warwick és a londoni higiéniai és trópusi orvostudományi egyetem frissített modelljeit, azon a napon, amelyik várhatóan egy héttel előzi meg Johnson végső döntését a korlátozások feloldásáról.
Chris Whitty, Anglia főorvosa azt mondta: a modellezés most azt sugallja, hogy a járványcsúcs nem vezet akkora nyomáshoz, mint amekkorát januárban tapasztaltak.
David Spiegelhalter, a Cambridge-i Egyetem Winton Kockázat- és Bizonyítékkommunikációs Központjának elnöke szerint a helyzet kényes.
„Ez egy kísérlet, és azt hiszem, úgy is kell kezelnünk – mondta a Reutersnek. – Tiszteletben tartom Chris Whitty és mások véleményét, akik azt mondják, hogy ha most van itt az ideje annak, hogy ezt elvégezzük.”
